Az emberiség várható kora az utóbbi évszázadban nagyobb mértékben nőtt, mint egész eddigi történetében összesen. És immár a magyaroké is – az utóbbi másfél évtized minden esztendejében csaknem három hónappal, együtt mintegy négy és fél évvel. Magyarországon a születéskor várható élettartam immár a 74 évhez közelít. Még messze a világ élvonalától, és már messze a múlt század második felének reménytelenségétől. Azt is mondhatnánk, hogy nagy ügy: íme, mi is öregszünk. Nézzük csak meg, hogyan élünk hetven- és hetvennégy éves korunk között, és csak, ha ez tetszik, akkor örvendezzünk e fejleménynek. Ki fogja eltartani a sok nyugdíjast? Mi lesz abból, ha egyre tovább élünk, miközben mind kevesebb gyerekünk születik? Lehet sorolni a visszakézből kiszaladó kérdéseket. De nem jó. A születés és a halál ügye inkább súlyos lassúságot követel. Előbb hátráljunk, csak ha van honnan, akkor induljunk. Bhishma még Jézusnál is sokkal régebben volt születésének (Peter Brook színháza által is felidézett) története segít a türelem mértékének megérzésében.

A teljes cikket itt olvashatja.

(Népszabadság, 2009. december 24.)