A fapapucsos verseny

Deák Zsigmond, 2012. július 13., péntek 11:30
Két nagy sorozat kezdődött az 1928-as amszterdami olimpián: az indiai gyeplabda-válogatotté, illetve a magyar kardcsapaté, mindkettő zsinórban hat arannyal jelentkezett onnantól. Izgalmas történet 1925-ből: Weissmüller helyett kis híján a birkózó Keresztes Lajost kérték fel Tarzan szerepére.

Az 1928-as amszterdami olimpia „fapapucsos” volt, nemcsak azért, mert az Hollandia jelképe, hanem azért is, mert a papucs a házias béke szimbóluma. Ez az olimpia teljes békében zajlott, köszönhetően annak, hogy a NOB – megszüntetendő az olimpiai hidegháborút – a semleges Hollandiának adta a rendezés jogát. Fenntartással fogadta a világ ezt a döntést, hiszen a hollandusoknak nem volt tapasztalatuk ilyen versenyek rendezésében, és az olimpiai eszmének sem akadtak különösebb hívei és terjesztői. Végül azonban jól sáfárkodtak kapott jogukkal, a békebeli hangulatról pedig a következő legenda terjedt el: Henry Pearce ausztráliai evezős a negyeddöntő futamában azért állt meg, mert néhány vadkacsa keresztezte az útját. Pearce „elsőbbséget adott”, majd megnyerte futamát, később a versenyszám aranyérmét is.

Először fordult elő, hogy ázsiai atléta nyert aranyat: a japán Mikio Oda hármasugrásban, Csuruta Josijuki 200 méteres mellúszásban diadalmaskodott, miközben India gyeplabda-válogatottja megkezdte félelmetes menetelését: 1928 és 1956 között sorozatban hat aranyat nyertek. A másik nagy sorozat Magyarország nevéhez fűződött: a kardcsapat 1928-as sikerét zsinórban hat győzelem követte.

Paavo Nurmi (jobbra) tartja a lépést francia vetélytársával 3000 méteren, végül ezüstöt szerzett
Paavo Nurmi (jobbra) ezüstöt szerzett 3000 méteren
Fotó: Europress/Getty

Immár hagyományosan Nurminak előlegezték meg az atlétikai versenyek győzelmét, de ez már csak 10 ezer méteren sikerült neki, 5000 méteren és a 3000 méteres akadályfutásban második lett. Weissmüller két arannyal gyarapította éremkollekcióját, de 100 méteren Bárány István Európa legjobbjaként alaposan megszorongatta Weissmüllert, és ezüstérmes lett. Hasonló medált akasztottak a nyakába Szepes Béla gerelyhajítónak is, aki később kiváló sportkarikaturistaként vált ismertté.

Birkózóink közül Keresztes Lajos aranyat szerzett; a könnyűsúlyú kiválóság a budapesti vágóhídon dolgozott csoportvezető hentesként, s már Párizsban is csak versenybírói rosszindulat fosztotta meg a diadaltól. Ha már Weissmüller joggal szerepel annyit e hasábokon, jó tudni, egy amerikai impresszárió még 1925-ben Keresztessel tárgyalt a Tarzan-film főszerepéről, de a hentes Csita helyett a vágóhídi bikákat választotta. Kocsis Antalnak, az első magyar ökölvívó olimpiai bajnoknak maga Vilma holland királynő adta át az aranyérmet. Kardvívóink csapatban visszavágtak az olaszoknak, egyéniben pedig most Tersztyánszky Ödön volt a „soros” győző. A csapatban brillírozó Petschauer Attila pedig a második, mert a holtversenyt eldöntő asszóban Tersztyánszky 5:2-re megverte.

Akadt egy olyan amszterdami bajnokunk, aki a párizsi pályák helyett esztergomi kertjében aratta diadalát. Mező Ferenc gimnáziumi tanár és történész szerezte meg az irodalmi aranyérmet. „Olimpiában, ahol a győztes atlétát ünnepelték, ott fontak koszorút a költő, az író, a művész homlokára is. Ebben van – művelődéstörténeti szempontból – az olimpiai játékok legnagyobb jelentősége” – írta.

Igaza volt.

hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 11:31
  2. 11:27
  3. 11:17
  4. 11:16
  5. 11:14
  6. 11:02
  7. 10:59
  8. 10:48
  9. 10:34
  10. 10:23
  11. 10:22
  12. 10:13
  13. 10:10
  14. 10:00
  15. 09:58
  16. 09:45
  17. 09:42
  18. 09:37
  19. 09:35
  20. 09:30
  21. 09:27
  22. 09:20
  23. 09:15
  24. 09:13
  25. 09:10
  26. 08:59
  27. 08:41
  28. 08:34
  29. 08:27
  30. 08:26
  31. 08:23
  32. 08:14
  33. 08:11
  34. 08:04
  35. 08:03
  36. 08:02
  37. 08:01
  38. 07:59
  39. 07:44
  40. 07:35
  41. 07:30
  42. 07:29
  43. 07:28
  44. 07:18
  45. 07:15
  46. 07:04
  47. 07:03
  48. 06:51
  49. 06:49
  50. 06:36

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása