2014. április 24., György napja

A tét az európai integráció megmentése

BL
Forrás: MTI
2011. december 08., csütörtök 21:20
Az EU-országok állam- és kormányfőinek kötetlen munkavacsorájával megkezdődött csütörtök este Brüsszelben az évzáró uniós csúcstalálkozó, amelynek célja a legutóbbi nyilatkozatok szerint nem kevesebb, mint az európai integráció megmentése, de legalábbis az euróövezet vészesen romló pénzügyi helyzetének stabilizálása.

A jelen lévő politikai vezetők jelentős része szükségesnek tartja, hogy a hitelminősítő intézetek kereszttüzébe került európai nemzetgazdaságokat a mainál szorosabban összefogják, ám a közös gazdasági kormányzás megteremtése, a pénzügyi fegyelem betartatása felveti azt a kérdést is, hogy az uniót alkotó tagállamok hajlandóak-e szuverenitásuk újabb szeletét Brüsszelre ruházni. Ha ebben nem jön létre egyetértés, akkor az európai integráció eddigi folyamata széles körben osztott aggodalmak szerint megtorpanhat, sőt, teret veszíthet, Európa pedig szorosabban, illetve lazábban együttműködő országcsoportok halmazává töredezhet.

 

 

Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő az EU jelenleg hatályos alapszerződésének, a Lisszaboni Szerződésnek olyan módosítását szorgalmazza, ami nemzeti szuverenitási elemek Brüsszelre történő átruházásával jár. Hevesen ellenzi ezt David Cameron, az euróövezeten kívüli Nagy-Britannia kormányfője. A német kancellár optimistán, míg Sarkozy félve érkezett a csúcsra.

A csúcstalálkozó leginkább kézzel fogható kérdése, hogy életképes marad-e közös fizetőeszközként az euró, az övezethez most tartozó mind a 17 országban. Ez általános nézet szerint csak akkor lehetséges, ha a közös pénznem mögé a zóna országai képesek és hajlandóak közös pénzügyi politikát is állítani. Merkel csütörtök esti brüsszeli nyilatkozata szerint a dolgoknak ebbe az irányba kell mozdulniuk, az eurózónának a fiskális stabilitás uniójává kell válnia.

 

 

„Az euró vesztett hiteléből, és most helyre kell állítani az euróba vetett bizalmat” – fogalmazott Merkel.
Számos európai politikus szerint kérdéses ugyanakkor, hogy egy esetleges alapszerződés-módosítás több tagállamban felettébb nehézkes és kétes kimenetelű ratifikálási folyamata időben meg tudja-e nyugtatni a piacokat, amelyek legújabban főként Itália hitelképességének határait feszegetik.

A találkozó résztvevőinek zöme – köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnök – Marseille-ből, a jobbközép, kereszténydemokrata pártokat tömörítő Európai Néppárt tanácskozásáról érkezett Brüsszelbe. Marseille-ben már élénk eszmecserét folytattak ezekről a kérdésekről. A magyar kormányfő Marseille-ben elmondott beszédében sürgette az alapvető európai értékekhez – így például a munkához, a családhoz, a közösséghez, a józan észhez és a joghoz – való visszatérést.

A 27-ek vacsorája előtt – immár Brüsszelben – kora este külön megbeszélésre vonult félre a „frankfurti kör”: Merkel, Sarkozy, továbbá Herman Van Rompuy, az EU-csúcsvezetők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke, José Manuel Barroso, az unió legfőbb végrehajtó intézményének, az Európai Bizottságnak az elnöke, Jean-Claude Juncker, az eurózónabeli országok pénzügyminisztereinek tanácskozásain az elnöki posztot ellátó luxemburgi miniszterelnök, Mario Draghi, az Európai Központi Bank nemrégiben kinevezett elnöke, valamint Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szintén nem régen hivatalban levő vezérigazgatója. A „frankfurti kör” az Európai Központi Bank székhelyéről kapta elnevezését.

 

 

Nyilatkozatában Juncker azt mondta: azzal számol, hogy teljes egyetértés hiányában, szükség esetén a 17 euróövezeti ország saját körben is köthet olyan szerződést, amellyel módosítják a Lisszaboni Szerződést.
„Nem kívánok ilyet, de nem is zárom ki” – mondta a tekintélyes európai politikus erről az eshetőségről, amely tovább mélyítené az eurózónán belüliek és az azon kívüliek közti törésvonalat.

Merkel ennél is határozottabbnak mutatkozott. Azt mondta, az alapszerződés módosítását mindenképpen meg kell tenni, és most majd meglátják, hogy ezt „tizenhetes, tizenhét plusz néhányas, vagy pedig huszonhetes körben” sikerül-e keresztülvinni. Lagarde a megbeszélésre érkezve azt hangsúlyozta, hogy az IMF kész részt vállalni az euró-adósságválság megoldását célzó erőfeszítésekből. Elio Di Rupo, aki ezen a héten lett Belgium miniszterelnöke, a tagállamok és a polgárok közötti szolidaritás szükségességéről beszélt az újságíróknak.

Hirdetés
Hirdetés