A koppenhágai klímacsúcson újfent bebizonyosodott, hogy a teljes egyhangúságra épülő döntési mechanizmus alkalmatlan egy átfogó klímavédelmi egyezség elfogadására – mondta Kerekes Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem Környezettudományi Intézetének igazgatója az MTI-nek vasárnap. „Csak az szörnyű, hogy nem meglepő” – összegezte véleményét a konferencia eredményéről Kerekes Sándor, aki többek közt a Magyar ENSZ Társaság környezetgazdaságtani szakosztályának is vezetője.

A professzor kifejtette: a klímavédelem témájában rendezett első, 1972-es stockholmi konferencia óta ugyanazok a problémák jellemzik az összes ENSZ-klímakonferenciát. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy az egyezmények elfogadásához egyhangú döntés szükséges, amit gyakorlatilag lehetetlen biztosítani. Egy másik probléma általánosabb természetű: a politikusok időhorizontja legfeljebb néhány évre terjed ki, miközben az éghajlatvédelem eredményei 50-100 éves távlatban érzékelhetők.

Kerekes Sándor szerint ezért a klímavédelem terén nem várható áttörés az ENSZ-tárgyalásokon; a fosszilis energiahordozók használatának visszaszorulását sokkal inkább a megújuló energiaforrásokhoz és más zöld technológiákhoz kapcsolódó gazdasági lobbi és az energiabiztonsági törekvések kényszerítik majd ki. „A világ vezetőitől a jelek szerint nem várhatunk sokat e téren, jóllehet a Föld megmentéséhez mindössze arra az áldozatra lenne szükség, hogy mondjunk le az anyagi fogyasztás évi 1-2 százalékáról. A vezetők azonban az ezzel járó konfliktust úgy tűnik, nem hajlandóak bevállalni” – fejtette ki Kerekes Sándor. Mint mondta, a megegyezést az is gátolja, hogy az emberek számára sok helyen még nem váltak nyilvánvalóvá a klímaváltozás hatásai. „Amikor világossá vált, hogy vékonyodik az ózonréteg, és ettől rákot kapnak az emberek, akkor gyorsan sikerült egyezségre jutni az ózonpajzs védelméről” – emlékeztetett a szakértő.

Kerekes Sándor végül elmondta azt is: „kellemes meglepetést” jelentett, hogy Koppenhágában előrelépés történt a fejlődő országok klímatámogatásának kérdésében. Ugyanakkor úgy vélte, bár a felajánlott összeg Magyarországról nézve jelentősnek tűnik, globálisan elenyésző. „Ez azonnal nyilvánvalóvá válik, ha összehasonlítjuk egy nagyobb ország katonai költségvetésével” – mutatott rá. 

Németország is csalódott

Nem titkolt csalódottsággal fogadta Németország a koppenhágai klímavédelmi csúcsértekezlet rendkívül sovány eredményeit. A csalódottságot növelte, hogy a környezetvédelemre nagy súlyt helyező, „klímakancellárnak” is nevezett Angela Merkel a remélt előrelépés egyik legfőbb motorja, illetve a szükséges lépések egyik leghatározottabb kezdeményezője volt. Mindennek ellenére a kancellár egy vasárnapi interjúban óvott attól, hogy a koppenhágai csúcsot – illetve az azon született zárónyilatkozatot – teljes mértékben negatívnak minősítsék.

A kancellárnál jóval keményebben fogalmazva Norbert Röttgen német környezetvédelmi miniszter súlyos kudarcról beszélt. „Többet akartunk, de csak ennyit sikerült elérni” – jelentette ki a miniszter, felróva, hogy nem sikerült élni a történelmi helyzet kínálta lehetősséggel. Szokatlanul élesen fogalmazott a német környezetvédelmi miniszter a klímatalálkozó légkörével kapcsolatban, azzal összefüggésben ugyanis szó szerint provokációról, szégyentelenségről és felelőtlenségről beszélt. Röttgen az Egyesült Államokat is, de elsősorban Kínát bírálta a konkrét előrelépés elmaradásáért.

Sigmar Gabriel korábbi környezetvédelmi miniszter, az ellenzéki szociáldemokrata párt elnöke szégyennek nevezte, hogy – mint fogalmazott – az állam- és kormányfők kockáztatják gyermekeik és unokáik jövőjét. Hasonlóan fogalmazott a környezetvédő Zöldek pártjának elnöke, Claudia Roth, teljes kudarcnak minősítve a csúcstalálkozót.

Kína örül

Pozitívnak értékelte a klímacsúcs hozadékát, de nem végállomásnak, csak egy új kezdetnek tekinti a kínai külügyminiszter Jang Csi-cse (Yang Jiechi) a Koppenhágai Egyezményt. A kínai külügyminisztérium honlapján vasárnap közzétett nyilatkozatban pozitív eredménynek leginkább azt tekinti, hogy a Kiotói jegyzőkönyv által elfogadott elvet, miszerint „a felelősség közös, de különböző mértékben terheli a fejlett, illetve a fejlődő államokat” ezúttal is érvényesítették, továbbá lépést tettek előre a fejlett országok kötelező kibocsátás-csökkentésének irányába, továbbá a fejlődők önkéntes kibocsátás-mérséklésének terén.

A kínai diplomácia vezetője kiemelte még, hogy a konferencián konszenzus született olyan kulcskérdésekben, mint a károsanyag-kibocsátás hosszú távú céljai, a fejlődők anyagi és technológiai támogatása és az átláthatóság. A fejlődők és a fejlettek között nagy különbség van történelmi kibocsátásaikat és a jelen kibocsátás mértékét tekintve, valamint alapvető nemzeti sajátosságaik és a fejlettségi fokuk vonatkozásában – áll a nyilatkozatban. „Ezért különböző mértékű felelősséget és kötelezettséget kell vállalniuk a klímaváltozás elleni küzdelemben” – húzza alá Jang, megállapítva, hogy „a koppenhágai konferencia nem a végállomás, csak egy új kezdet”.

„Az éghajlatváltozás nem fog várni ... ”

A Természetvédelmi Világalap (WWF) elégedetlen a koppenhágai klímacsúcson elért eredménnyel, mert a megfogalmazott Koppenhágai Egyezmény nem igazságos, nem ambiciózus és jogilag sem kötelező erejű – mondta Benkő Dániel, a WWF Magyarország éghajlatváltozás-programjának munkatársa az MTI-nek vasárnap. „Az éghajlatváltozás nem fogja megvárni, amíg a világ vezetőinek sikerül megegyezniük a klímavédelemről” – hangsúlyozta a tárgyalásokat Koppenhágából követő szakértő.

Benkő Dániel úgy vélte, hogy a mostani megállapodással – melyet még az aláírók is csak átmenetinek szánnak – nincs garancia a 2 Celsius fokot meghaladó felmelegedés elkerülésére. Mint kifejtette, az igazságosság azért csorbul az egyezményben, mert a fejlett országok vállalásai nem tükrözik azt a felelősséget, amely a helyzet kialakulásában őket terheli. Úgy vélte: egy jogilag kötelező érvényű, átfogó klímavédelmi szerződés megalkotására a 2010 végén tartott mexikói klímacsúcson van esély, már csak azért is, mert az Egyesült Államok presztízskérdést csinálhat abból, hogy egy vele szomszédos országban szülessen meg a megállapodás. Ennek azonban egyik fontos előfeltétele, hogy az amerikai képviselőház által már elfogadott klímavédelmi törvényt a szenátus is jóváhagyja – tette hozzá.

Messze alulmúlta a várakozásokat

Messze alulmúlta a hozzá fűzött reményeket és elvárásokat a szombaton véget ért koppenhágai klímacsúcs – mondta Bozsó Brigitta, az Energiaklub szakértője az MTI-nek vasárnap. „Baliban legalább megvolt az, hogy két év elteltével meddig kell eljutni, a mostani egyezmény azonban még menetrendet sem tartalmaz” – emelte ki Bozsó Brigitta a 2007-es klímacsúcson elfogadott tárgyalási útitervre utalva, mely alapján a dán fővárosban kellett volna megszületnie az új klímavédelmi egyezménynek. A szakértő szerint a legnagyobb baj az, hogy a Koppenhágában elért szerény eredmény messze nem elég ahhoz, hogy az emberiség elkerülje a szélsőséges éghajlatváltozást.

Ami a jövőt illeti, Bozsó Brigitta úgy vélte, van esély arra, hogy a szakértők, a közvélemény és a civil társadalom nyomására a világ vezetői megegyezésre jussanak egy globális éghajlatvédelmi megállapodásról. „Mexikóban már tényleg muszáj lesz valamit letenni az asztalra” – hangsúlyozta a 2010 végén a közép-amerikai országban rendezett, következő ENSZ-klímacsúcsra utalva.

Mesterházy is megszólalt

Rossz kompromisszumokkal fejeződtek be a klímatárgyalások Koppenhágában, és úgy tűnik, sok ország továbbra sem veszi komolyan a fenyegető környezeti katasztrófát – írta közleményében Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje vasárnap. „Hiszem, hogy a klímaváltozás elleni harcban csak a kiütéses győzelem elfogadható!” – mondta a politikus, aki szerint Magyarország ezen a terén példát tud és fog mutatni más országoknak. Úgy fogalmazott: „Zöld jövőben, zöld ideológiákban és zöld iparban kell gondolkodnunk, hogy életünk élhetőbb legyen”.

(MTI)