Archívum
Virtuális tégla segíti a magyar célok elérését + Képek
Jelképes alapkőletétellel elindult hétfőn a Virtuális Erőmű Program (VEP), mely 2020-ig körülbelül 200 MW energia megtakarítását teszi lehetővé, ezzel hozzájárulva Magyarország energiahatékonysági céljainak eléréséhez. A hazai innováció segíti a vállalatok személetformálását is.
• Óriási eredményeket hozna a szemléletformálás
• Hogyan érhetjük el a „legmélyebben csüngő gyümölcsöt”
• Óriási eredményeket hozna a szemléletformálás
• Hogyan érhetjük el a „legmélyebben csüngő gyümölcsöt”
A VEP első, virtuális tégláját hétfőn a Műegyetem épületében írta alá az IPENERG Egyesülés, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) képviselője. A program általános célja a sikeres nagyvállalatok energiahatékonysági intézkedéseinek és tapasztalatainak összegyűjtése, és a magyarországi kis- és középvállalkozások (kkv) számára is elérhető módszerekké alakítása. Bevonják a vezető egyetemek és kutatóintézetek tudását, hasznosítják a releváns K+F programok eredményét. A program tudásbázis megteremtésével és marketingtevékenységgel segíti a kkv-k energiahatékonysággal kapcsolatos tudatosságágának növelését is.
Fürjes Balázs, az Ipari Energiafogyasztók Érdekképviselete Egyesülés igazgatója a hétfői sajtótájékoztatón a program fontosságát hangsúlyozva idézte Bencsik János államtitkár szavait, mely szerint az el nem fogyasztott energia a legtisztább energia. Kiemelte, hogy a környezetvédelem mellett a versenyképességhez és a munkahelyteremtéshez is hozzájárul a VEP: Magyarországon sokba kerül az energia, a szomszédos államokhoz képest akár két számjeggyel is drágább, a hátrányokat így csak a hatékonyság növelésével lehet leküzdeni. Az import miatt a spórolás az ellátás biztonságát is javítja. Hozzátette: minden, az energiahatékonyságra fordított forint két forintot takarít meg, hiszen nemcsak a fogyasztás csökken, de kevesebb új erőművet is kell építeni, így mindenki nyer vele. Fürjes Balázs azt is hangsúlyozta, hogy bár az uniónak kiemelt célja az energiafelhasználás csökkentése, a haladás mégis lassú, az országok le vannak maradva. Ennek oka, hogy általában nem éri el a felső vezetők ingerküszöbét a kérdés, ráadásul a területnek felelőse sincs a cégeknél és előfinanszírozás sem kapható rá – fogalmazott az igazgató.
Előnyökkel jár a fejlesztés
A VEP elve az, hogy összegyűjtik az egyes vállalatoknál külön-külön megjelenő megtakarításokat, így a cégek megvalósult projektjei pörgetik a számlálót. A tervek szerint 2020-ig egy 200 MW teljesítményű erőmű villamosenergia-termelését válthatják ki, ráadásul igazoltan és dokumentáltan. Az így összegyűjtött adatok már elérik az ingerküszöböt – tette hozzá Fürjes Balázs. Ez körülbelül az ország által vállalt megtakarítás harmada lenne, ami megegyezik az ipari szektor fogyasztásának arányával. A cégeknek fel kell mérniük, hogy honnan hová akarnak eljutni, majd visszakövethetővé kell tenniük a beruházásokat. A vállalások teljesítése pedig valamilyen, egyelőre ki nem dolgozott előnnyel jár számukra. Fürjes Balázs példaként a több országban alkalmazott adócsökkentést, illetve a szabályozási könnyítéseket emelte ki.
A VEP-hez mindenki a maga eszközeivel járul hozzá. A BME mellett részt vesz a gödöllői Szent István Egyetem, a Corvinus Egyetem, valamint a Miskolci Egyetem is. Az NFM költségvetés-kímélő megoldást keres, így főleg a támogató, ösztönző környezet kialakításával segít, valamint növeli a kezdeményezés presztízsét.
Fürjes Balázs hangsúlyozta, hogy a program ugyan most indult, de keresik az eddig megvalósult fejlesztéseket, hiszen „a tudást be kell hozni”. Az egyetemek és a „példakép” vállalatok tudására alapozva indulhatnak el a többiek. Így az elmúlt néhány év fejlesztései is érvényesíthetők lesznek, amennyiben azok jól dokumentáltak. A következő 2-3 hónap a szakmai előkészítés ideje, szeptembertől pedig a tervek szerint már az Energiahatékonysági Kiválóság Pályázat kiírásai is megjelenhetnek, majd elkezdődhet a jelentkező cégek besorolása. Aztán 2012. március 6-án átadják az első Kiválóság-díjat. A nonprofit kft. már megalakult és megkezdte a tárgyalásokat a nagy auditáló cégekkel is.
Sikertörténet lehet
Feladatunk, hogy hasonló kezdeményezésekben részt vegyünk – hangsúlyozta Péceli Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora. Feladatuk, hogy a gazdaság minden szereplője számára kiváló szakembereket képezzenek, így ők is aktív részesei az ország gazdasági folyamatainak – tette hozzá. A VEP, amely reményei szerint az elkövetkező időszak sikertörténete lesz, kapcsolódik a 2010-ben indult kutatóegyetemi programhoz is. Mint a rektor elmondta, állandó céljuk minél nagyobb erőt felmutatni a partnereiknek, ezt pedig jól szolgálja a most induló program.
Gémesi Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság-fejlesztési főosztályvezetője azt emelte ki, hogy a megelőzés, az energiahatékonyság és -takarékosság sokkal egyszerűbb és olcsóbb, mint az utólagos beavatkozás. Hozzátette: Magyarország uniós vállalásainak jelentős részét tudja biztosítani ez a program, segíti az energiafelhasználás tízszázalékos csökkentését 2020-ig.
A VEP nemcsak a klímavédelemhez, hanem hazánk versenyképességéhez és az ellátásbiztonság javításához is hozzájárul – fogalmazott Gróf Gyula, a BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszékének vezetője. Hangsúlyozta, hogy a programnak fontos eleme a kooperáció, szerinte elképzelhetetlen, hogy egy-egy intézmény önállóan eredményt érjen el. Gróf Gyula hozzátette, a tudományegyetemi program és a VEP eredményei több szinten is megjelennek majd: megváltozik a BME arculata, magasabb szintre kerül az egyetem, valamint hozzájárul a társadalom energiatudatosságának növeléséhez, segít egy újfajta szemlélet kialakításában, melyre a gazdaságnak is szüksége van. Reméli, hogy kialakul a jövő társadalmával szembeni felelősség is.
Fürjes Balázs, az Ipari Energiafogyasztók Érdekképviselete Egyesülés igazgatója a hétfői sajtótájékoztatón a program fontosságát hangsúlyozva idézte Bencsik János államtitkár szavait, mely szerint az el nem fogyasztott energia a legtisztább energia. Kiemelte, hogy a környezetvédelem mellett a versenyképességhez és a munkahelyteremtéshez is hozzájárul a VEP: Magyarországon sokba kerül az energia, a szomszédos államokhoz képest akár két számjeggyel is drágább, a hátrányokat így csak a hatékonyság növelésével lehet leküzdeni. Az import miatt a spórolás az ellátás biztonságát is javítja. Hozzátette: minden, az energiahatékonyságra fordított forint két forintot takarít meg, hiszen nemcsak a fogyasztás csökken, de kevesebb új erőművet is kell építeni, így mindenki nyer vele. Fürjes Balázs azt is hangsúlyozta, hogy bár az uniónak kiemelt célja az energiafelhasználás csökkentése, a haladás mégis lassú, az országok le vannak maradva. Ennek oka, hogy általában nem éri el a felső vezetők ingerküszöbét a kérdés, ráadásul a területnek felelőse sincs a cégeknél és előfinanszírozás sem kapható rá – fogalmazott az igazgató.
Előnyökkel jár a fejlesztés
A VEP elve az, hogy összegyűjtik az egyes vállalatoknál külön-külön megjelenő megtakarításokat, így a cégek megvalósult projektjei pörgetik a számlálót. A tervek szerint 2020-ig egy 200 MW teljesítményű erőmű villamosenergia-termelését válthatják ki, ráadásul igazoltan és dokumentáltan. Az így összegyűjtött adatok már elérik az ingerküszöböt – tette hozzá Fürjes Balázs. Ez körülbelül az ország által vállalt megtakarítás harmada lenne, ami megegyezik az ipari szektor fogyasztásának arányával. A cégeknek fel kell mérniük, hogy honnan hová akarnak eljutni, majd visszakövethetővé kell tenniük a beruházásokat. A vállalások teljesítése pedig valamilyen, egyelőre ki nem dolgozott előnnyel jár számukra. Fürjes Balázs példaként a több országban alkalmazott adócsökkentést, illetve a szabályozási könnyítéseket emelte ki.
A VEP-hez mindenki a maga eszközeivel járul hozzá. A BME mellett részt vesz a gödöllői Szent István Egyetem, a Corvinus Egyetem, valamint a Miskolci Egyetem is. Az NFM költségvetés-kímélő megoldást keres, így főleg a támogató, ösztönző környezet kialakításával segít, valamint növeli a kezdeményezés presztízsét.
Fürjes Balázs hangsúlyozta, hogy a program ugyan most indult, de keresik az eddig megvalósult fejlesztéseket, hiszen „a tudást be kell hozni”. Az egyetemek és a „példakép” vállalatok tudására alapozva indulhatnak el a többiek. Így az elmúlt néhány év fejlesztései is érvényesíthetők lesznek, amennyiben azok jól dokumentáltak. A következő 2-3 hónap a szakmai előkészítés ideje, szeptembertől pedig a tervek szerint már az Energiahatékonysági Kiválóság Pályázat kiírásai is megjelenhetnek, majd elkezdődhet a jelentkező cégek besorolása. Aztán 2012. március 6-án átadják az első Kiválóság-díjat. A nonprofit kft. már megalakult és megkezdte a tárgyalásokat a nagy auditáló cégekkel is.
Sikertörténet lehet
Feladatunk, hogy hasonló kezdeményezésekben részt vegyünk – hangsúlyozta Péceli Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora. Feladatuk, hogy a gazdaság minden szereplője számára kiváló szakembereket képezzenek, így ők is aktív részesei az ország gazdasági folyamatainak – tette hozzá. A VEP, amely reményei szerint az elkövetkező időszak sikertörténete lesz, kapcsolódik a 2010-ben indult kutatóegyetemi programhoz is. Mint a rektor elmondta, állandó céljuk minél nagyobb erőt felmutatni a partnereiknek, ezt pedig jól szolgálja a most induló program.
Gémesi Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság-fejlesztési főosztályvezetője azt emelte ki, hogy a megelőzés, az energiahatékonyság és -takarékosság sokkal egyszerűbb és olcsóbb, mint az utólagos beavatkozás. Hozzátette: Magyarország uniós vállalásainak jelentős részét tudja biztosítani ez a program, segíti az energiafelhasználás tízszázalékos csökkentését 2020-ig.
A VEP nemcsak a klímavédelemhez, hanem hazánk versenyképességéhez és az ellátásbiztonság javításához is hozzájárul – fogalmazott Gróf Gyula, a BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszékének vezetője. Hangsúlyozta, hogy a programnak fontos eleme a kooperáció, szerinte elképzelhetetlen, hogy egy-egy intézmény önállóan eredményt érjen el. Gróf Gyula hozzátette, a tudományegyetemi program és a VEP eredményei több szinten is megjelennek majd: megváltozik a BME arculata, magasabb szintre kerül az egyetem, valamint hozzájárul a társadalom energiatudatosságának növeléséhez, segít egy újfajta szemlélet kialakításában, melyre a gazdaságnak is szüksége van. Reméli, hogy kialakul a jövő társadalmával szembeni felelősség is.
Fotók: IPENERG Egyesülés
Fricz Tamás blog
Fricz Tamás blogja
Vadai nem kicsit, hanem nagyon vad
Azt mondják – talán joggal –, hogy egyre több nő kellene a politikába, a parlamentbe, a közéletbe, mert a nők érzékenyebbek, megértőbbek, érzelmesebbek. És ez valóban így van, hiszen Vadai Ágnes DK-s politikus, képviselő tele van érzelemmel. Tovább
Nézőpontok
_fill_146x95.jpg "Mit is ér egy baloldali miniszterelnök-jelölt?")
Ha komolyan vehetjük a médiában megjelenő híreket Bajnai és Mesterházy versengéséről, akkor az önmagában erodálja az áhított pozíció értékét. Ha nem lesz közös lista, akkor kormányváltás sem, de jelenleg egyik szereplőnek sem áll érdekében félrerántani a kormányt, hogy megelőzze a karambolt. Tovább
Top 10
