Pozsony augusztus óta semmilyen igazolt indokkal nem szolgált arra vonatkozóan, miért tanácsolta el a magyar elnököt a szlovák határ átlépésétől. Az állítólagos demonstrációktól való félelem alaptalannak bizonyult, hiszen alig tucatnyi békés szlovák tiltakozó várta Sólyom Lászlót Révkomáromban, a tervezett szoboravatás helyszínén. Így a közrendi, közbiztonsági hivatkozás nem állja meg a helyét. Közegészségügyi okról aligha lehetett szó.
Michele Cercone, Jacques Barrot igazságügyi biztos szóvivője tegnap Brüsszelben a szokásos sajtótájékoztatóján egy újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a személyek Európai Unión belüli szabad mozgásáról rendelkező irányelv értelmében a tagállamok az uniós polgárok szabad mozgásához való jogát csak közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból korlátozhatják. Azt viszont az érintett tagállam nemzeti bíróságának a feladata megállapítani, hogy az arányosságot biztosították-e az adott esetben – idézte az MTI a szóvivőt, aki ezzel gyakorlatilag kerülte az állásfoglalást a konkrét ügyben. Gál Kinga korábban levélben kérdezte a Sólyom-incidenssel kapcsolatban az igazságügyi biztost. Barrot válaszában megállapítja, „a közrendi vagy közbiztonsági okokból hozott intézkedéseknek meg kell felelniük az arányosság elvének, és kizárólag az érintett egyén személyes magatartásán alapulhatnak, amely valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt kell hogy jelentsen a társadalom valamely alapvető érdekére”.
A magyar kormány nemrégiben kötelezettségszegési eljárás indítását kérte Brüsszeltől Szlovákia ellen a Sólyom-ügy miatt. Válasz még nem érkezett.