Többek között a demokratizálási folyamatban, a piacgazdaság kiépítésében és a vízumkönnyítésben kívánja az Európai Unió támogatni a keleti partnerségi programban érintett országokat, Ukrajnát, Fehéroroszországot, Moldovát, Grúziát, Azerbajdzsánt és Örményországot – erről számolt be tegnap Balázs Péter külügyminiszter, miután megbeszélést folytatott Budapesten a visegrádi országok, a balti államok, a keleti partnerséghez tartozó országok, a jelenlegi uniós trió-elnökségbe tartozó Spanyolország és Belgium, a keleti partnerséget kezdeményező Svédország képviselőivel, illetve Stefan Füle uniós bővítési biztossal. A külügyminiszter közölte: javasolják a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését, szabadkereskedelmi megállapodások létrehozását, az energiahálózatok, illetve a közlekedési hálózatok összekötését. A 2011 januárjában kezdődő magyar soros EU-elnökség idejére már tartalommal akarják megtölteni a keleti partnerségi programot a visegrádi országok külügyminiszterei. A programot nagyrészt az EU finanszírozza, a 2011–2013-as időszakra összesen 5,7 milliárd eurót biztosít Brüsszel a politikai együttműködés és a gazdasági integráció előmozdítására az EU és szomszédai között (az észak-afrikai és közel-keleti államokat is ideértve).
Balázs Péter kifejtette, hogy a jó kétoldalú és többoldalú kapcsolatoknak köszönhetően egyre erősebb az összetartás a visegrádi négyek között. Erősíti az együttműködést, hogy jövőre Magyarország, majd Lengyelország tölti be az EU soros elnökségét. A külügyminiszter bejelentette, hogy a V4-országok hamarosan közös képviseletet nyitnak a dél-afrikai Fokvárosban.
Külön szlovák–magyar kétoldalú találkozó nem volt tegnap, de Balázs Péter és szlovák kollégája, Miroslav Lajcák átadta a szlovák–magyar jószomszédsági díjat, amelyet idén a ciprusi magyar– szlovák békefenntartó egység és a szlovákiai hegyimentő szolgálat részesült.