A fapapucsos verseny

Deák Zsigmond, 2012. július 13., péntek 11:30
Két nagy sorozat kezdődött az 1928-as amszterdami olimpián: az indiai gyeplabda-válogatotté, illetve a magyar kardcsapaté, mindkettő zsinórban hat arannyal jelentkezett onnantól. Izgalmas történet 1925-ből: Weissmüller helyett kis híján a birkózó Keresztes Lajost kérték fel Tarzan szerepére.

Az 1928-as amszterdami olimpia „fapapucsos” volt, nemcsak azért, mert az Hollandia jelképe, hanem azért is, mert a papucs a házias béke szimbóluma. Ez az olimpia teljes békében zajlott, köszönhetően annak, hogy a NOB – megszüntetendő az olimpiai hidegháborút – a semleges Hollandiának adta a rendezés jogát. Fenntartással fogadta a világ ezt a döntést, hiszen a hollandusoknak nem volt tapasztalatuk ilyen versenyek rendezésében, és az olimpiai eszmének sem akadtak különösebb hívei és terjesztői. Végül azonban jól sáfárkodtak kapott jogukkal, a békebeli hangulatról pedig a következő legenda terjedt el: Henry Pearce ausztráliai evezős a negyeddöntő futamában azért állt meg, mert néhány vadkacsa keresztezte az útját. Pearce „elsőbbséget adott”, majd megnyerte futamát, később a versenyszám aranyérmét is.

Először fordult elő, hogy ázsiai atléta nyert aranyat: a japán Mikio Oda hármasugrásban, Csuruta Josijuki 200 méteres mellúszásban diadalmaskodott, miközben India gyeplabda-válogatottja megkezdte félelmetes menetelését: 1928 és 1956 között sorozatban hat aranyat nyertek. A másik nagy sorozat Magyarország nevéhez fűződött: a kardcsapat 1928-as sikerét zsinórban hat győzelem követte.

Paavo Nurmi (jobbra) tartja a lépést francia vetélytársával 3000 méteren, végül ezüstöt szerzett
Paavo Nurmi (jobbra) ezüstöt szerzett 3000 méteren
Fotó: Europress/Getty

Immár hagyományosan Nurminak előlegezték meg az atlétikai versenyek győzelmét, de ez már csak 10 ezer méteren sikerült neki, 5000 méteren és a 3000 méteres akadályfutásban második lett. Weissmüller két arannyal gyarapította éremkollekcióját, de 100 méteren Bárány István Európa legjobbjaként alaposan megszorongatta Weissmüllert, és ezüstérmes lett. Hasonló medált akasztottak a nyakába Szepes Béla gerelyhajítónak is, aki később kiváló sportkarikaturistaként vált ismertté.

Birkózóink közül Keresztes Lajos aranyat szerzett; a könnyűsúlyú kiválóság a budapesti vágóhídon dolgozott csoportvezető hentesként, s már Párizsban is csak versenybírói rosszindulat fosztotta meg a diadaltól. Ha már Weissmüller joggal szerepel annyit e hasábokon, jó tudni, egy amerikai impresszárió még 1925-ben Keresztessel tárgyalt a Tarzan-film főszerepéről, de a hentes Csita helyett a vágóhídi bikákat választotta. Kocsis Antalnak, az első magyar ökölvívó olimpiai bajnoknak maga Vilma holland királynő adta át az aranyérmet. Kardvívóink csapatban visszavágtak az olaszoknak, egyéniben pedig most Tersztyánszky Ödön volt a „soros” győző. A csapatban brillírozó Petschauer Attila pedig a második, mert a holtversenyt eldöntő asszóban Tersztyánszky 5:2-re megverte.

Akadt egy olyan amszterdami bajnokunk, aki a párizsi pályák helyett esztergomi kertjében aratta diadalát. Mező Ferenc gimnáziumi tanár és történész szerezte meg az irodalmi aranyérmet. „Olimpiában, ahol a győztes atlétát ünnepelték, ott fontak koszorút a költő, az író, a művész homlokára is. Ebben van – művelődéstörténeti szempontból – az olimpiai játékok legnagyobb jelentősége” – írta.

Igaza volt.

hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 22:58
  2. 22:55
  3. 22:41
  4. 22:30
  5. 22:22
  6. 22:11
  7. 21:59
  8. 21:35
  9. 21:33
  10. 21:20
  11. 21:20
  12. 21:10
  13. 21:05
  14. 21:02
  15. 21:00
  16. 20:57
  17. 20:54
  18. 20:40
  19. 20:26
  20. 20:12
  21. 19:54
  22. 19:50
  23. 19:47
  24. 19:45
  25. 19:40
  26. 19:40
  27. 19:35
  28. 19:32
  29. 19:30
  30. 19:26
  31. 19:19
  32. 18:58
  33. 18:49
  34. 18:36
  35. 18:33
  36. 18:31
  37. 18:17
  38. 18:17
  39. 18:16
  40. 18:09
  41. 17:55
  42. 17:49
  43. 17:42
  44. 17:27
  45. 17:10
  46. 17:01
  47. 16:50
  48. 16:37
  49. 16:37
  50. 16:29

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása