Jó másfél-két évtizede a belföldi intercity-járatok megindulása a magyar vasúti közlekedés megújulásának reményével kecsegtetett. Az idő haladtával kiderült: délibábot láttunk, a menetidő is szépen haladt, visszafelé, a pécsi intercity akkor még 20-30 perccel gyorsabban ért célba, hárommal kevesebb állomáson állt meg, mint manapság, az agyonstrapált kocsik állapotán szintén nyomot hagyott az idő. A MÁV egyéb „gyors-” és személyvonatai, a maradék mellékvonalakon még közlekedő szerelvények, mozdonyok látványa és műszaki állapota ugyancsak utazás az időben, az 1980-as években Romániában lehetett ilyen siralmas vonatokon utazni, de az legalább annyiba került, mint ma egy fél BKV-jegy. Országimázs tekintetében nem könnyű nagyobb veszteséget összehozni annál, mint ha a külföldi turisták vonattal akarják beutazni szép hazánkat.

A teljes cikket itt olvashatja.

(Magyar Nemzet, 2009. december 22.)