A Jobbik minapi tüntetése a magyar társadalomban létező, sajnálatos és leegyszerűsítő beidegződés lenyomata volt.

„Engem a nagypapám annak idején úgy tanított, hogy ha valamit csinálsz, akkor az elejétől kezdve úgy kezdd el, ahogy majd folytatni akarod.”

Komoly problémák tapasztalhatók a magyar társadalom médiafogyasztási szokásaiban, ami egyenes következménye annak, hogy sokan nem tartanak lépést a korral és nem rendelkeznek megfelelő információval a média működéséről és összefüggéseiről.

Hibái ellenére az „1+1 százalékos” rendszer feladata éppen az, hogy fejlessze a magyar adományozási kultúrát.

Háttéralkuk, rossz kompromisszumok, parttalan viták, cselekvésképtelenség, állandó politikai válság. Személyi és szervezeti innováció nélkül könnyen erről szólhat egy újabb baloldali kormányzás.

Az „alternatív” választási bizottság újabb kétségbeesett válasz arra a félelemre, hogy a baloldal a 2014-es választást is elveszíti.

Az Európai Bizottság alelnöke nem először bizonyítja, hogy nem tiszteli a közös uniós játékszabályokat.

A statisztikák alapján megállapítható, hogy nem speciálisan magyar problémáról van szó.

Demokratikus jogállamban nem létezhet korlátlan hatalom, ennek megfelelően az alkotmánymódosító hatalom sem lehet korlátlan – mondta pénteken Stumpf István alkotmánybíró. Felmerül a kérdés: milyen gondolati háttér áll a Fidesz közjogi gondolkodása mögött?

A koncepció a fontos: relativizálni a balliberális oldalra égett három imázst – nem demokratikus (2006-os őszi emberi jogi krízis), nem tud kormányozni (gazdasági válság) és szociálisan érzéketlen (társadalmi, kulturális, morális válság).