A köztársasági elnök kijelentette, „Szerbia példamutató és európai kisebbségi politikáját jelzi”, hogy Belgrád „nemhogy nem ellenezte, hanem mindenben támogatta” a magyar államfőnek a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából tett háromnapos vajdasági körútját. Szerbia „valóban példát mutat a többi Kárpát-medencei országnak a kollektív kisebbségi jogok és a kulturális autonómia elismerésével, a nemzeti tanácsok felállításával” – tette hozzá.

A Népszabadság kérdésére, hogy felkérés esetén vállalna-e egy újabb ötéves elnöki mandátumot, Sólyom azt mondta, „idő előttinek tekinti” ezt a kérdést. „Magyarországon az elnököt a parlament választja, majd ha lesz új parlament az áprilisi választások után, akkor kell ezen gondolkodni” – mondta. Sólyom László elmondta, a magyar és a szerb elnöki kabinet közvetlen kapcsolatot – „forró drótot” – létesít egyrészt a kisebbségek kulturális és iskolai ügyeit érintő témákban, másrészt gazdasági kérdésekben.

Felidézte, hogy a legutóbbi szerb–magyar államfői találkozón – tavaly decemberben Szabadkán (Subotica) – közös levelet fogalmaztak meg a magyar és a szerb tudományos akadémia elnökének, kérve, hogy állítsanak föl történész bizottságot a második világháború végnapjaiban a Vajdaságban történt események objektív kivizsgálására. A Magyar Tudományos Akadémián már felállt ez a testület, „reméljük, a szerb akadémia is hamarosan megteszi ezt a lépést”.

Borisz Tadics elmondta, az év végéig megépül a Budapest–Belgrád autópályának a magyar határ és a szerb főváros közötti szakasza. Ez szavai szerint a magyar gazdaság fejlődéséhez is hozzá fog járulni. Az oktatásról szólva úgy fogalmazott: foglalkozni kell ezzel a kérdéssel, mert ez a kulturális önazonosság megőrzésének fontos eszköze.

Sólyom László előzőleg Újvidéken a Duna-parton megkoszorúzta a fasizmus áldozatainak emlékművét. A köztársasági elnök háromnapos vajdasági körútjának zárásaként vasárnap este Szabadkán beszédet mond a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség március 15-i ünnepi megemlékezésén.

(MTI)