2012. május 25., Orbán napja

Nézőpontok

Török Gábor minimum téved

Mráz Ágoston Sámuel
Mráz Ágoston Sámuel

2012. február 05., 13:58
Hirdetés

Török Gábor minimum téved, amikor nem először azt állítja, hogy a Nézőpont Intézet eredményei egyértelműen szembeállíthatóak lennének a többi intézet kutatásaival. Feltételezem, nem rossz szándék vagy a Nézőponttal szembeni indulat hajtja, ezért szeretném felhívni figyelmét néhány szakmai szempontra.

Először is a közvélemény-kutatások csak korlátokkal hasonlíthatóak össze. Különbözhetnek például a módszertan (telefonos vagy személyes), az adatfelvétel időpontja, a minta nagysága, a kérdőív szerkezete vagy épp a pártpreferencia-kérdés megfogalmazása szerint.

Másrészt izgalmas, minden kutatás során megválaszolandó szakmai kérdés, mit tegyünk az úgynevezett „rejtőzködő szavazókkal". Ők azok, akiknek van pártpreferenciájuk (sokszor még a választásokon is részt vennének), de nem mondják meg nyíltan a kérdezőbiztosnak. Nagyjából két eljárás kínálkozik: vagy megpróbáljuk azonosítani pártpreferenciájukat segédmódszerekkel, vagy automatikusan az „egyéb", esetleg „bizonytalan" kategóriába soroljuk őket. A Nézőpont Intézet az előbbit teszi, másodlagos és attitűdkérdésekkel meghatározva a potenciális pártszimpátiát, mások nem kezelik külön ezt a csoportot.

Szintén az összehasonlítást és ezért a sarkos kijelentések megfogalmazását nehezíti az elfogulatlan szemlélő számára, hogy a publikált eredmények bázisa, illetve csoportosításai eltérőek. Az „összes megkérdezett" egészen más kategória, mint az aktív szavazóké, akik a megfelelő kérdések alapján egy esetleges választáson biztosan résztvevőket jelentik. Megint más kategória a „biztos pártválasztóké" (biztos részvétel és bevallott pártpreferencia), vagy a pártválasztóké (bevallott pártszimpátiák összessége adja a 100 százalékot). A helyzetet bonyolítja, hogy a legelterjedtebb „biztos szavazók" kategóriája intézetről-intézetre változik: van, ahol az „aktív szavazókat" jelenti, van, ahol a „biztos pártválasztókat". Az adatok elemzésénél, illetve összehasonlításánál tehát óvatosan kell eljárni, hogy az ember ne keverje össze a szezont a fazonnal.

Ugyanez a helyzet a szavazótáborok abszolút számának vizsgálatakor. Ez az eljárás igen bonyolult, s szükség van hozzá a nehezen behatárolható részvételi hajlandóság ismeretére is. Az eddigiek alapján talán indokolt volna több szerénység a kutatócégek részéről, s nevezhetnénk a pártpreferencia-kutatásokat inkább becslésnek, különösen a szavazótáborok méretének felmérésekor. Mivel a legtöbb kutatóintézet nem hozza nyilvánosságra a részvételi hajlandóságról mért adatait, ez esetben – a fentieken túl – különösen nehéz az összehasonlítás. A Nézőpont Intézet legutóbbi kutatása szerint „most vasárnap" a választásra jogosultak 54 százaléka járulna az urnákhoz (a 2010 áprilisi első fordulón 64,38 százalékuk jelent meg), s 56 százalékuk szavazna biztosan vagy valószínűleg a kormánypártra. Ez nagyjából 2,5 millió ember. A Századvég ugyan közölte, hogy náluk a részvételi hajlandóság 48 százalékon áll, a biztos résztvevők pártpreferenciáját („aktív szavazók") azonban nem ismerhetjük meg jelentésükből, csak a biztos pártpreferenciával rendelkezők (náluk ők a biztos szavazók) arányát. A többi intézet nem közölt részvételi adatokat. Így aki azt állítja, hogy a Fidesztől elpártolók számát – a Nézőpontéval szemben – „minden más kutatás azonban közel másfél millióra teszi", legalább téved, de lehet, hogy csúsztat.

Ugyanakkor el kell ismerni, hogy mi, közvélemény-kutató cégek sem könnyítjük meg az adatok összehasonlíthatóságát az ez iránt érdeklődők számára. A tévedések és csúsztatások elleni legjobb eszköz az lenne, ha egyetértenénk a fogalomhasználatban, hatékonyabban segítenénk az újságírókat a tájékozódásban, s jobban elkülönítenénk – ebben a Nézőpont Intézet sem mindig ideális példakép – a kutatási eredményt, s az abból levonható következtetéseket, feltételezéseket.

Címkék

Hozzászólások

  1. kipu 2012. február 06., hétfő 11:07
    Idézet a Nézőpont legutóbbi közvéleménykutatásának összefoglalójából:

    "A Fidesz-KDNP-nek a 2010-es példátlan felhatalmazás mellett a négyéves kormányzati ciklusban a magas választói elvárásokkal is szembe kellett néznie, a legtöbb ügyet felőrölni próbáló, valódi kormányzati alternatívát kínálni képtelen ellenzék azonban továbbra sem képes csökkenteni a kormánypártokban vetett bizalmat."

    Azt hiszem, ennyi bőven elég ahhoz, hogy a statisztikához nem konyító átlagember képet alkosson a Nézőpont Intézet szakmaiságáról és objektivitásáról.
  2. berlali 2012. február 06., hétfő 10:29
    Nagoyn kíváncsi lennék arra, hogy egy 100%-ban azonos kérdéscsokrot tartalmazó felmérés milyen eredményeket hozna a különböző közvéleménykutató cégeknél. Szerintem kizárólag egy ilyen felmérés eredményeinek összehasonlításával lehetne megmondani azt, ki mit is csinál "titkosan" vagy "csusztatással". Amíg ilyen nem lesz, addig igenis minden egyes cégnek van valamilyen pártpreferenciája; az egyiknek balos, a másiknak jobbos. Az egyik kutya, a másik pedig eb.
    Egyébként meg az elmúlt hetek, hónapok megmozdulásain résztvevők számaiból mindennél jobban lehet következtetni mindenre. Dolgozni kell emberek, nem pedig a szájunkat tépni. Ezért becsülöm nagyon a mostani kormányt; amit ez véghezvitt az elmúlt bő másfél évben, azt a szoclibesek képtelenek voltak megtenni 8 év alatt. Bezzeg a dumára mindig volt idejük és ötletük is; csak dolgozni ne kelljen. Meg is lett a látható eredménye. A közvéleménykutatási cégek körüli vitákban most éppen ugyanez kezd kirajzolódni.
  3. berberelek 2012. február 06., hétfő 10:13
    A szakmai körülményekre való hivatkozás csupán elterelés. Minden "eredmény" arra mutat, hogy a Nézőpont Intézet pártidentitása nem kétséges: a FIDESZ házi-közvélemény kutató intézményéről van szó.
  4. MiskaBá 2012. február 05., 17:02
    Tisztelt Igazgató Úr!

    Érdeklődéssel olvastam bejegyzését. Magam minőségfejlesztéssel foglalkozó szakember vagyok, így a statisztikai elemzések nem állnak tőlem távol. Egy ilyen kutatás nem más, mint mérés, vagyis ilyen esetekben is szükség lenne egy "Mérőrendszer elemzésre", ami természetesen minősítéses adatok esetében is elvégezhető. A különböző kérdőívek, telefonos kérdezések azonban az esetek nagy többségében nem felelnek meg ezeknek a követelményeknek. A mérőrendszer fontos eleme az ember, vagyis a pártpreferenciák kiderítésekor a másodlagos és/vagy attitűd kérdések esetében igen nagy a hibás következtetés levonásának valószínűsége.

    A biztos részvétel esetén az 54 illetve 48 % 95 %-os konfidenciánál szignifikáns különbség, igaz ezer fős minta esetén a másodfajú hiba elkövetésének valószínűsége 34%. Erre a szignifikáns különbségre kellene magyarázatot találni.
    Egyetértek THL megjegyzésével, hogy a mérési és elemzési módszerek nyilvánosságra hozatalával, hátha mi a műszaki életben is tudnánk belőle valamit profitálni.
    További sikeres munkát kívánok!
    MiskaBá
  5. THL 2012. február 05., 16:26
    Szerintem, amit Török Gábor állítot - sem többet, sem kevesebbet - abban igenis igaza van.

    A többi cég mérései pl. a fideszt kb. egy 16 és 24% közötti sávba "lövik be". Ennél jóval pontosabbat amúgy se lehet mérni, és egyébként is a tendencia számít. Szóval azt mondom, a többi cég (Szonda, Medián, Századvég, Tárki) mérései meglehetősen megbízhatóak.


    A pártidentitásukat "eltitkoló" válaszadók preferenciáit megbecsülni - még egy kifinomult módszertan esetén is - nagyon kockázatos.
    Ha már a szerző ilyeneket állít, jó lenne, ha konkrét példát hozna föl, mondjuk, a preferenciáját elhallgató szavazót milyen attitűdök esetén "csapja oda" például a fideszhez.

    "mások nem kezelik külön ezt a csoportot" - én Gazsó Tibortól hallottam a Századvég képviselőjétől, hogy 2002-ben ők láttak be leginkább a valós viszonyokba, mert ott nagyon egyfelé húztak azok az attitűdök, amik azoknál voltak tapasztalhatók, akik nem mondták meg kire szavaztak, viszont valószínűsíthetően végül a szocikra tették az ikszet.
    Ilyen kutatások tehát voltak - tudom ez régen volt - így jó lenne tudni, mely attitűdöket veszi be mondjuk a Nézőpont.

    Két hete láttam egyébként a szerző vitáját Tóth Csabával az Echo tv-n (talán Kumin Ferenc volt a harmadik résztvevő), ahol olyasmi magyarázatot adott a - hasonló - kritikákra, hogy a Nézőpont a "potenciális táborokat" méri, és ez szerepel a kutatásban. Viszont, némi osztás-szorzás után ez a "potenciális tábor" gyakorlatilag ugyanakkora, mint amennyien el is mentek ikszelni a Fideszre 2010 tavaszán. Ez meg azért kevésbé hihető, lássuk be.
    Ha már Mráz Ágoston Sámuel a pontos összehasonlíthatóság érdekében a mérési körülmények, mérési módszerek nyilvánosságra hozatala mellett érvel - ha jól értem - akkor érdemes lenne a Nézőpont Intézetnek elől járni a jó példával, ismerjük meg, pl. milyen módszerek alapján jött ki a 34%-os Fidesz-támogatottság! (Teljes népességnél, ami 0.34x8,000,000=2,720,000 durván becsülve. 2010 április: 2,706,292 forrás: http://election.hu/hu/parval2010/354/354_0_index.html )

Új hozzászólás írása

Hozzászólás elküldéséhez előbb be kell jelentkeznie!

Hirdetés

Korábbi bejegyzések

Címkefelhő