Egyértelműen Marian Lupu számít a moldovai választások egyik  győztesének. A politikust a nemzetközi sajtó egy része és számos chisi-naui politikus máris az ország leendő államfőjeként emlegeti. Sokan azonban arra intenek: a chisinaui parlament egykori kommunista elnöke még nem játszotta ki valamennyi kártyáját, és nem zárható ki, hogy visszatér Vladimir Voronin ügyvezető elnök oldalára. A 43 éves közgazdász-politikus idén júniusban hívta fel magára a figyelmet, amikor bejelentette: szakít a Voronin vezette kommunistákkal, mivel rájött, hogy lehetetlen megreformálni a hatalomhoz foggal-körömmel ragaszkodó alakulatot. Lupu már korábban is a kommunisták reformpárti „fiatal farkasai” közé tartozott (családneve egyébként farkast jelent), ami minden bizonnyal azzal magyarázható, hogy chisinaui egyetemi tanulmányainak moszkvai csiszolása után, 1994-ben a Nemzetközi Valutaalap washingtoni intézetében, később pedig a Kereskedelmi Világszervezet genfi egyetemén volt vendéghallgató. 2001-től gazdasági miniszterhelyettes, 2003-tól gazdasági miniszter, 2005-ben pedig a Moldovai Köztársaság Kommunista Pártja (PCRM) listáján képviselővé, nem sokkal később pedig a parlament elnökévé választották. Erről a posztról, valamint a PCRM-ből az idén áprilisban rendezett parlamenti megmérettetés után távozott, majd átvette az eddig parlamenten kívüli demokrata párt irányítását, amely a mostani választáson be is gyűjtötte a szavazatok 13 mandátumot érő 12 százalékát. Lupu korábban kizárta a kommunistákkal való koalíció lehetőségét, és síkra szállt a demokratikus reformokért. Ennek ellenére a koalíciós tárgyalások szempontjából nem jó előjel, hogy az ellenzéki alakulatok vezérei korábban arra figyelmeztettek: Lupu pálfordulása mögött Voronin ama szándéka is állhat, hogy gyengítse a demokratikus erőket, majd szükség esetén átmentse a kommunisták hatalmát a „trójai falóként” használt politikussal.