2014. október 26., Dömötör napja

Két hideg, nyári leves: gyümölcsleves és gazpacho

nyokki
nyokki

2012. július 31., kedd 10:00
1990-ben jártam először Spanyolországban, valahol egy tengerparti étteremben (ételbárban?) kerestem valami hűsítőt, mert a jégkrémekért, hideg kávéért nem vagyok oda. Akkor kóstoltam először gazpachót, szerelem volt első látásra.

Két levest, hidegen felszolgálandó nyári levest szeretnék összehasonlítani ebben a postban. Az egyik a hagyományos hazai gyümölcsleves, ez alkalommal eperből és meggyből; a másik a világkonyha egyik állandó szereplője, a spanyol gazpacho. Az egyikkel viszonylag kevés munka van, a másikkal jóval több; az egyik gyümölcsből készül, a másik zöldségből, az egyiket kevés liszttel szokás sűríteni, a másikat a liszt feldolgozottabb állapotával: kenyérrel; de szerkezetileg mindkettő egyszerű, mindkettő hűtött, és mindkettő nagyon jóleső a melegben.

Gyümölcsleves,

legalábbis egy fajta a rengeteg közül. Elég lecsupaszított étel: ki kell menni a kertbe (vagy a piacra), szedni vagy vásárolni 50-60 deka gyümölcsöt. Az alapkivitel meggyre vagy egresre szól, legalábbis a régi családi receptkönyvekben ezeket találtam, gondolom azért, mert mindkettő savanykás, és régen a desszertektől eltekintve nem volt szokás túl édes fogásokat az asztalra tenni – aminek csak egyik oka a jó ízlés :); a másik a cukorral való takarékos bánásmód. Nem muszáj egynemű alapanyagból készíteni, a meggy és az eper például kiválóan vegyíthető, nemcsak a receptíró képzeletében, de biológiailag is, mert van némi átfedés a termőidőszakok közt, de legalábbis közel vannak egymáshoz. Ezt történt nálam is:

 

Kell hozzá 30-30 deka meggy és eper, 1 citrom héja a fehér réteg nélkül, 3 deci tejszín, egy evőkanál sima liszt vagy egy teáskanál étkezési keményítő, egy-három evőkanál cukor, egész szegfűszeg vagy egész szegfűbors (mindkettőből 7-8 db), egy egész fahéj, friss mentalevél.

A meggyet kimagozzuk, utána felmossuk a konyhát, kimossuk a ruhánkat és lesúroljuk a kezünket. Több tíz kiló meggy esetén orvoshoz megyünk a mart sebekkel :) Ezt félig viccből tettem hozzá, egyszer kicsi gyerekkoromban jobb dolgom nem lévén szegény nagyanyámat zaklattam befőzés közben, és emlékszem, hogy néztek ki az ujjai az egész napos munka végeztével …

A meggyet és az epret két liter vízben megfőzzük a citromhéjjal, a fűszerekkel és a cukorral, majd a tejszínnel és a liszttel vagy a keményítővel behabarjuk. Kóstolás, és ízlés szerint még cukor. Hűtjük, és a mentalevekkel tálaljuk. (A leveleket jól megdörzsölve intenzív lesz az íze a hideg levesben. Meg utána még órákkal később a wobbleren is, amitől a süllők hitetlenkedve rázzák a fejüket. :)

Bemutatkozás

"az öcsém nem tudta kimondani a Viktort, az ő ajkán Iki lett belőle - rajtam ragadt."


(Bármely bejegyzésnél az utolsó képre kattintva a feljövő galériában megtekinthető a bejegyzés összes képe, nagyobb méretben.)

Hirdetés