Letelepedés

Nyomoznak a kötvények ügyében

Wiedemann Tamás, 2016. február 11., csütörtök 06:06, frissítve: csütörtök 07:32
A Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozás keretében vizsgálja a letelepedési államkötvények értékesítésének hátterét. Az ügy előzménye az volt, hogy a három éve kezdődött kétes üzletekkel kapcsolatban anonim bejelentést tettünk az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál tavaly decemberben.

Egyre nehezebb a letelepedési magyar államkötvények ügyében információhoz jutni, még közérdekű adatigényléseinkre is semmitmondó válaszok érkeztek az Országgyűlés gazdasági bizottságától. Miközben lapunk az adatgyűjtéssel volt elfoglalva, az offshore cégek körében népszerű helyszíneken bejegyzett cégek számításaink szerint az elmúlt években több mint 70 milliárd forintnyi bevételre tettek szert a magyar állammal kötött szerződéseknek köszönhetően.

A kétes ügyletekkel kapcsolatban tavaly december elején anonim bejelentést tettünk a 2012-ben létrehozott Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál. A szervezet két hónap múlva egy, a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól érkezett levelet kézbesített számunkra, amelyben az állt, hogy a nyomozó hatóság feljelentésként kezeli közérdekű bejelentésünket.

A letelepedési konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők, ha legalább 300 ezer euró névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolnak, a hazai törvények értelmében fél év után letelepedési engedélyt kapnak. A kötvényt azonban csak a gazdasági bizottság által kijelölt cégek forgalmazhatják. Bejelentésünkben olyan esetekre világítottunk rá, amelyekben a bizottság meglehetősen furcsa módon döntött arról, mely társaság forgalmazhat letelepedési papírokat, s melyik nem.

A BRFK-hoz került első dokumentumban két liechtensteini cég bejegyzésének furcsaságaira hívtuk fel a figyelmet. A gazdasági bizottság ugyanis rejtélyes módon az előtt (2013. május 23-án) ütötte rá a pecsétet a VolDan Ltd. kötvényforgalmazási kérelmére, hogy azt a liechtensteini igazságügyi hivatal kiadta volna (május 27-én).

Utólagos iratpótlásról nem lehet szó

Utólagos iratpótlásról nem lehet szó, mert magán a liechtensteini hivatal által hitelesített okmányon látható a gazdasági bizottság iktatási dátumot igazoló pecsétje. Ezek után a VolDan Ltd. megkapta az akkor még Rogán Antal vezette grémiumtól az engedélyt arra, hogy egyebek mellett orosz, ukrán, türkmén, grúz, fehérorosz és üzbég állampolgároknak értékesíthessen letelepedési államkötvényt.

Egy másik liechtensteini cég esetében is hasonló időutazás nyomaira bukkanni. Az S&Z Program Ltd. kérvénye – a cég forgalmazási engedélyét a testület tavalyelőtt szeptemberben visszavonta – szintén 2013. május 23-án érkezett meg a gazdasági bizottsághoz, annak ellenére, hogy ezt is később, négy nappal ezután adta ki a liechtensteini igazságügyi hivatal. (Ebben az esetben is a május 27-i dátummal ellátott dokumentumra került a bizottság május 23-i pecsétje.) További furcsaság, hogy a Magyar Nemzet által a gazdasági bizottságnál kérvényezett tavalyi iratbetekintéskor kiderült, hogy a VolDan Ltd. ügyvezetője és egyben tulajdonosa az a Josef Gabriel Hermann, akinek több cég is a nevén van Liechtensteinben.

Az alapító okiratban szerepel Walter Christoph Wachter neve is, aki szintén több cégben szerepel, ráadásul ő az S&Z Program Ltd. igazgatója is. Utóbbi cég egyébként úgy nyilatkozott a gazdasági bizottságnak, hogy egy Damaszkuszban élő szír állampolgár, bizonyos Zina Akkad Watter az egyedüli tulajdonosa. Kérdés, hogy ha a két cég esetében különböző tulajdonosi körről van szó, ahogyan ez a gazdasági bizottság irataiban áll, miként történhetett meg, hogy a két vállalkozást ugyanazon a napon – 2013. május 22-én – alapították, és a cégbejegyzésről szóló határozatot mindkettőjük esetében 17 óra 26 perckor nyomtatta ki a liechtensteini cégbíróság.

Tegnap újabb iratokat küldtünk a BRFK-hoz, amelyből kiderül, hogy a gazdasági bizottság a saját határozatait sem tartja be. A testület tavaly december 15-én két közvetítőcégnek – a Szingapúrra specializálódott Euro-Asia Investment Management Pte. Ltd.-nek és a többek között azerbajdzsáni, kazah, thaiföldi, illetve indonéz állampolgárokra koncentráló Discus Holdings Ltd.-nek – vonta vissza a forgalmazási engedélyét, mondván, nem értékesítettek az elmúlt három évben legalább száz államkötvényt. A forgalmazási engedélyeket úgy vonták vissza, hogy egyik cég esetében sem járt még le a limit teljesítésére három évben megszabott határidő: a Discus Holdings 2013. április 29-én, míg a Euro-Asia Investment Management 2013. június 10-én kapott engedélyt letelepedési államkötvények forgalmazására.

Amennyiben a testület a törvény hatálybalépésétől számítja a három évet, akkor sem stimmel az időpont, hiszen 2012. december 27-én jelent meg a Magyar Közlönyben az erről szóló jogszabály, miközben a bizottság 2015. december 15-től datálta visszavonási határozatait. Számításaink szerint a program 2013-as indulása óta – a legolcsóbb díjazással számítva – 74, míg a drágább szolgáltatási árral szorozva 95 milliárd forintot tettek zsebre a közvetítőcégek csupán ennek az egy programnak tulajdoníthatóan.


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 02. 11.

hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása