2013. május 19., Ivó, Milán napja

Nézőpontok

Vége a kettős mércének?

Fodor Csaba

2012. június 05., kedd 14:11
Bár Orbán Viktor kormányfő másféle hete még a Magyarországgal szembeni "kettős mérce" oldódásáról beszélt, a jegybanktörvényhez megfogalmazott külföldi észrevételek alapján van hova "fejlődnie" a nemzetközi intézményeknek ezen a téren.

Magyarország Alaptörvénye és a sarkalatos törvények kapcsán megfogalmazott észrevételek és azok értelmezése több mint fél éve állandó beszédtéma. A kritikák egy része ugyan szakmai alapú, többségük egyértelmű csúsztatáson alapul. Jelen írás célja nem az, hogy értékítéletet alkosson a kritikus hangokról, de egy óhatatlan ellentmondásra fel kell hívnunk a figyelmet.

Az igazságszolgáltatási reform során megfogalmazott legsúlyosabb kritika szerint hiba, és sérti az igazságszolgáltatás függetlenségét, ha mindenről „egyetlen személy", az Országos Bírósági Hivatal elnöke dönt. Bár ez az állítás a törvény betűje szerint nem igaz, a kormány javaslatára a brüsszeli észrevételekre válaszul a parlament korrigálja a bírósági törvényt.

A bírósági reformhoz hasonlóan az új jegybanktörvény is hamar a kritikák kereszttüzébe került. A kormányoldalra hamar ráégette a kritikus közvélemény, hogy befolyásolni akarja a jegybank döntéshozatalát, meg kívánja sérteni a jegybanki függetlenséget. De vajon az észrevételek fókuszában valóban a tényekre alapozott kritika, vagy inkább a nemzetközi közvélemény számára szimpatikus személyek iránti egyoldalú elfogultság áll?

Az új jegybanktörvény értelmében a devizatartalékok feletti döntés joga a jegybankelnök helyett a Monetáris Tanácsot illeti meg, ezt pedig a Nemzetközi Valutaalap máris kritikával illette. Míg tehát az állam működése szempontjából sokkal jelentősebb bírósági reformmal összefüggésben az egyszemélyi döntéshozatal bírálata állt az észrevételek középpontjában, a jegybanktörvény kapcsán a kritikus hangok a jegybankelnök egyszemélyi döntési helyzetét vették védelmükbe. Mi ez, ha nem kettős mérce?

Erre persze vissza lehet vágni azzal, hogy a jegybankelnök mögött szakmai apparátus dolgozik, míg a Monetáris Tanács munkáját nem segíti külön hivatal, ezért a jegybankelnök önállóan „szakmailag megalapozottabb" döntést tud hozni a milliárdos nagyságokat kitevő devizatartalék sorsáról. A demokratikus játékszabályok azonban minden állami intézményt, így a jegybankot is kötelezik. A jegybankelnök mögött dolgozó apparátus így is érdemben képes befolyásolni a Monetáris Tanács döntéshozatalát, amelynek választott tagjai viszont érdemi vita után döntenek a fontos kérdésekben. Ez egyébiránt a demokrácia lényege, hiszen érdemi vita nélkül egyetlen személy sem hozhatna önállóan legitim döntéseket.

Hozzászólások

Új hozzászólás írása

Hozzászólás elküldéséhez előbb be kell jelentkeznie!

Hirdetés
Hirdetés