Európa jövője elképzelhetetlen, ha nem a keresztény örökség vezet bennünket – üzente Kirill, Moszkva és minden oroszok patriarchája az Európai Unió első elnökének, Herman Van Rompuynak, aki 2010 januárjától foglalja el hivatalát. „Az unió kezdeményezői között azok is ott voltak, akik Európa kulturális és vallási identitását az összeurópai jólét fontos elemének tekintették” – emlékeztetett az orosz ortodox egyház feje.
A figyelmeztetés aktuálisnak tűnik most, amikor egy olasz állampolgárságú szülő beadványára a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága úgy ítélt, hogy a kereszt jelenléte az olasz tantermekben sérti az emberi jogokról szóló 1950-es európai megállapodást. Az olasz kormány azzal érvelt, hogy a kereszt az olasz állam és a modern demokrácia alapértékeinek kulturális szimbóluma, ezzel azonban a strasbourgi bírák nem értettek egyet. Álláspontjuk szerint a kereszt elsődlegesen vallási szimbólum, amelynek a tantermekben való jelenléte sérti a nem hívő tanulók gondolkodási, lelkiismereti és vallási szabadságát.
Ehhez társul, hogy nemrég egy Svájcban tartott népszavazáson a lakosság 57,5 százaléka támogatott egy olyan alkotmánymódosítást, amely megtiltaná a minaretek építését. Ugyanakkor a svájci kormány, a parlament és olyan civil szervezetek, mint például az Amnesty International, ellenezte azt, sőt a római katolikus egyház és a svájci protestánsok föderációja is ezen a véleményen volt, mondván, hogy a mecsetépítés tiltása diszkriminációt jelentene, és ellentétes a vallási szabadság és tolarencia keresztény értékeivel. Tavasszal Christoph Schönborn kardinális, Bécs érseke a bécsi Szent István-dómban húsvét vasárnapján elmondott beszédében figyelmeztetett arra, hogy „a keresztény korszak Európában a végéhez közeledik”. Az érsek korábban kritizálta az osztrák püspököket, hogy a sajtó fenyegetése nyomán nem támogatják kellően az emberélet védelméről szóló 1968-as pápai enciklikát, amely megerősítette a mesterséges születésszabályozást tiltó egyházi tanítást. Az eredmény – mondta a kardinális – a fogamzásgátlás széles körű elfogadása és Európa kihalása.
A demográfiai statisztikák valóban félelmetes perspektívát vetítenek elénk. Ha a jelenlegi trendeket változatlannak tételezzük fel, a „bennszülött keresztény” európai lakosság mintegy kétszáz év alatt gyakorlatilag kihal, míg az iszlám hitű lakosság (Törökország tagsága nélkül is) már e század közepére is 70-80 milliós kissebséget alkot, amely kisebbség a század második felében, például Franciaországban már többséget jelenthet.
Az Eurobarometer 2005-ös felmérése szerint az európaiak mintegy fele tekinti magát vallásosnak (istenhívőnek), míg például Törökországban ez az arány 95 százalék. Európában legvallásosabbak a máltaiak és ciprusiak, itt az istenhívők aránya eléri a törökországit, míg a legateistábbak az észtek és a csehek, ahol az istenhívők aránya csak 15-20 százalék. A nagyobb népességű országok közül a lengyelek és olaszok 70-80 százaléka vallásos, míg ez az arány az angolok és franciák estében csak 30-40 százalék. A vallásosság, Európa egészére vetítve, csökkenő irányzatot mutat.
A nyilvánvaló tendenciák nemcsak az egyházi vezetőket, de még az olyan baloldali meggyőződésű filozófusokat is, mint Jürgen Habermas, elgondolkodásra késztetnek. „A kereszténység és semmi más az alapja a nyugati civilizáció olyan alapvető értékeinek, mint a szabadság, a lelkiismeret, az emberi jogok és a demokrácia. Jelenleg nincs más választásunk, e forrásból kell erőt merítenünk. Minden más posztmodern fecsegés” – mondja a német filozófus.