Devizahitel

„Úgy nyert az állam, hogy vesztettek az adósok”

Pósa Árpád, 2014. augusztus 23., szombat 14:40, frissítve: 12:59
A pénzügyi intézetek első perének végeredményét megismerve, amikor is a törvényszék elutasította a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét a magyar állammal szemben, megkerestük dr. Damm Andrea ügyvédet, a devizahiteles-perek szakértőjét, hogy kielemezzük a bíróság ítéletét. Szerinte a magyar médiában megjelent kommentárok nagy többsége teljesen félreértelmezte a kialakult jogi helyzetet. A takarékszövetkezet mintegy 100 devizahitelese ugyanis – az ügyvédnő szakvéleménye szerint – ezen ítélet után egy forintot sem remélhet az egyoldalú szerződésmódosítások nyomán – sem a kamat, sem az árfolyam, sem pedig a szerződést terhelő egyéb költségek egyoldalú emelése miatt.

A Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet perének kommentálása sajnos csak formálisan történt meg a sajtóban, a per tényleges joghatását nem mutatta be senki, mert – úgy tűnik – nem értik pontosan, mi történt – kezdte magyarázatát dr. Damm Andrea (az interjú elkészülte után, a szombaton megjelent Magyar Nemzet is arról írt, hogy a takarékszövetkezet trükkös keresete miatt pórul járhatnak az adósok - a szerk.) – A Törvényszék azzal utasította el a keresetet, hogy a felperes azt állította, az egyoldalú szerződésmódosítás feltételeit egyedileg megtárgyalták az ügyfelekkel, így nem számítanak általános szerződési feltételnek.

– Ez eddig világos. Hol van a bökkenő?
– A 2014. évi XXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdése kimondja, hogy a  törvény hatálya a 2004. május 1. napja és az  e törvény hatálybalépésének napja között kötött fogyasztói kölcsönszerződésre terjed ki. E törvény alkalmazásában fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között létrejött devizaalapú (devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett) vagy forintalapú hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés, ha annak részévé a 3. § (1) bekezdése vagy a 4. § (1) bekezdése szerinti kikötést is tartalmazó általános szerződési feltétel vagy egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel vált. A 4.§(1) bekezdése meghatározza, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó fogyasztói kölcsönszerződés vonatkozásában vélelmezni kell, hogy tisztességtelen az annak részét képező egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés – az egyedileg megtárgyalt feltétel kivételével –, tekintettel arra, hogy az nem felel meg több pontban felsorolt feltételnek.

– Még mindig nem látni pontosan a csapdát.
– Az állam képviselői több mint 3 millió forint munkadíj fejében nem ismerték fel, hogy e kijelentéssel a takarékszövetkezetnek az a célja, hogy az általuk kötött szerződések egyoldalú szerződésmódosításai feltételeinek tisztességtelenségéről rendelkező 2014. évi XXXVIII. törvény hatálya alól kivonják szerződéseiket, ha azt állítják, hogy egyedileg megtárgyalt szerződési rendelkezések voltak. Az állam képviselői nem vitatták ezt az állítást, holott semmiféle adatuk nem volt arra, valós-e Komáromi József felperesi képviselő állítása. Sőt, erre a kijelentésre alapozva kérték az állam képviselői a kereset elutasítását, amellyel gyakorlatilag azt érték el, hogy e takarékszövetkezet ügyfelei az egyoldalú módosítások miatti többletfizetést nem fogják visszakapni a 2014. évi XXXVIII. törvény alapján.

– Van-e lehetőség arra – lévén, hogy az ítélet még nem jogerős –, hogy az ítéletet az állam képviselői megfellebbezzék?
– Sajnos nincsen, mivel ők a kereset elutasítását kérték, és ez meg is történt. Ilyen boldog pervesztest ritkán látni, mint a takarékszövetkezet képviselője volt, s az sem véletlen, hogy nem fognak fellebbezni, hiszen 400 ezer forint perköltség és 1,5 millió forint peres illeték fejében gyakorlatilag megúszták, hogy az egyoldalú módosítások tisztességtelensége miatt az adósoknak önként vissza kelljen fizetniük bármennyi összeget is.

– Milyen hatással lehet ez az ítélet, illetve a takarékszövetkezet jogi ügyeskedése a további perekre, elvégre igen sok következik a sorban?
– Csak remélni lehet, hogy a következő perekben felkészültebbek lesznek az állam képviselői, és nem az ügyfeleknek ártó döntések születnek még úgy is kommentálva, mintha az adósok nyertek volna.

– Mit tehetnek ezután a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet megkárosított devizahitelesei?
– Ha az adósok tisztességtelennek tartják az egyoldalú módosítások feltételeit, egyenként kell pert indítaniuk – állapította meg dr. Damm Andrea, aki szerint a véleményével nincs egyedül, több devizahitelben jártas jogász is hasonló módon értékeli az ítéletet.

Ezek után izgalommal várjuk a további fejleményeket.

hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
hirdetés

Hozzászólások - 39 db

A hozzászólások mutatása