Archívum
The Times: középkori körülmények, gettósítás Szlovákiában
A The Times csütörtöki számának külpolitikai rovata egy fél oldalon két cikket is közöl a közép-európai romák helyzetéről Adam Lebor budapesti tudósítótól. A képekkel és Szlovákia térképével illusztrált tudósítás az Ostroványban a roma gettó elkerítésére felépített falról szól, melyben kiemelik a közpénzből épített kétméteres szürke fal kirekesztő jellegét és a romáknak a társadalomban betöltött rendkívül nehéz helyzetét.
Az ostroványi roma gettó legszilárdabb építménye a fal, melyet 13 ezer eurós költséggel közakadásból húztak fel annak érdekében, hogy elválasszák a jelenleg középkori körülmények között élőket a jobb életszínvonallal rendelkező nem roma lakosságtól.
A 150 méteres falat – mely felháborodást keltett a roma és polgárjogi aktivisták körében – szürke betontéglából több mint két méter magasra építették. Szlovákiában, mint ahogy az ország kelet-európai szomszédainál is, a romák a társadalom peremén élnek. Rövidebb a várható élettartamuk, nagyobb valószínűséggel munkanélküliek, és magasabb a gyermekágyi halálozási mutató. A roma gyerekeket nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják valamilyen mentális fogyatékossággal, melynek következtében speciális iskolákba kerülnek.
Körülbelül 350 ezer roma él Szlovákiában, körülbelül az összlakosság 7 százaléka, de Ostroványban például a lakosság kétharmada roma.
Az ostroványi önkormányzat szerint a fal felépítése elkerülhetetlen volt annak érdekében, hogy a roma gettóval szomszédos telkek tulajdonosait megvédjék, akik az állandó gyümölcslopásra panaszkodtak.
A tudósítást kísérő kommentárban Lebor hangsúlyozza, szégyen, hogy a kommunizmus bukása után húsz évvel sincs egyetlen kormány a régióban, mely komolyabb erőfeszítéseket tett volna az egyre lejjebb süllyedő roma társadalom megsegítésére. Magyarországon rasszista gyilkosokat tartóztattak le, Kassán rendőrök kínoztak roma gyerekeket, Csíkszeredán a szennyvíztelep mögé telepítették át a roma családokat. Olaszliszkán egy magyar férfi meglincselése megágyazott a szélsőjobb „cigányterror” propagandájának, és bekövetkezhet egy olyan szociális robbanás, melynek még az Egyesült Királyság is megfizetheti az árát – írja Lebor.
(The Times)
A 150 méteres falat – mely felháborodást keltett a roma és polgárjogi aktivisták körében – szürke betontéglából több mint két méter magasra építették. Szlovákiában, mint ahogy az ország kelet-európai szomszédainál is, a romák a társadalom peremén élnek. Rövidebb a várható élettartamuk, nagyobb valószínűséggel munkanélküliek, és magasabb a gyermekágyi halálozási mutató. A roma gyerekeket nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják valamilyen mentális fogyatékossággal, melynek következtében speciális iskolákba kerülnek.
Körülbelül 350 ezer roma él Szlovákiában, körülbelül az összlakosság 7 százaléka, de Ostroványban például a lakosság kétharmada roma.
Az ostroványi önkormányzat szerint a fal felépítése elkerülhetetlen volt annak érdekében, hogy a roma gettóval szomszédos telkek tulajdonosait megvédjék, akik az állandó gyümölcslopásra panaszkodtak.
A tudósítást kísérő kommentárban Lebor hangsúlyozza, szégyen, hogy a kommunizmus bukása után húsz évvel sincs egyetlen kormány a régióban, mely komolyabb erőfeszítéseket tett volna az egyre lejjebb süllyedő roma társadalom megsegítésére. Magyarországon rasszista gyilkosokat tartóztattak le, Kassán rendőrök kínoztak roma gyerekeket, Csíkszeredán a szennyvíztelep mögé telepítették át a roma családokat. Olaszliszkán egy magyar férfi meglincselése megágyazott a szélsőjobb „cigányterror” propagandájának, és bekövetkezhet egy olyan szociális robbanás, melynek még az Egyesült Királyság is megfizetheti az árát – írja Lebor.
(The Times)
