2013. május 23., Dezső napja

A nemzetiségi képviselet súlya

Fodor Csaba

2011. október 21., péntek 11:30
A kormánypárt választójogi koncepciója nem sok technikai kérdést rendez a nemzetiségek választójogának gyakorlása kapcsán a választói névjegyzékbe történő előzetes regisztráción, valamint a szavazás módján túl. Ezzel a két elemmel összefüggésben sem világos még minden, viszont tegyük fel, hogy alapjaiban nem változnak az elképzelések.

Adott tehát a vitaindító kérdés: a nemzetiségi önkormányzat által állított országos listának az egy pártlistás mandátum megszerzéséhez szükséges legkisebb szavazatszám mekkora részét kellene majd megszereznie egy kedvezményes mandátumhoz?

Fotó: Fodor Csaba

 

 

 

Hirdetés

 

 

 

 

 

A táblázat azt mutatja, hogy az egyes vázolt modellekben a nemzetiségi listának a pártlistás mandátum megszerzéséhez szükséges legkisebb szavazat felének, harmadának, negyedének, ötödének, illetve tizedének megszerzése esetén minimum hány szavazattal kellene rendelkeznie az egy kedvezményes mandátum megszerzéséhez. Természetesen a becslés kizárólag hipotetikus, ráadásul nem tudjuk, hogy a nemzetiségek milyen számban és milyen arányban szavaztak volna, mint ahogy azt sem, hogy 2014-ben nemzetiségi jelöltre vagy pártjelöltre szavaznak majd. Mindenesetre átlagos részvétel esetén a modellekben szemléltetett magasabb kritériumokat vélhetően kevés nemzetiség tudná teljesíteni, tehát teljes jogú országgyűlési képviselőkkel nem feltétlenül rendelkeznének a parlamentben.

Bár a nemzetiségek szimbolikus parlamenti képviselete a társadalmi- és ezen keresztül a politikai többszínűség erősítését szolgálja, rugalmatlan szabályozás esetén könnyen előállhatnak az arányos és legitim képviseletet veszélyeztető helyzetek. Nem lenne célravezető az sem, ha a nemzetiségi képviselők politikai fellépése a „mérleg nyelve" szerepre ítélné őket a politikai játszmában. Ebből a szempontból sokkal fontosabb a nemzetiségi „szószóló", tehát a tanácskozási jogú országgyűlési képviselő jogállásáról vitát folytatni, mint a páros vagy páratlan parlamenti létszám – egyébként teljesen jelentéktelen – kérdésén polemizálni.

Módszertan

Az egyes modelleket a 2010-es választások 106 egyéni választókerületi és 94 országos listás mandátumra korrigált adatai alapján vázoltuk fel. A táblázatban a listás mandátumelosztásokhoz használt d'Hondt-mátrixban az egy listás mandátum megszerzéséhez szükséges legkisebb szavazatszámhoz viszonyítottunk.

Hirdetés
Hirdetés