Vidéken, sok helyen tartottak e napon kakas- és tyúkütést. Ilyenkor a legények nyíllal átlőtték a kakast, a lányok pedig bekötött szemmel ütötték le a karóhoz kötözött tyúk fejét.

Egyes településeken hagyomány volt, hogy „jakabágat" tűztek a kapukra, illetve a lányos házaknál „hajnalfát" állítottak a legények.

Húsvét hétfőn tartották az „emmausjárást" is, amely a határjárásrítusok egyike. Bólyban a nagymise után a falu lakossága ételekkel, italokkal megrakodva felkerekedett és elment a faluszéli borospincékbe, ahol másnap reggelig mulattak. Szintén emmausjárásnak nevezték Budakeszin azt a szokást, amikor a helybeliek felkerekedtek és meglátogatták rokonaikat. Leányváron a hívek korán reggel napkelte előtt kimentek a szabadba és ott a rózsafüzért imádkozták. Szil rábaközi faluból is „mentek Emmausba": a szomszédos községekben rokonokat, ismerősöket látogattak.

A „húsvéti rét" somogyszobi hagyomány: a falu lakossága a kiment a rétre és ott múlatták együtt az időt. Ilyenkor a falu gulyásának és a kanásznak is ki kellett hajtani a fűre a jószágokat.

A kecskemétiek a Mária kápolnához vonultak ki, ahol mulatsággal, játékokkal, lóversennyel töltötték el az időt.

Apátfalván a húsvétot követő szerdát „száraz szerdá"-nak hívták. A néphagyomány szerint, aki ezen a napon dolgozott, annak elszáradt a keze.

A húsvét utáni következő hetet „fehér hét"-nek, nevezték. A görög katolikusoknál ezen a héten a halottakat fehér palástban temette el a pap.

A húsvétot követő vasárnap jeles eseménye volt a koma vagy mátkatál küldése. Ez főként a lányok közt volt szokás, de adhatta fiú a lánynak, lány a fiúnak és fiú a fiúnak is. A díszes terítővel letakart tál tele volt húsvéti tojással, kaláccsal és itallal. A komatálat küldők egymást testvérré fogadták és örök barátságot kötöttek. Ezután a lányok mátkának, a fiúk komának nevezték egymást.

Forrás: w3.naput.hu