Archívum

Virtuális tégla segíti a magyar célok elérését + Képek

Bittner Levente

2011. március 07., hétfő 14:11
Jelképes alapkőletétellel elindult hétfőn a Virtuális Erőmű Program (VEP), mely 2020-ig körülbelül 200 MW energia megtakarítását teszi lehetővé, ezzel hozzájárulva Magyarország energiahatékonysági céljainak eléréséhez. A hazai innováció segíti a vállalatok személetformálását is.

• Óriási eredményeket hozna a szemléletformálás
• Hogyan érhetjük el a „legmélyebben csüngő gyümölcsöt”
A VEP első, virtuális tégláját hétfőn a Műegyetem épületében írta alá az IPENERG Egyesülés, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) képviselője. A program általános célja a sikeres nagyvállalatok energiahatékonysági intézkedéseinek és tapasztalatainak összegyűjtése, és a magyarországi kis- és középvállalkozások (kkv) számára is elérhető módszerekké alakítása. Bevonják a vezető egyetemek és kutatóintézetek tudását, hasznosítják a releváns K+F programok eredményét. A program tudásbázis megteremtésével és marketingtevékenységgel segíti a kkv-k energiahatékonysággal kapcsolatos tudatosságágának növelését is.


Fürjes Balázs, az Ipari Energiafogyasztók Érdekképviselete Egyesülés igazgatója a hétfői sajtótájékoztatón a program fontosságát hangsúlyozva idézte Bencsik János államtitkár szavait, mely szerint az el nem fogyasztott energia a legtisztább energia. Kiemelte, hogy a környezetvédelem mellett a versenyképességhez és a munkahelyteremtéshez is hozzájárul a VEP: Magyarországon sokba kerül az energia, a szomszédos államokhoz képest akár két számjeggyel is drágább, a hátrányokat így csak a hatékonyság növelésével lehet leküzdeni. Az import miatt a spórolás az ellátás biztonságát is javítja. Hozzátette: minden, az energiahatékonyságra fordított forint két forintot takarít meg, hiszen nemcsak a fogyasztás csökken, de kevesebb új erőművet is kell építeni, így mindenki nyer vele. Fürjes Balázs azt is hangsúlyozta, hogy bár az uniónak kiemelt célja az energiafelhasználás csökkentése, a haladás mégis lassú, az országok le vannak maradva. Ennek oka, hogy általában nem éri el a felső vezetők ingerküszöbét a kérdés, ráadásul a területnek felelőse sincs a cégeknél és előfinanszírozás sem kapható rá – fogalmazott az igazgató.

Előnyökkel jár a fejlesztés

A VEP elve az, hogy összegyűjtik az egyes vállalatoknál külön-külön megjelenő megtakarításokat, így a cégek megvalósult projektjei pörgetik a számlálót. A tervek szerint 2020-ig egy 200 MW teljesítményű erőmű villamosenergia-termelését válthatják ki, ráadásul igazoltan és dokumentáltan. Az így összegyűjtött adatok már elérik az ingerküszöböt – tette hozzá Fürjes Balázs. Ez körülbelül az ország által vállalt megtakarítás harmada lenne, ami megegyezik az ipari szektor fogyasztásának arányával. A cégeknek fel kell mérniük, hogy honnan hová akarnak eljutni, majd visszakövethetővé kell tenniük a beruházásokat. A vállalások teljesítése pedig valamilyen, egyelőre ki nem dolgozott előnnyel jár számukra. Fürjes Balázs példaként a több országban alkalmazott adócsökkentést, illetve a szabályozási könnyítéseket emelte ki.

A VEP-hez mindenki a maga eszközeivel járul hozzá. A BME mellett részt vesz a gödöllői Szent István Egyetem, a Corvinus Egyetem, valamint a Miskolci Egyetem is. Az NFM költségvetés-kímélő megoldást keres, így főleg a támogató, ösztönző környezet kialakításával segít, valamint növeli a kezdeményezés presztízsét.


Fürjes Balázs hangsúlyozta, hogy a program ugyan most indult, de keresik az eddig megvalósult fejlesztéseket, hiszen „a tudást be kell hozni”. Az egyetemek és a „példakép” vállalatok tudására alapozva indulhatnak el a többiek. Így az elmúlt néhány év fejlesztései is érvényesíthetők lesznek, amennyiben azok jól dokumentáltak. A következő 2-3 hónap a szakmai előkészítés ideje, szeptembertől pedig a tervek szerint már az Energiahatékonysági Kiválóság Pályázat kiírásai is megjelenhetnek, majd elkezdődhet a jelentkező cégek besorolása. Aztán 2012. március 6-án átadják az első Kiválóság-díjat. A nonprofit kft. már megalakult és megkezdte a tárgyalásokat a nagy auditáló cégekkel is.

Sikertörténet lehet

Feladatunk, hogy hasonló kezdeményezésekben részt vegyünk – hangsúlyozta Péceli Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora. Feladatuk, hogy a gazdaság minden szereplője számára kiváló szakembereket képezzenek, így ők is aktív részesei az ország gazdasági folyamatainak – tette hozzá. A VEP, amely reményei szerint az elkövetkező időszak sikertörténete lesz, kapcsolódik a 2010-ben indult kutatóegyetemi programhoz is. Mint a rektor elmondta, állandó céljuk minél nagyobb erőt felmutatni a partnereiknek, ezt pedig jól szolgálja a most induló program.


Gémesi Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság-fejlesztési főosztályvezetője azt emelte ki, hogy a megelőzés, az energiahatékonyság és -takarékosság sokkal egyszerűbb és olcsóbb, mint az utólagos beavatkozás. Hozzátette: Magyarország uniós vállalásainak jelentős részét tudja biztosítani ez a program, segíti az energiafelhasználás tízszázalékos csökkentését 2020-ig.

A VEP nemcsak a klímavédelemhez, hanem hazánk versenyképességéhez és az ellátásbiztonság javításához is hozzájárul – fogalmazott Gróf Gyula, a BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszékének vezetője. Hangsúlyozta, hogy a programnak fontos eleme a kooperáció, szerinte elképzelhetetlen, hogy egy-egy intézmény önállóan eredményt érjen el. Gróf Gyula hozzátette, a tudományegyetemi program és a VEP eredményei több szinten is megjelennek majd: megváltozik a BME arculata, magasabb szintre kerül az egyetem, valamint hozzájárul a társadalom energiatudatosságának növeléséhez, segít egy újfajta szemlélet kialakításában, melyre a gazdaságnak is szüksége van. Reméli, hogy kialakul a jövő társadalmával szembeni felelősség is.


Fotók: IPENERG Egyesülés