Archívum - Magyarnemzet

Ha nincs hűtlen kezelő, akkor hűtlen kezelés sincs

Az Informatikai Kormánybiztosság nem okozott vagyoni kárt az ügyvédi irodák megbízásával
Putsay Gábor

2003. augusztus 26., kedd 01:00
Nem állja meg a helyét a Keller László vezette közpénzügyi államtitkárság azon felvetése, hogy hűtlen kezelés miatt Sík Zoltán informatikai kormánybiztos 355 millió forint vagyoni kárt okozott. A Polt Péter legfőbb ügyész által írt – Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének címzett – levélből ugyanis kiderül: az Informatikai Kormánybiztosság (IKB) kárt, illetve vagyoni hátrányt nem szenvedett a hírközlési törvény előkészítésével kapcsolatos megbízási díjak kifizetésekor. A legfőbb ügyész ugyanakkor indítványozza magánokirat-hamisítás vétsége miatt Papcsák Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Papcsák Ferenc levelet küldött a legfőbb ügyésznek, amelyben arra kéri: igazolja állításait.
Alig két hónappal a kormányváltás után, 2002. augusztus 15-én hűtlen kezelés gyanúja miatt jelentette fel a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) közpénzügyi államtitkársága Sík Zoltánt, az IKB volt vezetőjét, az informatikai kormánybiztost. A vád szerint a hírközlési törvény előkészítésekor Sík Zoltán közreműködésével olyan ügyvédi irodák, illetve alvállalkozó cégek jutottak megbízásokhoz, akik számlákat benyújtottak az IKB-nak, de érdemi munkát nem végeztek. Mint ismert, a hírközlési törvény – amely 2002. január 1-jétől hatályos – végrehajtási rendeleteinek megalkotásakor az IKB ügyvédi irodákat, gazdasági és műszaki tevékenységet végző külső szakértő cégeket bízott meg, és a szerződések alapján 766 millió forintot fizettek ki. A feljelentés szerint ugyanakkor a valós munkavégzés értéke 411 millió forint volt, így a Sík Zoltán vezette IKB 355 millió forint vagyoni kárt okozott az államnak. Az informatikai kormánybiztos közbeszerzési pályázat nélkül kötött szerződést az Ormos Ügyvédi Irodával, a Novák és Társai Ügyvédi Irodával, Papcsák Ferenc, valamint Kovasits László ügyvéddel. A szerződések tárgya – a feljegyzésekben szereplő szöveg szerint – valójában üzletviteli tanácsadás volt, amely tevékenység nem tartozik az ügyvédi alapfeladatok közé, a megbízási díjat pedig a korábban alkalmazott alacsonyabb óradíjról egyoldalú döntéssel emelte meg 55 ezer forint/óradíjra a kormánybiztos. Az ügyvédek által benyújtott számlákat ellenőrzés nélkül fizették ki – tartalmazza a jegyzőkönyv. A dokumentumok időközben az Országos Rendőr-főkapitányságról (ORFK) átkerültek a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalhoz, mivel a megbízást kapott egyik ügyvédi iroda vezetője Papcsák Ferenc országgyűlési képviselő. Az ügy kirobbantásának információink szerint Keller Lászlóék részéről politikai indítéka volt, Sík Zoltánon keresztül Papcsák Ferenc országgyűlési képviselőt, illetve a Fideszt mint pártot akarták gyanúba keverni és elmarasztalni. Ennek egyik jele, hogy a hírközlési törvény előkészítésében részt vett ügyvédi irodák közül leginkább a Papcsák ügyvédi irodára akarják rábizonyítani, hogy el nem végzett munkákért állított ki számlát, megkárosítva ezzel az államot, pontosabban az adófizetőket.

A közelmúltban Tóth Károly szocialista országgyűlési képviselő kérte számon Polt Péter legfőbb ügyésztől: miért lassult le a vizsgálat, miután az iratok az ORFK-ről az ügyészségre kerültek, mikor jutnak el a vádemelésig az ügyvédek szerződésével kapcsolatban. Polt Péter a nyomozás befejezését – mint ismert – 2003. június 2-ra ígérte. A legfőbb ügyész június 24-én küldött levelet Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének, amelyben közli: a magánokirat-hamisítás vétsége miatt folyamatban levő bűnügyben indítványozza Papcsák Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Polt Péter indítványában az szerepel: „Papcsák Ferenc az IKB felé benyújtott teljesítést igazoló jegyzőkönyvekben a rendeletek előkészítésében részt vett szakértők tevékenysége helyett, Sík Zoltán rendelkezésének megfelelően valótlanul olyan ügyvédek és ügyvédjelöltek munkavégzését is feltüntette, akik érdemi feladatot nem végeztek, illetve a valóságnak nem megfelelő óramennyiséget jelöltek meg”. Egy bekezdéssel később arról ír Polt Péter: „miután a megbízási szerződésben meghatározott munkát Papcsák Ferenc és az általa szakértői tevékenység ellátására közreműködőként bevont gazdasági társaságok elvégezték, így a megbízási díj kifizetésével az IKB kárt, illetve vagyoni hátrányt nem szenvedett”. Polt Péter viszont ezzel a kijelentésével megdöntötte Keller Lászlóék vádját, hogy az államot Sík Zoltánon keresztül 355 millió forint kár érte. Felvetődik továbbá, hogy ha nincs kár, akkor nincs hűtlen kezelés, azaz hűtlen kezelő sincs. Polt Péter levelében arra is felhívja a figyelmet, hogy az ügyvédek esetében a közbeszerzési pályázat kiírása nem volt kötelező. Mindez azért is fontos, mert a végrehajtási rendeletekkel kapcsolatos munkát 2001. augusztusa és 2001. decembere között alig fél év leforgása alatt kellett elvégezni. A hírközlési törvény joganyaga – mivel nem volt szükség közbeszerzésre – határidőre elkészült.
Az egykori kormánybiztost védő ügyvéd elmondása szerint nem felel meg a valóságnak Polt Péter azon felvetése, hogy Sík Zoltán „rendelkezésének megfelelően” kaptak volna megbízásokat olyan ügyvédi irodák és szakértő cégek, akik nem végeztek érdemi munkát. Sík Zoltán ugyanis ebben az ügyben nem rendelkezhetett, a kormánybiztosnak csak arra volt felhatalmazása, hogy a teljesítési jegyzőkönyveket átküldje a Miniszterelnöki Hivatalba. A kormánybiztos utalásokat sem intézhetett ennek megfelelően, így vagyoni kárt sem okozhatott.

Papcsák Ferenc lapunkkal közölte: megdöbbenéssel vette tudomásul Polt Péter indítványát, ezért a napokban levelet küldött a legfőbb ügyésznek, hogy igazolja állításait. Nevezetesen azt, hogy mire alapozza a magánokirat-hamisítás vétségét, melyek azok a munkák, amiket a kiállított számlák alapján nem végzett el az ügyvédi iroda, illetve az általa felkért műszaki és gazdasági szakértő cégek. Papcsák hangsúlyozta: a nyomozás alatt is igazolta, hogy minden esetben a szerződések szerint jártak el. A megbízást elvégezték, olyan óradí-jért, ami ilyen jellegű munka esetén teljesen elfogadott.

Az Orbán-kormány idején több mint 36 jogszabályt, 20 háttértanulmányt alkottak meg a korábban megbízott ügyvédi irodák bruttó 766 millió forintért, az európai uniós irányelveknek is megfelelően nyolc hónap alatt. A hírközlési törvény megalkotása 2001 júniusában megtörtént, a MeH mellérendelt intézményeként – mint ismert – létrehozták az önálló IKB-t azzal a szándékkal, hogy a későbbiekben ebből a szervezetből alakuljon az Informatikai és Hírközlési Minisztérium.

Mivel jogalkotási tevékenységről volt szó, másfelől a közbeszerzési eljárásra – tekintettel a rövid határidőre – nem volt lehetőség, először egy, utóbb összesen négy ügyvédi irodát bízott meg az Informatikai Kormánybiztosság, a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos jogi kérdések rendezésére pedig egy amerikai ügyvédi irodát kért fel. A közbeszerzési törvény erre lehetőséget ad, így teljesen jogszerű volt az eljárás. A munka eredményeként létrejött több mint harminc jogszabály azóta hatályba is lépett.

A nap képe

Időjárás

ma
derült
Min: 9°C
Max: 24°C
holnap
derült
Min: 9°C
Max: 25°C
Részletek

Szavazás

Ön szerint lehetséges egy világméretű ebolajárvány?