A kis- és középvállalkozásoknak ígért 1400 milliárd forintos kormányzati támogatást talán az érintettek húsz százaléka tudja majd igénybe venni – mondta Pálfy Sándor, a Veszprém Megyei Közgyűlés gazdasági bizottságának fideszes tagja, vállalkozó sajtótájékoztatón kedden Veszprémben.

Ez kereskedelmi bankoktól származó információ – jegyezte meg, rámutatva, hogy a munkaadói kör 70 százalékát a kis és középvállalkozói szektor teszi ki, s ha 700 ezer ember kikerülne a munka piacáról, akkor „úgy jelenik meg több százezer munkanélküli” – alkalmazottak nélkül számolva –, hogy azt „tulajdonképpen senki észre nem veszi”. Robbanásveszélyes a helyzet – tette hozzá, megjegyezve: a pénz megvan a Magyar Fejlesztési Banknál, de a forgóeszköz-hitel odaítélésének kockázatelemzését a kereskedelmi bankok végzik, s szigorúbban, mint az eddigiekben.

Az összeomlott ingatlanpiac miatt fedezetként már az ingatlan sem feltétlenül elegendő – jegyezte meg, hozzátéve, hogy ma a kisvállalkozások 80 százaléka készpénz-problémával küzd. Szerinte a pénzügyi kormányzatnak azon kellene gondolkodnia, melyik az az állami struktúra – megkerülve a kereskedelmi bankokat –, amelyen keresztül közvetlenül tudja eljuttatni a támogatási pénzeket a kis- és középvállalkozói rétegnek. Most ugyanis nem egy válságkezelés alapján működő banki hitelbírálatról van szó, hanem a kereskedelmi bankok nagyon szigorú hitelbírálati rendszere érvényesül – tette hozzá a balatonfüredi vállalkozó, megjegyezve: már pedig a kis- és középvállalkozások igen nagy többségének vagy inkasszó van a számláján, vagy adó- és köztartozással küzd. Akinél pedig ez a helyzet, az nem kap az adóhatóságtól „APEH-nullás igazolást”, akinek pedig ez nincs, annak a kereskedelmi bankok hitelt nem adnak, de kizárja magát mindenféle állami támogatásból is – mondta a vállalkozó önkormányzati képviselő.

Szerinte az adóhivatal tehetne engedményeket, kedvezményeket, például átütemezést, részletfizetést. Ugyanis ez így nem válságkezelés – jegyezte meg. „Kedélyborzoló” a kisvállalkozások számára az is, hogy ma a bíróságoknak a felszámolási eljárás során lényegében nincs mérlegelési joguk; amennyiben egy vállalkozó 15 napon belül nem tesz kifogást a neki benyújtott számla miatt, s ezt az első felszólítás előtt sem teszi meg, akkor a bíróságnak fel kell számolnia a céget – mondta Pálfy Sándor. Rámutatott: amíg egy polgári peres eljárásban egy követelés esetén „kemény illetékeket kell leróni”, addig a felszámolási eljárás illetéke – nagyságrendtől függetlenül – körülbelül 50 ezer forint. Ezért ma a vállalkozói körben elterjedt az a gyakorlat, hogy nem fizetési meghagyást bocsátanak ki a vállalkozók az adósukkal szemben, hanem felszámolást kérnek; „ma egymást számolják fel számolatlanul a vállalkozások” – mutatott rá Pálfy Sándor, megjegyezve, hogy a bíróságok pedig már kezdenek „belefulladni ebbe a munkába”.

A kis- és középvállalkozások „igen jelentős része abban a passzív helyzetben van, hogy felszámolható”, s a partner jóindulatán múlik, hogy elindul-e egy felszámolási eljárás – vélekedett a politikus, vállalkozó. Mint mondta: hiába van akár a kormányzati jó szándék, s áll rendelkezésre pénzforrás, ha nem teremtik meg a hozzájutás gyors „adminisztratív feltételrendszerét” („egyszerű és világos döntéseket kellene hozni”), akkor nincs esélye ennek a szektornak átvészelni a válságos helyzetet.

Áldozó Tamás, a Veszprém Megyei Közgyűlés polgári frakciójának vezetője, a gazdasági bizottság elnöke elmondta: a megyegyűlés ötmilliárd forinthoz jutott kötvénykibocsátás révén, s annak a felhasználásáról úgy döntöttek, hogy megtérülő, jó profitot hozó beruházásokhoz „találjon utat” a megyén belül. Szerinte ma a piacon a pénzintézeteknél a kis- és középvállalkozások ötmilliárd forintot „nagyon nehezen tudnak találni”.

(MTI)