2014. április 24., György napja

Andor egy nagyobb pofonra is fel volt készülve

NT
MNO,MTI
2012. február 23., csütörtök 21:50
Andor László, az Európai Bizottság tagja a Magyarországra vonatkozó kohéziós kötelezettségvállalások felfüggesztéséről folytatott bizottsági vitához írt hozzászólásában felhívta kollégái figyelmét arra, hogy az országnak „elementáris szüksége van a kohéziós forrásokra”.

A magyar biztos ezt az MTI brüsszeli tudósítójának csütörtök este adott interjúban szögezte le. Hozzátette: a hozzászólását tartalmazó levélben azt is fontosnak nevezte, hogy bármilyen határozatnak egyértelműnek és jogilag megalapozottnak kell lennie. „Úgy éreztem továbbá, hogy fel kell hívnom a kollégák figyelmét a legutóbbi napokban befutott kormányzati üzenetekre, vállalásokra. Emellett hangsúlyoztam, hogy egy döntésnek nemcsak helyesnek, de védhetőnek is kell lennie, amit nem könnyít meg az, hogy a mai bizonytalan időkben a gazdasági előrejelzések – akár 2012-re, akár 2013-ra vonatkozóan – távolról sem tekinthetők sziklaszilárdnak” – fejtette ki a magyar biztos. Mint jelezte, mindezek alapján azt javasolta, hogy a kilátásba helyezett forrásmegvonást a lehető legminimálisabb összegben határozzák meg.

Előre egyeztetett programja miatt nem vett részt az Európai Bizottság hazánknak juttatandó kohéziós támogatás felfüggesztéséről szóló döntő ülésén, de a megvonást támogató véleményét írásban elküldte – tudta meg az MNO.

Andor László kiemelte: az Európai Bizottság szerdán bejelentett javaslata megfelel az európai uniós szabályoknak. Az uniós alapszerződés szerint ugyanis a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt, és ha valamely tagországban hiány áll elő, akkor az Európai Unió tanácsa (ebben a tagországok miniszterei üléseznek) ajánlásban szólítja fel, hogy egy meghatározott határidő leteltéig szüntesse meg a túlzott deficitet. „Arra az esetre pedig, ha ez nem történik meg, az uniós jogszabályok lehetővé teszik a kohéziós kötelezettségvállalások felfüggesztését mindaddig, amíg a tagállam nem teljesíti az előírt feltételeket” – magyarázta.

Miért pont tőlünk?

Teljesen ésszerűtlennek tartja Orbán Viktor miniszterelnök a Magyarországnak szánt kohéziós pénzek felfüggesztésére vonatkozó európai bizottsági javaslatot. A kormányfő a Német Gazdasági Klub húszéves évfordulója alkalmából tartott budapesti ünnepségen azt a kérdést tette fel: „Miért tőlünk akarnak pénzt elvenni, miközben máshová zsákszámra öntik azt?"

Arra a kérdésre, szakmailag indokolható-e, hogy a bizottság szankciót javasol olyan ország ellen, amely a tárgyévben, sőt több éven át az előírt deficithatár alatt vagy közelében marad, kiemelte: fontos tudni, hogy Magyarország esetében 2004 júliusa óta tart a túlzott hiány esetén követendő eljárás. Ezen idő alatt a tanács három alkalommal is ajánlásokat fogadott el – legutóbb 2009 júliusában – és 2011-et szabta meg végső határidőként, amikorra a hiányt a GDP 3 százaléka alá kell csökkenteni. „Azonban a gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsa egy hónappal ezelőtt arra a megállapításra jutott, hogy jóllehet tűnhet úgy, hogy hazánk tavaly formálisan teljesítette a költségvetési hiányra vonatkozó konvergenciakritériumot, egyértelmű azonban, hogy ez nagyrészt a nyugdíjvagyonnak az államra történő átruházásával kapcsolatos egyszeri bevételeknek volt köszönhető, tehát nem fenntartható. Az uniós pénzügyminiszterek szerint ezért Magyarország nem tett eleget az ajánlásokban foglaltaknak” – emlékeztetett.

Jobbik: ez hazaárulás volt

Hazaárulás és hűtlenség gyanúja miatt feljelentést tesz a Jobbik a legfőbb ügyésznél ismeretlen tettes ellen, amiért Andor László magyar EU-biztos egyetértett és támogatta az Európai Bizottság Magyarország számára kedvezőtlen szerdai döntését – jelentette be csütörtökön Gyöngyösi Márton, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese.

Azzal kapcsolatban, hogy milyen szempontok alapján született döntés az esetlegesen felfüggesztendő összeg nagyságáról, Andor azt hangoztatta, hogy az összeg elvben sokkal magasabb is lehetett volna. „A javaslat mértékében benne van az eddigi erőfeszítések értékelése és a biztosok reménye egy fenntartható magyar költségvetés kialakíthatóságában, bizalom az erre irányuló nyilatkozatok felé” – fogalmazott.

Andor – Nánási Tamás írását ide kattintva olvashatják

A határozat időzítését illetően úgy értékelte: „Ilyen javaslatra, támogatások megvonására semmilyen időpont sem szerencsés. De az uniós eljárási szabályoknak megfelelően a döntést meg kellett hozni. Ennek tudatában arra kellett koncentrálni, hogy a lehető legméltányosabb döntés szülessen, és én ezt szorgalmaztam is.”

Az MSZP szerint is rossz döntést hozott

Kovács László szerint Andor László magyar uniós biztos rossz döntést hozott, amikor egy másik program miatt nem vett részt az Európai Bizottság szerdai ülésén, ahol azt javasolták: jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró Magyarországnak szánt felzárkóztatási támogatás folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit.

Mivel Magyarország egészen 2012 decemberéig korrigálhat, a mostani döntés mintegy tíz hónapot hagy a szükséges kiigazítások megtételére – hangoztatta Andor László. „Így tehát elenyésző a valószínűsége annak, hogy a kohéziós forrásokból akár csak egy euró is elvesszen a mostani döntés miatt” – fűzte hozzá.

Elmondta azt is: a nemzetközi gazdasági válság során az Európai Bizottságot sok támadás érte többek között a tagállamok pénzügyminisztereitől azért, mert nem lépett fel határozottan a túlzott költségvetési hiánnyal rendelkező tagállamok ellen. „A mostani javaslat azt jelenti, hogy a bizottság él törvényes eszközével és feladatával, s ez remélhetőleg fontos jelzés a többi tagállamnak is költségvetése rendbetételére” – hangsúlyozta. „De – mutatott rá – senki sem akar Magyarországgal példát statuálni!”

Kutya kötelessége lett volna

A Fidesz furcsának és szokatlannak tartja, hogy Andor László magyar biztos nem vett részt az Európai Bizottság ülésén akkor, amikor Magyarország szempontjából a legfontosabb döntést készül meghozni a testület – közölte Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője szerdán az MTI-vel.

Andor kétségtelennek mondta, hogy „a gazdaságpolitikák összehangolását célzó hatos jogszabálycsomag – amelynek kidolgozása a magyar uniós elnökség egyik legnagyobb szakmai sikere volt – bizonyos szempontból új helyzetet teremtett. Legalábbis annyiban, hogy a válságból való mielőbbi kilábalás érdekében a tagállamok szigorúbb költségvetési politika folytatására és a makrogazdasági egyensúlytalanság elkerülésére vállaltak kötelezettséget. Ellenkező esetben pénzügyi szankciókkal kell szembesülniük.” Emlékeztetett arra is, hogy Magyarországgal együtt négy másik tagállam is a látókörbe került. Novemberben az uniós pénzügyi biztos, Olli Rehn levelében sürgette Belgium, Ciprus, Lengyelország és Málta kormányait is arra, hogy tegyék rendbe a költségvetésüket. A bizottság mindazonáltal januári vizsgálatában úgy értékelte, hogy az említett tagállamok megfelelő lépéseket tettek a túlzott hiány orvoslására, ezért ezeknek az országoknak egyelőre nem kell szembenézniük jogi következményekkel.

Tekintet nélkül

Kósa Lajos szerint az Európai Unió egy olyan kormányt és országot büntet, amely mindent megtesz azért, hogy 3 százalék alatt tartsa a költségvetési hiányát és csökkentse államadósságát.

Arra a kérdésre, meg lehet-e mondani, hogy pontosan mikorra és mit kell tennie a kormánynak, hogy elkerülje a kötelezettségvállalások tényleges felfüggesztését, Andor úgy válaszolt: „Igen, erről a jövő hónapban – a már lezajlott tárgyalásokat is tekintetbe véve – a bizottság részletes javaslatot fog küldeni a magyar kormánynak. Ezt követően Magyarországnak hat hónap áll rendelkezésére a túlzott költségvetési hiányt rendező intézkedések meghozatalára.”

Hirdetés
Hirdetés