A miniszterelnök-helyettes a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében tartott rendezvényen, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) nyílt ülésén beszélt a magyar nemzetpolitikában végbemenő rendszerváltásról, a közösségi autonómiák helyéről a nemzeti együttműködés rendszerében. Semjén Zsolt kifejtette: a magyar állam értelme és célja az, hogy az emberek életminősége javuljon, a magyar nemzet fennmaradjon. „Mert minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, ha eltűnünk a világból, az emberiség egésze lesz szegényebb” – hangsúlyozta. „Ezért a magyar államnak az egyetemes emberiség iránti elsődleges kötelessége, hogy a nemzet érdekében folytassa politikáját” – tette hozzá.

A politikus egyaránt tévesnek nevezte a nacionalizmust és sovinizmust, valamint azt a szemléletet, amely nem tekinti értéknek a nemzetet. Felhívta a figyelmet a nemzet egységére, az ugyanis – mint mondta – három pilléren nyugszik, nevezetesen a magyarországi, a Kárpát-medencei, valamint a nyugati magyarságon. A Fidesz azért nyújtotta be azonnal az újonnan megalakult magyar parlamentben az állampolgársági törvényt – mondta –, mert így akarta biztosítani, hogy a magyarság az állampolgárság révén közjogi értelemben is egyesülhessen. Kedvezően értékelte, hogy a szomszédos államok közül Szlovákia kivételével egyik sem támadta ezt a törvényt.

Semjén Zsolt szerint nem lett volna értelme várni az állampolgársági törvénnyel, mert Szlovákia magatartása akkor sem változott volna, a problémák ugyanis sokkal mélyebb gyökerűek. Még mindig érvényben vannak ugyanis a Benes-dekrétumok, azok a szlovák joganyag részei, ez pedig Európa szégyene – szögezte le a magyar politikus. „Más országok belpolitikai megfontolásainak kedvéért nem fogjuk feláldozni saját, emberi jogokon alapuló nemzeti értékeinket” – mondta Semjén Zsolt.

A szlovákiai választási eredményekkel kapcsolatosan a miniszterelnök-helyettes az etnikai alapú magyar politika mellett foglalt állást. Úgy vélekedett: azokban az országokban, ahol ez lehetséges, lehetőleg etnikai magyar pártok legyenek, mert csak azok képesek megvédeni az adott közösséget az asszimilációtól.

Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke felidézte a KMAT történetét, felhívta a figyelmet: az abban részt vevőket a nemzeti önrendelkezés elve köti egybe. Emlékeztetett arra, hogy 2008-ban, a bukaresti NATO-csúcs idején ez a szervezet levelet intézett az észak-atlanti szerződéshez, jelezve: a magyar kisebbségi kérdés Közép-Kelet-Európában térségbeli kockázatot jelent. Örömét fejezte ki, hogy a KMAT törekvéseit támogatja a mostani magyar kormány.

(MTI)