ma
hószállingózás
Min: -21°C
Max: -9°C
Archívum - Magyarnemzet
Százötvenezer cégre tehetnek lakatot
Vállalkozások tömegét zárathatja be idén az APEH, ugyanis egyes becslések szerint majd 200 ezer cég nem adott beszámolót. Szakértők úgy vélik: sokan ingyen akarnak megszabadulni a feleslegessé vált társaságuktól, mások a konkurencia elől titkolnák el gazdálkodásuk valós mutatóit, míg némelyek felelőtlenségből nem tettek eleget kötelezettségüknek.
Cégek sokaságára kerülhet lakat a következő hónapokban, a tömeges vállalkozásbezárást pedig az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) vezényelheti le. Az idei évtől ugyanis az adóhatóság vonja kérdőre azokat a vállalkozásokat, amelyek valamilyen okból nem adták be a gazdálkodásuk eredményéről szóló beszámolót. – Nagyjából 150-200 ezer vállalkozás, vagyis az idehaza működő cégek egyharmada nem juttatta el határidőben a hatósághoz ezt a dokumentumot – mondta lapunknak Csorbai Hajnalka. Az Opten Informatikai Kft. stratégiai igazgatója e jelenség hátterében több okot is sejt. Egyesek például így akarják a konkurencia elől elrejteni üzleti ténykedésük valódi mutatóit.
– Köztudomású – mondta a szakember –, hogy Magyarországon igen sok az úgynevezett alvó vállalkozás. E cégeket jóval korábban alapították, ám már hosszú ideje semmilyen érdemi tevékenységet nem végeznek velük. A tulajdonosok ugyanakkor nem szüntetik meg az efféle cégeket, mondván: hátha egyszer jók lesznek valamire. Emiatt persze nem is költenek rájuk, s rendszerint a törvényben rögzített kötelezettségeknek sem tesznek eleget. – A vállalkozást birtoklók gyakorta még arra sem veszik a fáradságot, hogy a nem működő, feleslegessé vált cégeiket megszüntessék; egyszerűen azért nem, mert az költséges – fejtegette Csorbai Hajnalka. A stratégiai igazgató szerint a szóban forgó személyeknek különösen kapóra jöhet egy nemrégiben életbe lépett törvénymódosítás. Az idei évtől ugyanis az adóhivatal ellenőrzi a beszámolók benyújtását. Amelyik vállalkozás e kötelezettségének nem tett eleget, azt az APEH először felszólítja az előírás betartására, amennyiben ez nem segít, hatvan napra felfüggeszti az adószámát, s ha ekkor sem történik semmi, az adott cég törlését kezdeményezi a cégbíróságon. – Így teljesen ingyen szüntethetik meg azokat a cégeket, amelyekre semmi szükségük sincs a vállalkozóknak – fejtegette a szakember. Szerinte a beszámolót nem adó több mint 150 ezer társaság döntő többsége alvó vállalkozás, s ezek közül bizonyára sokat törölnek is majd.
Korábban a dokumentumok eljuttatásának elmulasztását csekély büntetésekkel szankcionálták, s emiatt néha nagyobb vállalkozások sem mindig tettek eleget a jogszabályi kötelezettségnek. – A jelentősebb cégek gyakorta azért nem adtak beszámolót, hogy a konkurencia elől eltitkolják gazdálkodásukat – fogalmazott Csorbai Hajnalka. Hasonló tapasztalatokról számolt be érdeklődésünkre Lőcsei Tamás is. A PricewaterhouseCoopers adóügyi cégtársa elmondta: a beszámolók fontos információkat tartalmaznak, így azokat a versenytársak állandóan figyelik. – Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy egyes cégek korábban szándékosan nem adták be ezt a dokumentumot, nem akarták ugyanis, hogy a konkurencia versenyelőnybe kerüljön az adott társaság információinak megismerése miatt – taglalta az adószakértő. Majd hozzátette: ezek az adatok akár százmilliós értéket is képviselhetnek, sőt a beszámoló nyilvánosságra hozása miatt akár hatalmas üzletek is kútba eshetnek. Arról nem is beszélve – folytatta Lőcsei –, hogy a hatóságoknak elküldött adatok néha egy-egy vállalkozás kétes üzelmeire is rávilágíthatnak. Mindezek fényében nem csoda, hogy némely nagyobb cég sem adott beszámolót az elmúlt években. A kicsik pedig legtöbbször figyelmetlenségből, hanyagságból mellőzték a dokumentum beküldését. Az adószakértő is rámutatott: az APEH fellépése és a szigorú büntetés – a cég törlése – talán változtat ezen a helyzeten.
Csorbai Hajnalka egyébiránt úgy vélekedik: elképzelhető, hogy az adóhatóság akár százezer beszámolót nem adó cég törlését is kezdeményezheti, s ez a folyamat korántsem járna hátrányokkal. – Idehaza arányaiban véve jóval több vállalkozás működik, mint például Ausztriában vagy Szlovákiában, s önmagában már e töméntelen társaság nyilvántartása is jelenetős feladatot ad a cégbíróságoknak, az adóhivatalnak vagy a társadalombiztosítás szervezeteinek. Emellett talán a gazdasági életben tapasztalható felelőtlenségnek is gátat szabna e folyamat. Az Opten stratégiai igazgatója úgy fogalmazott: számos cégvezető ma nemhogy a gazdaságilag elvárható lépéseket nem teszi meg, de gyakran a jogszabályokat sem tartja be.
– Köztudomású – mondta a szakember –, hogy Magyarországon igen sok az úgynevezett alvó vállalkozás. E cégeket jóval korábban alapították, ám már hosszú ideje semmilyen érdemi tevékenységet nem végeznek velük. A tulajdonosok ugyanakkor nem szüntetik meg az efféle cégeket, mondván: hátha egyszer jók lesznek valamire. Emiatt persze nem is költenek rájuk, s rendszerint a törvényben rögzített kötelezettségeknek sem tesznek eleget. – A vállalkozást birtoklók gyakorta még arra sem veszik a fáradságot, hogy a nem működő, feleslegessé vált cégeiket megszüntessék; egyszerűen azért nem, mert az költséges – fejtegette Csorbai Hajnalka. A stratégiai igazgató szerint a szóban forgó személyeknek különösen kapóra jöhet egy nemrégiben életbe lépett törvénymódosítás. Az idei évtől ugyanis az adóhivatal ellenőrzi a beszámolók benyújtását. Amelyik vállalkozás e kötelezettségének nem tett eleget, azt az APEH először felszólítja az előírás betartására, amennyiben ez nem segít, hatvan napra felfüggeszti az adószámát, s ha ekkor sem történik semmi, az adott cég törlését kezdeményezi a cégbíróságon. – Így teljesen ingyen szüntethetik meg azokat a cégeket, amelyekre semmi szükségük sincs a vállalkozóknak – fejtegette a szakember. Szerinte a beszámolót nem adó több mint 150 ezer társaság döntő többsége alvó vállalkozás, s ezek közül bizonyára sokat törölnek is majd.
Korábban a dokumentumok eljuttatásának elmulasztását csekély büntetésekkel szankcionálták, s emiatt néha nagyobb vállalkozások sem mindig tettek eleget a jogszabályi kötelezettségnek. – A jelentősebb cégek gyakorta azért nem adtak beszámolót, hogy a konkurencia elől eltitkolják gazdálkodásukat – fogalmazott Csorbai Hajnalka. Hasonló tapasztalatokról számolt be érdeklődésünkre Lőcsei Tamás is. A PricewaterhouseCoopers adóügyi cégtársa elmondta: a beszámolók fontos információkat tartalmaznak, így azokat a versenytársak állandóan figyelik. – Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy egyes cégek korábban szándékosan nem adták be ezt a dokumentumot, nem akarták ugyanis, hogy a konkurencia versenyelőnybe kerüljön az adott társaság információinak megismerése miatt – taglalta az adószakértő. Majd hozzátette: ezek az adatok akár százmilliós értéket is képviselhetnek, sőt a beszámoló nyilvánosságra hozása miatt akár hatalmas üzletek is kútba eshetnek. Arról nem is beszélve – folytatta Lőcsei –, hogy a hatóságoknak elküldött adatok néha egy-egy vállalkozás kétes üzelmeire is rávilágíthatnak. Mindezek fényében nem csoda, hogy némely nagyobb cég sem adott beszámolót az elmúlt években. A kicsik pedig legtöbbször figyelmetlenségből, hanyagságból mellőzték a dokumentum beküldését. Az adószakértő is rámutatott: az APEH fellépése és a szigorú büntetés – a cég törlése – talán változtat ezen a helyzeten.
Csorbai Hajnalka egyébiránt úgy vélekedik: elképzelhető, hogy az adóhatóság akár százezer beszámolót nem adó cég törlését is kezdeményezheti, s ez a folyamat korántsem járna hátrányokkal. – Idehaza arányaiban véve jóval több vállalkozás működik, mint például Ausztriában vagy Szlovákiában, s önmagában már e töméntelen társaság nyilvántartása is jelenetős feladatot ad a cégbíróságoknak, az adóhivatalnak vagy a társadalombiztosítás szervezeteinek. Emellett talán a gazdasági életben tapasztalható felelőtlenségnek is gátat szabna e folyamat. Az Opten stratégiai igazgatója úgy fogalmazott: számos cégvezető ma nemhogy a gazdaságilag elvárható lépéseket nem teszi meg, de gyakran a jogszabályokat sem tartja be.
Hirdetés
A nap képe
