Danyilenko segítette Iránt

BL, 2011. november 15., kedd 02:45, frissítve: kedd 02:45
Jelentős segítséget nyújtott Iránnak a nukleáris robbanófejek beindítására alkalmas, kis méretű detonátorok kifejlesztéséhez Vjacseszlav Danyilenko orosz tudós – közölte hétfőn a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségre (NAÜ) hivatkozva a The Washington Post.

„Nem vagyok atomfizikus, és nem vagyok az iráni atomprogram atyja” – nyilatkozta a múlt héten a Kommerszant című orosz lapnak Danyilenko, akit a NAÜ-nek az iráni atomprogramról szóló jelentése konkrétan ugyan nem nevezett meg, de rámutatott: egy „külföldi szakértőnek” fontos szerepe volt abban, hogy Irán megszerezze a nukleáris töltetek megépítéséhez szükséges tudást.

A The Washington Post szerint Danyilenko, aki azzal kereste meg az irániakat, hogy precíziós robbantással grafitból ipari gyémántot tud előállítani, voltaképpen a nukleáris fegyverek detonátorának kifejlesztésében segédkezett. A szokatlan, félgömb alakú szerkezetet az iszlám köztársasága szakemberei 2003-ban fejlesztették ki, nem sokkal azután, hogy Danyilenko hatévi munka után távozott az iráni Nukleáris Fizikai Központból. Fegyverszakértők szerint az eszköznek egyetlen rendeltetése a nukleáris technológiában az lehet, hogy dúsított urán vagy plutónium összepréselésével láncreakciót idézzen elő.

Az iráni kutatóközpont vezetője Szejed Abbasz Sahmoradi volt, aki a lap által megszólaltatott szakértők szerint pontosan tudta, hogy Danyilenko nagy precizitású detonátorainak szimmetrikus lökéshullámai nemcsak apró, szintetikus gyémántok előállítására, de a fenntartható nukleáris láncreakció előidézésére is alkalmasak.

A jelenleg 76 éves tudós a Sznyezsinszkben működő (Cseljabinszki terület) Összoroszországi Műszaki Fizikai Tudományos Kutatóintézetben (VNIITF) – a világ egyik legjelentősebb fizikai kutatóintézetében – dolgozott az 1950-es évektől egészen nyugdíjba vonulásáig. Danyilenko a Szovjetunió szétesése után Ukrajnába költözött, ahol létrehozott egy nanogyémántok robbantásos előállítására szakosodott céget. Mivel azonban sem Európában, sem Amerikában nem talált megfelelő befektetőket, 1995-ben azt tette, mint megannyi volt szovjet tudós: az iráni követséghez fordult.

Danyilenko kifejlesztett egy olyan száloptikás műszert is, amellyel mérni lehet a robbanások impulzusának formáját, valamint azt is, hogy milyen hatást gyakorol az egy gömbfelület különböző pontjaira. Egy ilyen eszköz rendeltetésére a NAÜ helyszíni vizsgálatakor az iráni szakemberek nem tudtak magyarázatot adni, de az ellenőrök szerint robbanófejek építésén kívül a felhasználásnak más praktikus területe nem lehet.

A NAÜ szakemberei három, egymástól független nyomot követve jutottak el Danyilenkóhoz. Állításuk szerint gyanújukat megerősítették az egykori szovjet tudós saját szavai is. A fizikus például elismerte, hogy Cseljabinszkban titkos katonai programokon dolgozott – egy olyan időben, amikor a szovjet tudósok feladata az volt, hogy a nukleáris robbanótölteteket olyan méretűre zsugorítsák, hogy azok beleférjenek egy rakétába vagy egy tüzérségi lövedékbe.

Vjacseszlav Danyilenko egyes tudományos publikációi bizonyíthatóan konkrétan is testet öltöttek néhány iráni fejlesztésben. A tudós, aki a „gyémántgyártás” mellett a robbanás fizikájáról és alkalmazásairól is tartott eligazítást iráni kollégáinak, magánbeszélgetések során elismerte: nem zárja ki, hogy az általa rendelkezésre bocsátott információkat „egyéb célokra is” felhasználták.

Forrás: MTI
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
hirdetés