Válságban vannak a hazai sertéstartók, ám a közhiedelemmel szemben elsősorban nem a vásárlói pénztárcák vékonyodása, vagyis a kereslet megcsappanása miatt, hanem a saját köreikben csak hiénáknak nevezett kereskedők ténykedése nyomán. Egyes szakmai szervezetek eddig is jelezték, hogy a húspiacon a feketegazdaság aránya elérheti a 30 százalékos szintet, ám az áfaemelés óta a számla nélküli értékesítések száma az 50-60 százalékot is súrolja. Túl azon, hogy a jelenség miatt a hazai sertéstartó-ágazat csődbe megy, s ennek nyomán több ezren veszíthetik el munkájukat, az állam is jelentős bevételektől esik el. Forrásaink szerint érthetetlen, hogy az állatorvosi hatóság miért nem tesz semmit ez ellen, sőt a kormány sem érezte feladatának a súlyosan káros jelenség felszámolását. Pedig Süth Miklós, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára, országos főállatorvos a tavaly húsvéti sajtótájékoztatóján még azt hangsúlyozta: a 2009-es év egyik kiemelt feladata lesz a feketegazdaság visszaszorítása.
– A húspiacon kereskedelmi tevékenységet folytató személyek egy része az elmúlt hónapokban erősen ráálltak arra, hogy leginkább osztrák, s kisebb részt szlovák sertést hoznak be a magyar piacra, amit úgy adnak el a henteseknek, hogy az után semmilyen adót nem fizetnek – foglalta össze röviden a helyzetet Sain Krisztián, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének ifjúgazda tagozatának megyei elnöke. Ezek az emberek, akik korábban hagyományos sertésfelvásárlással foglalkoztak, manapság már inkább kisebb hűtőkocsikkal járnak át Ausztriába, s onnan szállítják a sertést a magyar hentesboltokba. Mindezt úgy, hogy csak az osztrák állatorvosok által kiállított papírokat és a szállítólevelet hagyják a boltokban, vagyis számlát az áruról nem állítanak ki. A szállítólevélre ráírják, hogy a fizetésre majd csak az áru értékesítése után kerül sor, s így a számlát is akkor állítják majd ki. Ez persze a legtöbb esetben nem történik meg, mert a beszállítókkal összekacsintó kereskedőknek, ha véletlenül állatorvosi ellenőrzést kapnak, elég csupán a „bizományban” átvett áruk szállítólevelét felmutatni, amit valamilyen oknál fogva a hatóságok szinte mindig elfogadnak – osztotta meg tapasztalatait Sain Krisztián.
Hasonlókról számolt be egy neve elhallgatását kérő vágóhíd vezetője is, aki szerint a hazai húspiac szinte már teljesen maffiaszerűen működik. Van olyan hentes, aki korábban 25-30 fél sertést vásárolt tőle, ám manapság jó, ha 4-5 darabot rendel, azt is főként azért, hogy valamilyen számlát felmutathasson, ha véletlenül ellenőrzést kap.
– A vágóhidak a magyar sertéstartóktól kilónként nettó 209 forint körül veszik át a disznót, erre még rárakódik a vágási és szállítási költség, illetve az adó, s így az áru kilója a boltban már bruttó 680 forintra emelkedik. Ezzel szemben a magát autóba vágó „kereskedő” által leszállított osztrák sertés, a közterhek befizetésének elmulasztása miatt, kilónként körülbelül 80 forinttal, vagyis éppen csak a be nem fizetett áfa mértékével olcsóbb. Így keresnek a feketén behozott húson fél disznónként mintegy 2400 forinttal többet – mutatott rá Sain Krisztián. Felhívta a figyelmet arra az ellentmondásos helyzetre is, hogy miközben az ország teljes területén a felvázoltak szerint zajlik a feketekereskedelem, addig a hatóság a lehető legszigorúbban jár el a hazai termelőkkel, akiket folyamatosan ellenőriz.