Kettőt lépett hátra a főállatorvos

Süth Miklós csak a méhészeket büntetné, a Klenáncz-üzem jó hírének védelméért viszont síkra szállt

Munkatársunktól, 2010. március 26., péntek 00:00, frissítve: péntek 00:00
Kizárólag a nyersanyagot előállító méhészeket tenné felelőssé az országos főállatorvos a legutóbbi mézbotrány miatt, amikor kiderült: brutális mennyiségű antibiotikumokat tartalmaztak egyes bolti mézek. A terméket előállító Klenáncz-üzem mentegetésével Süth Miklós beismerte, hogy nem ismeri a saját szakterületére vonatkozó jogszabályt.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME), valamint – súlyos anyagi terheket vállalva – a Magyar Nemzet és a Hír TV folyamatosan ellenőrzi a boltokban vásárolható mézek minőségét. A vizsgálatok elvégzésével a mézre szakosodott, megkérdőjelezhetetlen tekintélyű brémai laboratóriumot bízták meg, mivel a magyarországi hatósági laborok vizsgálatainak jelentős része a rá költött közpénzmilliárdok ellenére megbízhatatlan, az eredmények hiteltelenek,  vitathatók. A Hír TV múlt heti, Panaszkönyv című élő műsora olyan öt terméket mutatott be Süth Miklós jelenlétében, amelyek egyetlen csomagolóüzemből származtak, s mindegyikük antibiotikumokkal volt szennyezett. A Klenáncz-méhészet – a Metro és a CBA áruházláncok boltjaiban árult – legszennyezettebb mézének kilogrammjában több mint egy gramm antibiotikum-hatóanyag (!) volt, amely a mi tapasztalataink szerint eddig még nem fordult elő, s amelyről állatorvosok úgy fogalmaztak, hogy „beledőlhetett a gyógyszeres doboz a mézesbödönbe”. Orvosok szerint az emberi szervezetbe indokolatlanul juttatott antibiotikum hatása rákkeltő, és súlyosan károsíthatja az immunrendszert.
A Hír TV adása után a hatóság azonnal intézkedett, tájékoztatott bennünket Süth. Még aznap este két megyei állatorvos ment a Klenáncz-üzembe, ahol átvizsgálták a termékeket, s azt keresték, van-e ott a műsorban bemutatott mézekből. Mint mondta, az ötféle mézből már nem találtak az üzemben, azonban kiderült, hogy valóban a Metro és a CBA boltjaiba kerültek ezek a termékek, amelyek visszahívásáról Klenánczéknak kell gondoskodniuk. A főállatorvos azt nem tudta megmondani, pontosan hány üvegről van szó.
A hatósági intézkedés azonban nem terjedt ki a Klenáncz-üzem többi termékére. Érthetetlen, miért vállal a hatóság ekkora biztonsági kockázatot a fogyasztókkal szemben és a Klenáncz-üzem mellett, ahelyett, hogy a teljes körű vizsgálatok elvégzéséig felfüggesztené a vállalkozó tevékenységét. Klenáncz József lapunknak hangoztatott álláspontja is jó alapot szolgáltathatna az összes tétel átvizsgálására. Korábban ugyanis akképp fogalmazott, hogy a fogyasztóknak nem kell izgulniuk a mézben lévő antibiotikumok miatt, „egy kicsi nem árt meg belőle senkinek”.
Süth azonban a Klenáncz-üzem tulajdonosának védelmére kelt. Kijelentette, hogy a nyomon követhetőség alapján azt vizsgálják, mely méhészetekből került a vélhetőleg szennyezett méz a Klenáncz-üzembe. Mert ha valóban antibiotikumos termékek ezek, akkor feltételezhető, hogy az már a termelőtől került szennyezetten a csomagolóhoz, azaz nem a Klenáncz-üzemben került bele a szer. A főállatorvos utalt arra, hogy ezek a méhészek lényegében „befeketítették Klenáncz jó hírét”, hiszen a szennyezett méz tőlük származik. Süth azonban megfeledkezik arról, hogy a Klenáncz-üzem jó hírét nem lehet már befeketíteni, hiszen termékei az OMME és a média által indított vizsgálatok mindegyikén és minden évben megbukott. Vagy azért, mert hamisítottak voltak, vagy azért, mert mérgezettek, amiről Süth Miklós és a bolthálózatok is pontosan tájékozottak lehetnek (lásd a táblázatot) a hírekből és az egyesület honlapjáról. Ráadásul nemcsak a méhészek a hibásak abban, hogy a fogyasztók szennyezett terméket vásárolhatnak, hanem az is, aki a méhészektől kapott nyersanyagokból – azok optimalizálásával (szűrésével, összekeverésével, melegítésével stb.) – elkészíti a valódi, már a fogyasztók asztalára kerülő terméket. Így látták ezt a jogszabályalkotók is, akik 2008-ban létrehozták az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényt, amelyről Süth nem óhajt tudomást venni. A törvényben világosan meghatározzák az élelmiszerláncban a csomagolóüzemek, így a Klenáncz-üzem felelősségét is. „Az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért az élelmiszer előállítója felelős. (…) Az élelmiszer-vállalkozás felelős az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért, amenynyiben a forgalomba hozatalt kizáró hibát ő okozta, vagy az általa is felismerhető lett volna. A hibáért a magyarországi első forgalomba hozó akkor is felelős, ha azt nem ő okozta, amennyiben a forgalomba hozatalt kizáró hiba a magyarországi első forgalomba hozatalt megelőzően keletkezett” – állapítja meg a jogszabály.
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 13:44
  2. 13:30
  3. 13:20
  4. 13:18
  5. 13:15
  6. 13:12
  7. 13:11
  8. 13:06
  9. 13:05
  10. 12:59
  11. 12:56
  12. 12:55
  13. 12:47
  14. 12:47
  15. 12:46
  16. 12:41
  17. 12:40
  18. 12:30
  19. 12:29
  20. 12:27
  21. 12:20
  22. 12:19
  23. 12:09
  24. 12:03
  25. 11:55
  26. 11:50
  27. 11:41
  28. 11:38
  29. 11:30
  30. 11:30
  31. 11:25
  32. 11:16
  33. 11:11
  34. 11:01
  35. 10:59
  36. 10:59
  37. 10:45
  38. 10:37
  39. 10:35
  40. 10:31
  41. 10:19
  42. 10:18
  43. 10:18
  44. 10:10
  45. 10:05
  46. 10:05
  47. 10:03
  48. 09:53
  49. 09:51
  50. 09:40
  51. 09:35
  52. 09:33
  53. 09:27
  54. 09:17
  55. 09:16
  56. 09:10
  57. 09:04
  58. 08:55
  59. 08:50
  60. 08:45
  61. 08:45
  62. 08:37
  63. 08:26
  64. 08:24
  65. 08:10
  66. 07:57
  67. 07:50
  68. 07:45
  69. 07:43
  70. 07:43
  71. 07:29
  72. 07:29
  73. 07:19
  74. 07:17
  75. 07:16
  76. 07:03
  77. 06:50
  78. 06:36
  79. 06:36
  80. 06:22
  81. 06:06
  82. 05:59
  83. 05:32
  84. 00:01
  85. 22:39
  86. 22:25
  87. 22:11
  88. 21:58
  89. 21:43
  90. 21:40
  91. 21:30
  92. 21:28
  93. 21:18
  94. 21:18
  95. 21:13
  96. 21:05
  97. 21:05
  98. 20:58
  99. 20:50
  100. 20:37