N. Kósa Judit: Az utóbbi húsz év kormányai tehát a legkevésbé sem voltak képesek egyetérteni abban, mi az, amire a nemzetnek a kultúra terén szüksége van, de egy tekintetben egy srófra járt az agyuk: intézményben, lehetőségben, tettben gondolkodtak. Programjuk persze végső soron nem a polgárra, hanem a választópolgárra kacsintott, de mégis neki szólt az, amit teremteni szándékoztak.

A teljes cikket itt olvashatja.

(Népszabadság, 2010. március 19.)