A megállapodást az említett kutatóállomások és kutatók képviseletében Péntek János, az MTA külső tagja és Kenesei István, az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója látta el kézjegyével.

A mai Magyarország szeretné az őt körülvevő magyarság számára biztosítani, hogy tudása és mindenkori nyelve egységben fejlődjön - mutatott rá a dokumentum lényegére Marosi Ernő, az MTA alelnöke.

Hozzáfűzte: ennek az egységnek az a feltétele, hogy egymás nyelvi alapját, egymás szóhasználatát figyelemmel kísérjük.

Mint Kenesei István az MTI-nek elmondta, ezek a közös munkák, bár informálisan, de eddig is folytak. Egy hosszú, a rendszerváltás után kezdődött együttműködés kodifikációja a megállapodás - mutatott rá az intézet igazgatója.

Ismertetése szerint eddig is komoly eredményeket sikerült elérni. Példaként említette az új értelmező kéziszótárt, amelybe a környező országok magyarlakta területein használatos szavak és kifejezések is bekerültek.

-Ez bizonyos ellenérzéseket keltett a nyelvészek körében. Sokan kifogásolták, hogy mit keresnek ezek az úgymond idegen szavak a Magyar Értelmező Kéziszótárban. De ezek magyarok által a mindennapi életben használt szavak, ezeknek mindenképp be kellett kerülniük a szótárba - vélekedett Kenesei István.

Az eredmények közé sorolta a Magyar Nyelvi Korpusz elnevezésű elektronikus adatbázist is.

-Száznyolcvan millió fölötti, állandóan bővülő adatállományban lehet mindenfajta szempont szerint keresgélni a világ minden tájáról. Ebbe beleépült a határon túli kutatóállomások munkája körülbelül 20-30 millió szóval - mondta Kenesei István.

Hozzátette: a korpusztervezés körében kezdeményezik a Kárpát-medencei magyar földrajzi nevek kodifikációját is. A cél az, hogy - mint mondta - egységes helyesírása, egységes megnevezése legyen a környező országok földrajzi megnevezéseinek.

Az akadémiai közgyűlés második munkanapjának kezdete előtt aláírt megállapodás értelmében a felek közösen vesznek részt a magyar nyelv egészét érintő kutatási programokban. Keresik az olyan pályázati lehetőségeket, amelyek segíthetik a közös érdekű kutatások megvalósulását, valamint elősegítik az alapvető monográfiák, kézikönyvek közös és kölcsönös szakmai előkészítését.

Vizi E.: Tudásalapú társadalom, tudásalapú gazdaság

A világon egyértelművé vált, hogy a gazdaság versenyképességét csak úgy lehet megtartani, ha tudásalapú társadalmat, tudásalapú gazdaságot építenek - hangsúlyozta az akadémiai reform hátteréről szólva Vizi E. Szilveszter a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közgyűlésének második napján, kedden Budapesten.

Az MTA elnöke expozéjában emlékeztetett arra, hogy a tudományművelés, a tudomány és a gazdaság, a tudomány és a társadalom kapcsolatának megváltozása az, ami az Akadémiát a reformok koncentrált továbbvitelére ösztönözte egy évvel ezelőtt.

Vizi E. Szilveszter szerint arra kell választ adniuk, hogy a magyar tudományosság és az ország legfontosabb, leghatékonyabb intézethálózata mit tud tenni közfeladatként a magyar gazdaság versenyképességének javításáért, a felnövekvő nemzedékek képzéséért.

Az intézményrendszerről szólva hangsúlyozta: meg kell határozni, hogy alapkutatásaival hogyan tud olyan újabb és újabb szellemi tőkét létesíteni, amely rövidebb vagy hosszabb távon a magyar gazdaság megújulásához vezet.

Vizi E. Szilveszter fontosnak nevezte, hogy a kutatóhálózat "rugalmas, korszerűen menedzselt, versenyelvű," valamint a gazdasági és nemzetközi forrásokat elérni képes része legyen a magyar tudománynak.

Az MTA elnöke a reform alapelveit vázolva hangsúlyozta, hogy a választott vezetők felelősségét és annak számonkérését állítják a belső szabályozás középpontjába.

Az alapelvek között sorolta még a feladat és teljesítményalapú költségvetési, szervezési, beszámolási, illetve finanszírozási rendszer kialakítását.

Az akadémiai törvény kapcsán megjegyezte: szükség van a jogszabály módosítására, mert a rendszerváltozás utáni időszakhoz képest gyökeresen átalakultak a tudományos kutatást meghatározó körülmények.

Kiemelte: az MTA által kezdeményezett módosítással egy olyan, új törvény születne, amely nem túlszabályozott, garantálja az Akadémia autonómiáját és alkalmas arra, hogy kijelölje a köztestület pozícióit más, az Akadémiát érintő törvények előkészítésében.

"A reform célja számomra az, hogy az Akadémia a legmagasabb szintű szakmai tevékenységével mindenki számára jól láthatóan és semmi mással nem helyettesíthetően szolgálja az ország érdekeit" - hangsúlyozta a tudós testület elnöke.

Vizi E. Szilveszter az MTA 177. közgyűlésének második napját megnyitó beszéde végén arra kérte a jelenlévőket és a jelen nem lévőket, hogy támogassák az akadémiai reformot.

MTI