A fapapucsos verseny

Deák Zsigmond, 2012. július 13., péntek 11:30
Két nagy sorozat kezdődött az 1928-as amszterdami olimpián: az indiai gyeplabda-válogatotté, illetve a magyar kardcsapaté, mindkettő zsinórban hat arannyal jelentkezett onnantól. Izgalmas történet 1925-ből: Weissmüller helyett kis híján a birkózó Keresztes Lajost kérték fel Tarzan szerepére.

Az 1928-as amszterdami olimpia „fapapucsos” volt, nemcsak azért, mert az Hollandia jelképe, hanem azért is, mert a papucs a házias béke szimbóluma. Ez az olimpia teljes békében zajlott, köszönhetően annak, hogy a NOB – megszüntetendő az olimpiai hidegháborút – a semleges Hollandiának adta a rendezés jogát. Fenntartással fogadta a világ ezt a döntést, hiszen a hollandusoknak nem volt tapasztalatuk ilyen versenyek rendezésében, és az olimpiai eszmének sem akadtak különösebb hívei és terjesztői. Végül azonban jól sáfárkodtak kapott jogukkal, a békebeli hangulatról pedig a következő legenda terjedt el: Henry Pearce ausztráliai evezős a negyeddöntő futamában azért állt meg, mert néhány vadkacsa keresztezte az útját. Pearce „elsőbbséget adott”, majd megnyerte futamát, később a versenyszám aranyérmét is.

Először fordult elő, hogy ázsiai atléta nyert aranyat: a japán Mikio Oda hármasugrásban, Csuruta Josijuki 200 méteres mellúszásban diadalmaskodott, miközben India gyeplabda-válogatottja megkezdte félelmetes menetelését: 1928 és 1956 között sorozatban hat aranyat nyertek. A másik nagy sorozat Magyarország nevéhez fűződött: a kardcsapat 1928-as sikerét zsinórban hat győzelem követte.

Paavo Nurmi (jobbra) tartja a lépést francia vetélytársával 3000 méteren, végül ezüstöt szerzett
Paavo Nurmi (jobbra) ezüstöt szerzett 3000 méteren
Fotó: Europress/Getty

Immár hagyományosan Nurminak előlegezték meg az atlétikai versenyek győzelmét, de ez már csak 10 ezer méteren sikerült neki, 5000 méteren és a 3000 méteres akadályfutásban második lett. Weissmüller két arannyal gyarapította éremkollekcióját, de 100 méteren Bárány István Európa legjobbjaként alaposan megszorongatta Weissmüllert, és ezüstérmes lett. Hasonló medált akasztottak a nyakába Szepes Béla gerelyhajítónak is, aki később kiváló sportkarikaturistaként vált ismertté.

Birkózóink közül Keresztes Lajos aranyat szerzett; a könnyűsúlyú kiválóság a budapesti vágóhídon dolgozott csoportvezető hentesként, s már Párizsban is csak versenybírói rosszindulat fosztotta meg a diadaltól. Ha már Weissmüller joggal szerepel annyit e hasábokon, jó tudni, egy amerikai impresszárió még 1925-ben Keresztessel tárgyalt a Tarzan-film főszerepéről, de a hentes Csita helyett a vágóhídi bikákat választotta. Kocsis Antalnak, az első magyar ökölvívó olimpiai bajnoknak maga Vilma holland királynő adta át az aranyérmet. Kardvívóink csapatban visszavágtak az olaszoknak, egyéniben pedig most Tersztyánszky Ödön volt a „soros” győző. A csapatban brillírozó Petschauer Attila pedig a második, mert a holtversenyt eldöntő asszóban Tersztyánszky 5:2-re megverte.

Akadt egy olyan amszterdami bajnokunk, aki a párizsi pályák helyett esztergomi kertjében aratta diadalát. Mező Ferenc gimnáziumi tanár és történész szerezte meg az irodalmi aranyérmet. „Olimpiában, ahol a győztes atlétát ünnepelték, ott fontak koszorút a költő, az író, a művész homlokára is. Ebben van – művelődéstörténeti szempontból – az olimpiai játékok legnagyobb jelentősége” – írta.

Igaza volt.

hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 14:06
  2. 14:05
  3. 14:00
  4. 13:55
  5. 13:45
  6. 13:41
  7. 13:40
  8. 13:32
  9. 13:26
  10. 13:25
  11. 13:20
  12. 13:16
  13. 13:10
  14. 13:10
  15. 13:02
  16. 13:00
  17. 12:57
  18. 12:55
  19. 12:47
  20. 12:45
  21. 12:40
  22. 12:35
  23. 12:34
  24. 12:30
  25. 12:21
  26. 12:20
  27. 12:07
  28. 12:05
  29. 11:54
  30. 11:53
  31. 11:42
  32. 11:41
  33. 11:40
  34. 11:40
  35. 11:32
  36. 11:25
  37. 11:10
  38. 11:10
  39. 11:07
  40. 11:04
  41. 10:58
  42. 10:45
  43. 10:42
  44. 10:37
  45. 10:33
  46. 10:30
  47. 10:28
  48. 10:12
  49. 10:10
  50. 10:00

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása