Olimpiai élmények

Fogságba esett egy magyar aranyérmes

Deák Zsigmond
Deák Zsigmond

2012. augusztus 08., szerda 22:00
Azzal kezdődött a nap, hogy a reggel hét órás busznál, ami a Londontól negyven kilométerre található Eton Dorney-ba, az evezős után a kajak-kenu versenyek színhelyére vitt volna, legalább két járműnyi újságíró és fotós várakozott. A busz elment, én (le)maradtam, ám tíz perc múlva váratlanul jött egy pótló járat, nem kellett fél órát és az újabb adag tömeget megvárni. Átvergődtünk a reggeli csúcsforgalmon, egy és negyed óra alatt szerencsésen megérkeztünk a Dorney-tó partján 17 millió fontért – közel 6,5 milliárd forintért – kialakított vizes központba.

Az már akkor feltűnt, hogy a sajtótribün és az úgynevezett mixed zóna, ahol a versenyzőkkel lehet beszélni, jó távol esik egymástól, de úgy voltunk vele, majd szaladunk egyet. Szaladtunk is, miután a címvédő Vajda Attila a hatodik helyen lapátolt célba, tudtunk vele beszélni, de vissza már nem jutottunk a tribünre, mert lezárták az utunkat a szervezők. Okosan keresztbe szervezték ugyanis a futamot közvetítő kamerás kocsi, valamint az érmesek útját is a miénkkel, így percekig kellett várnunk akkor is, amikor éppen nem történt semmi, az érintettek még több száz méterre jártak. Épp hogy elkaptuk tehát Dombi Rudolf és Kökény Roland történelmi sikerét – korábban még sosem nyert olimpiát magyar egység férfi kajak kettes ezer méteren –, pár pillanatot beszéltünk velük, de megint leragadtunk a tribün előtt, s a lehető legrosszabb szögből, mindenféle monitor nélkül rácsok közé szorítva „élvezhettük” női kajak négyesünk magabiztos diadalát.

Fotó: Europress/AFP


Akadt munkatársunk, aki meg sem próbálta a lehetetlent, maradt a sajtóközpont tévéje előtt, kint is volt a helyszínen, meg nem is...

Az eredményhirdetések közül Dombiékéra értünk oda, a lányokét Kökény Rolanddal együtt hallgattuk a mixed zónában, mert egyszerre nem lehettünk két helyen, s mégis csak a munka az első, az interjúalany nem várhat, a Himnuszt így egy kicsit messzebbről hallottuk. „Innen is szép” – mondta Kökény...

Fotó: Europress/AFP


Amikor egy kollégánk szóvá tette munkánk hihetetlen megnehezítését, egy vállrándítás és a biztonság emlegetése volt a válasz. Kiderült, hogy korábban az evezős küzdelmek során más rendben zajlottak az események, máshol helyezték el a mixed zónát, nem is reklamált senki. Persze az itteniek egyik nemzeti sportágában elképzelhetetlen lett volna egy hasonló szervezési hiba, ezek után már csak azt nem értem, miért kellett akkor az egészet átvariálni.

Ezek után talán nem véletlen, hogy emelkedett hangulatom a némileg csorbát szenvedett a magyar sport egyik legszebb napján. Legközelebb mindenesetre kollégám megy Eton Dorney-ba, előre felkészítettem a nehézségekre, de ismerve a habitusát, nem megy majd el szó nélkül a gyatra rendezés mellett. Igaz a rendezők mellett sem, mert feltartóztatják.

Hirdetés