Már 3358-an vettek

Továbbra is jó üzlet a „letelepítés”

Wiedemann Tamás, 2016. január 7., csütörtök 07:15
Csak tavaly 1145 külföldi vásárolt letelepedési államkötvényt és jutott a programon keresztül tartózkodási engedélyhez Magyarországon. Az indulás óta akár 95 milliárd forintot is zsebre tehettek a közvetítőcégek.

Tavaly 1145 külföldi vásárolt magyar letelepedési államkötvényt, így 2015. december 31-ig a program három évvel ezelőtti indulása óta 3358-an vettek ilyen állampapírt – közölte lapunkkal az Államadósság-kezelő Központ.

Tavaly január elsején emelkedett 250 ezerről 300 ezer euróra a kötvény ára. A régi állampapírból ugyanakkor – furcsamód – még augusztusban is lehetett vásárolni, 138 külföldi vett az olcsóbb, míg 1007 a drágább kötvényből az elmúlt évben. Decemberben őrült roham indult, hiszen csak az év utolsó hónapjában 241 külföldi vásárolt letelepedési kötvényt, ami azt jelenti, hogy az éves forgalom ötöde decemberben zajlott le. Az államnak a kötvények névértékén számolva elméletileg 336,6 millió euró, vagyis tegnapi árfolyamon számítva 106 milliárd forint bevétele keletkezett, a valóságban ennél azonban kevesebb, mivel a papírokat diszkontáron bocsátja ki az Államadósság-kezelő Központ, és lejáratkor éri majd el a névértékét.

A tavalyi eredményekből azt is kiszámíthatjuk, mekkora haszonra tettek szert a letelepedési államkötvényeket közvetítő vállalkozások. Az egy kivételével az offshore cégek körében népszerű helyszíneken bejegyzett cégek 40–60 ezer eurós díjat kérnek az ügyintézésért cserébe, ezenfelül állampapíronként további mintegy 30 ezer euró is náluk landol. Ezen az üzleten nagyon egyszerűen lehet hatalmas pénzeket keresni.

A letelepedési konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők, akik legalább 300 ezer euró névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolnak, a hazai törvények értelmében fél év után letelepedési engedélyt kapnak, amelynek birtokában szabadon mozoghatnak a schengeni övezetben. A külföldi által befizetett 300 ezer euróból azonban a közvetítőcég csak mintegy 271 ezret utal az államnak, a többit megtartja. A külföldi öt év múlva 300 ezer eurót kap vissza, ebből azonban közel 29 ezer eurót (jelenlegi árfolyamon kilencmillió forint) az adófizetők pénzéből pótol ki az állam a lejárat évében. A 2013-as nemzetgazdasági miniszteri rendelet ugyanakkor előírja, hogy csak a kijelölt közvetítőcégek jegyezhetik le ezeket a kötvényeket az ÁKK-nál, és a külföldi befektető a cég által kibocsátott értékjegyet kapja csak meg.

Minimum 74 milliárd forintot tettek zsebre

Számításaink szerint a program 2013-as indulása óta – a legolcsóbb díjazással számítva – 74, míg a drágább szolgáltatási árral szorozva 95 milliárd forintot, vagyis az éves átlagos magyar bruttó hazai termék közel 0,3 százalékát tették zsebre a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Cipruson, Szingapúrban és Máltán bejegyzett közvetítőcégek csupán ennek az egy programnak tulajdoníthatóan. A közvetítővállalkozásokról ennek ellenére alig tudni valamit. Pénzügyi beszámolót nem kell beadniuk, engedélyüket az Országgyűlés – korábban Rogán Antal, jelenleg Bánki Erik fideszes képviselő által irányított – gazdasági és informatikai bizottságától kapták.

Az induló hét cégből ma már csak négyen részesülnek az üzletből, miután három vállalkozásnak mondvacsinált okokra hivatkozva visszavonta a forgalmazási engedélyét a testület. Az a cég ugyanis, amelyik az elmúlt három évben nem érte el a családtagok nélkül számított összesen száz kérelmezőt, nem folytathatja a tevékenységét. A döntés furcsasága ugyanakkor, hogy a  testület ki sem várta a három évet, s a múlt hónapban vissza is vonta két vállalkozás engedélyét.

Más furcsaságok is akadtak

Más furcsaságok is akadtak a közvetítőcégek körül. Két liechtensteini vállalkozás esetében az ottani hatóságok által bepecsételt dátumnál négy nappal korábban érkezett meg a magyar Országgyűlés gazdasági bizottságához az a két kérvény, amelyeket a hercegségben bejegyzett közvetítővállalkozások adtak be a letelepedési államkötvények forgalmazásának engedélyezésére. És bár a bizottság a két vállalkozás esetében különböző tulajdonosi kört emleget, a valóságban a két céget ugyanazon a napon alapították, és a cégbejegyzésről szóló határozatot mindkettőjük esetében 17 óra 26 perckor nyomtatta ki a liechtensteini cégbíróság.

Több olyan cég is van, amelyet valamelyik adóparadicsomnak tartott helyszínen jegyeztek be, mégis hazánkban tart fenn irodát. Nagy kérdés, hogy ha a vállalkozásnak megfelel Magyarország árusítóhelyként, miért kellett a vállalkozást külföldön bejegyeztetni. Más érv nem nagyon látszik, mint az, hogy ki akarják használni a hazainál kedvezőbb adószabályozást.


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 01. 07.

hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása