Archívum

Létrejött a nemzeti konzultációs testület + Képriport

MNO

2011. február 04., péntek 11:10
Nemzeti konzultációs testületet hozott létre Szájer József fideszes európai parlamenti (EP) képviselő, akit Orbán Viktor miniszterelnök kért fel az új alkotmány előkészítésével kapcsolatos nemzeti konzultáció vezetésére. A politikus közölte azt is, kérdőívet kap minden választásra jogosult állampolgár, amelyen keresztül elmondhatja véleményét az új alaptörvényről.

• Nemzeti konzultáció indul, Orbán Viktor a Facebookon is várja a kérdéseket
Szájer József pénteki budapesti sajtótájékoztatóján bejelentette: a nemzeti konzultációs testület tagja Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnöke, Csák János, Magyarország londoni nagykövete, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Szili Katalin volt házelnök, volt szocialista, most független képviselő. A fideszes EP-képviselő szeretné, ha a testület munkájában „kültagként” részt venne Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője is, de a többi képviselőcsoport tagjaival is szívesen konzultál, ugyanis szoros kapcsolatban szeretne lenne mindegyik országgyűlési frakcióval..

A testületi tagokkal kapcsolatosan – akik tiszteletdíjban nem részesülnek – kifejtette: Járai Zsigmond felkérése a tervezett közpénzügyi fejezettel függ össze. Magyarország és a világ egyik legsúlyosabb problémája ugyanis – folytatta – az eladósodás és költségvetési forrásoknak a jövő nemzedékek elől való felélése. Az ezzel kapcsolatos társadalmi viták jelenleg is folynak, ezért fontos, hogy gazdasági szakemberek is részt vegyenek a konzultációban – mondta, hozzátéve, hogy ugyanez az indoka Csák János nagykövet felkérésének, aki korábban a Mol vezetője volt.

Pálinkás József révén az Akadémia segítheti az alkotmányhoz kapcsolódó tudományos kérdések megvitatását – emelte ki. A testület negyedik tagjának, Szili Katalinnak a felkérését azzal magyarázta Szájer József, hogy a volt házelnök egy olyan környezeti, környezetvédelmi és szociális szempontot jelenít meg a testületben, amely „minden magyar állampolgár számára fontos”. Szili Katalin „szövetségesünk” abban, hogy új alaptörvényre van szükség – fűzte hozzá, megjegyezve, nem kívánnak „ideológiai karanténba” kerülni. A nemzeti konzultációs testület léte a kormány hozzájárulása az alkotmányozási folyamathoz – fogalmazott. A tanács döntéseket nem hoz, csak közvetít, begyűjti, majd továbbítja a véleményeket.

Hangsúlyozta, minden állampolgárnak lehetőséget kell biztosítani, hogy részt vehessen az alkotmányozásban. Az ezzel kapcsolatos konzultáció már folyik, hiszen például a napokban érdekképviseletekkel egyeztetett az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottsága – emlékeztetett, felidézve, hogy internetes felületen szintén véleményt lehet mondani. Meggyőződése, hogy a civil szervezetekkel való konzultáció keretében határon túli szervezetekkel is kell egyeztetni.

Megkeresik a napokban az önkormányzatokat is, hogy közmeghallgatások keretében, közgyűléseken, önkormányzati üléseken vitassák meg azokat a kérdéseket, amelyek Magyarország előtt állnak, az alkotmányozással kapcsolatosak. Ehhez segédanyagokat küldenek majd a helyhatóságok részére, és azt kérik tőlük, a viták után levélben foglalják össze álláspontjukat – ismertette.

Az új alaptörvény előkészítésével kapcsolatos nemzeti konzultációnak a legfontosabb része, hogy minden választásra jogosult állampolgár egy tucatnyi kérdéskört tartalmazó kérdőívet kap, amelyen keresztül véleményt mondhat az új alkotmányról – közölte Szájer József. A nemzeti konzultációs testület legkésőbb a jövő héten fogalmazza meg a kérdőíven szereplő – elsősorban nem szakmai jellegű – kérdéseket, felvetéseket, amelyeket azután átad a kormánynak. Az emberek a válaszaikat – akár név nélkül – önkéntesen és díjmentesen küldhetik majd vissza a konzultációs testületnek, amely eljuttatja azokat az országgyűlési képviselőknek is. „Ez egy iránymutatás” – fogalmazott. Megjegyezte, a közpénzügyekkel összefüggésben biztosan lesz kérdés a kérdőíven. Újságírói felvetésre közölte, nem azt kérdezik majd, hogy akarnak-e az emberek új alkotmányt, hanem konkrét tartalmi kérdések szerepelnek majd az íven.

Ugyancsak kérdésre emlékeztetett: Magyarország jelenlegi jogrendje nem teszi lehetővé az alkotmány népszavazással történő elfogadását. A mostani közjogi, államszervezeti kérdésekben nem lehet radikális változásokra számítani – mondta, hozzátéve ugyanakkor, hogy az új alaptörvényben valamilyen formában szerinte meg kell jelennie a magyar alkotmányjogi hagyománynak. Példaként említette Szent István törvényeit, az Aranybullát, az 1848-as törvényeket és az Alkotmánybíróság elmúlt húszéves alkotmányossági tevékenységét. Ezekre szerinte nemcsak udvariassági utalást kell tenni, hanem a magyar jog élő részévé kell tenni őket.

(MTI)