Egy európai faluért

Gorka Sebestyén: Piliscsabán is a polgári összefogás az érdek

Megyeri Dávid

2006. szeptember 25., hétfő 01:00

Modellértékű az a helyzet, ami a Pest megyei Piliscsabán alakult ki, hiszen az ország kistelepüléseinek nagy részén nem feltétlenül a pártpolitikai preferenciák mentén gondolkodnak szűkebb pátriájuk jövője felől a választópolgárok. A jobboldali szavazatok maximálása viszont mégis elemi érdeke a polgári erőknek. Gorka Sebestyén ezért abban látja a kiutat, hogy a legnagyobb támogatottságot élvező jobboldali jelölt mögé sorakozzanak fel a helyi polgári gondolkodású emberek. A neves biztonságpolitikai szakértő a Változást Piliscsabán Kör színeiben indul a polgármesteri posztért, és nem ellenfelet, hanem potenciális szövetségest lát a helyi Fideszben.
Ön független polgármesterjelöltként indul a piliscsabai önkormányzati választáson. Mégis némi meglepetést keltett, hogy közismerten polgári elkötelezettségű emberként többek közt a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség jelöltjének riválisaként méretteti meg magát. Vagyis nagyon úgy tűnik, a jobboldali összefogás Piliscsabán csak szóvirág marad. Nem gondolkodott ezen az ellentmondáson?
– A látszat csal. Mi ugyanis a Változást Piliscsabán Kör keretében éppen azért gondolkodunk két esztendeje a helyi öszszefogáson, hogy ne a baloldal szerezze meg ismét a polgármesteri széket. Piliscsabát nemrég még „ősjobboldali” helységként tartották számon, ám négy éve négy jelöltje is volt a polgári oldalnak, így nevető ötödikként befuthatott az MSZP embere.
– De hát ezzel éppen alátámasztja azokat a tamáskodó hangokat, amelyekre kérdésünkben utaltunk.
– Akkor mondom a lényeget: ez egy olyan község, amelyben sok értelmiségi, kvalifikált szakmunkás lakik, ráadásul a világon egyedülálló módon egyetemi faluként is leírható az itt működő Pázmány Péter Katolikus Egyetem jóvoltából. Igen fontos ezért, hogy a helyi polgárok körében széles körű konszenzust megtestesítő jelölt indulhasson. Természetesen nem akarom a Fidesz kandidáltjának képességeit kétségbe vonni, ám a legtöbbször évtizedek óta itt élő helyi lakosok véleménye sokat nyom a latban. Márpedig minálunk széles körben úgy vélik, hogy Piliscsaba első emberének pozíciója magasan képzett embert kíván, aki nyelveket beszél. Nem jó tehát, ha egy pályázónak még érettségije sincsen, legyenek bármilyen pozitív adottságai. Sokak szemében egy olyan településen, ahol mindenki ismer mindenkit, szintén nem feltétlen előny, ha valaki a volt tanácselnök fia. Ezek olyan tényezők, amelyek óhatatlanul alááshatják a jobboldal sikerét egy létfontosságú választáson.
– S mi a válasza arra, ha valaki azt mondja: végeredményben ott az MDF-alapító polgármesterjelölt, aki szintén vonzó lehet többek számára?
– Piliscsaba hatezer lelkes egyetemi falu, az emberek előtt nemigen lehetnek titkok. Ha viszont azt mondom, hogy az MSZP meglepő módon most először nem indít jelöltet, a kívülállók is sejthetik az igazságot. Magyarán: az MDF-alapító mögé odaállt a szocialista párt, és hallgatólagosan minden erővel támogatja. Fontos tudnivaló, hogy az illetőt, Kasza Pétert tavaly jogerősen elítélték a Pest Megyei Bíróságon okirat-hamisításért, csalásért. Hiába indul tehát ellenfelem az úgynevezett Szövetség 2006 mezében, a helyieket ez nem téveszti meg.
– S ha éppen ez a furcsa szövetség vált ki szimpátiát a szavazókból?
– Az említettek miatt ez nem valószínű. A Szövetség 2006 mögött ugyanis tudvalevően az a szocialista érdekeltségű nagyvállalkozói csoport áll, amely a helybeliek számára csak szlogenszinten kínál élhető környezetet, valójában tisztán befektetői szempontok vezérlik. Kilenc indított képviselőjelöltjük közül az egyiknek a község határában óriási területek vannak a birtokában, ahol lakóparkot akar létrehozni. A helyi polgárok átlátnak a szitán. Tudják, hogy pusztán üzletet lát ez a társaság bennük, ezért nem szeretnének a polgármesteri székben látni egy olyan embert, aki fejlett polgári demokráciákban el sem indulhatna jogszerűen ezért a magas tisztségért.
– Mi lehet a megoldás, hiszen így könynyen megosztódhatnak a valódi polgári oldal szavazatai?
– Abban bízunk, hogy a helyi Fidesz jelöltje átgondolja a közös érdekeket, és visszalép.
– Miért tenné, hiszen az ország egyik legnagyobb pártjának a színeiben indul, míg ön csupán egy helyi civil szervezet támogatottja?
– Két okból. Mindenki tudja, hogy a kisebb településeken a független jelöltek esélyesebbek. A pártpolitikai preferenciák nem képeződnek le egy az egyben a kisebb önkormányzati szinteken. Másrészt mind a négy évvel ezelőtti önkormányzati választás, mind a tavaszi országgyűlési választás azt mutatta, hogy Piliscsabán a jobboldali erők igen gyengén szerepeltek. Mint már szó volt róla, a 2002-es helyhatósági választásig soha nem volt baloldali se a polgármester, se a képviselő-testület többsége. Azt kell megérteni: nem a polgári érzelmű emberek lettek kevesebben nálunk, csupán az őket képviselni szándékozó pártszervezetek gyengék. Mindennél beszédesebb adat, hogy legjobb tudomásom szerint a piliscsabai Fidesznek csupán huszonvalahány tagja van.
– Az országgyűlési választásokon viszont a Fidesz jelöltjeként Gulyás Dénes győzött a választókerületben, s ez ellentmondani látszik az ön érveinek.
– Győzött, de nem nálunk. Szégyenszemre a választókerülethez tartozó települések közül egyedül Piliscsabán adtak le több voksot az MSZP-s jelöltre, mint a híres operaénekesre. Tulajdonképpen ez volt az utolsó csepp a pohárban, ami cselekvésre késztetett bennünket, hogy önállóan lépjünk fel az október elsejei helyhatósági választáson. A Változást Piliscsabán Kör éppen azért lehet sikeres, mert tömöríti mindazokat a helyi értelmiségieket, polgárokat, akik szűkebb pátriájukért tenni akarnak, s a helyi sajátosságoknak megfelelően nem a direkt pártpolitikában látják a kiutat.
– Mégis miért vállalna egy elismert biztonságpolitikai szakértő egy olyan pozíciót, ami sok gonddal, bajjal, elfoglaltsággal jár?
– Én csak a rendszerváltozás után jöhettem először Magyarországra, mivel édesapám, Gorka Pál gyűjtőfogházból menekített, ötvenhatos halálraítélt volt, aki emigrálni kényszerült, s nem engedtek bennünket haza. Kint születtem Nagy-Britanniában, ám miután hazajöttem, beleszerettem ebbe a gyönyörű faluba, s feleségemmel úgy döntöttünk, itt fogunk élni. Látom viszont, hogy a környező településekkel szemben egyetlen milliméter járda sem épült négy év alatt, és semmilyen fejlesztés nincs egy páratlan kulturális és természeti adottságú, történelmi településen, amely a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek köszönhetően valódi egyetemi campusnak ad otthont. Úgy gondoltam, nekem is kötelességem hozzásegíteni egy jobb sorsra érdemes nagyközséget ahhoz a nemzetközi ranghoz, amire predesztinálva van.
– Nem lehet-e hátrány éppen az, hogy ön a rendszerváltozásig nem Magyarországon élt?
– Úgy gondolom, éppen hogy előny. Hiszen nemzetközi tapasztalataimmal, kapcsolatrendszeremmel eredményesen tudnám segíteni a felemelkedést. A jelek szerint a helyi lakosok is hasonlóan látják, hiszen ajánlószelvényeikkel tömegesen támogattak, és rendezvényeinken is nagy számban jelennek meg.