2014. november 23., Kelemen, Klementina napja

Külföld

Szlovénia választ

Búcsút inthet a parlamentnek a baloldali kormánypárt

Kovács András
Kovács András

2011. december 04., 06:00
A jobbközép pártok hatalomra jutását hozhatja a vasárnapi előre hozott parlamenti választás Szlovéniában. A korábban a térségünk mintaországának számító államban komoly válságba jutott a gazdaság, egyre több a munkanélküli, és az államadósság növekedése is elszabadult a baloldal kormányzása idején.

Előre hozott parlamenti választást tartanak vasárnap Szlovéniában, ahol a 90 fős parlament összetételéről döntenek a polgárok. Délnyugati szomszédunkat sokáig a térség egyik élenjáró országának tekintették, amelynek 2007-ben sikerült bevezetnie az eurót. A kétmilliós országot, amely nagymértékben függ a kiviteltől, keményen sújtotta 2009-ben a válság, amely 8,1 százalékos visszaesést hozott. Idén a központi bank által előirányzott 1,3 százalékos növekedést nehéz lesz elérni. A munkanélküliség három év alatt megkettőződött, jelenleg a munkaképes lakosság csaknem 12 százalékát sújtja.





A legutóbbi, 2007-es parlamenti választás roppant szoros eredményt hozott, mivel a Szociáldemokraták (SD) 30,45, míg a jobbközép Szlovén Demokrata Párt (SDS) 29,26 százalékot ért el. A hosszas koalíciós egyeztetéseket követően az SD a Szlovén Liberális Demokrata Párttal (LDS), a Zaressel és a nyugdíjasok pártjával (Desus) alakított kormányt. A miniszterelnöki székbe Borut Pahor került, akinek kormánya 2011 májusában került kisebbségbe, a nyugdíjasok pártjának távozása miatt.





Magyarországot is elszigetelte volna

Pahor egyébként azonkívül, hogy képtelen volt kezelni a gazdasági válságot, egyéb kijelentéseivel is fölhívta magára a figyelmet. „Ahogy véget ér a magyar EU-elnökség, elszigeteljük Magyarországot, teljes mértékben. Már most, látták Orbánt valahol az EU elnökeként beszélni? Sehol. Ahogy vége az elnökségnek, Magyarország elszigetelődik” – mondta a baloldali politikus egy háttérbeszélgetésen, amelyről – pechjére – kiszivárgott ez a felvétel.



Ezt követően azonban inkább Szlovénia szigetelődött el, mivel kormánya szeptember 20-án egy bizalmai szavazás keretében megbukott. Egyébként Pahorhoz fűződik az a „dicsőség” is, hogy míg 2007-ben csak 23,4 százalék volt az ország államadóssága, addig mostanra az Európai Unió előrejelzései szerint idén a bruttó hazai termék 45,5, jövőre pedig 50,1 százalékát éri el.  

Kieshet a kormánypárt

Az elmúlt években alapvetően alakult át a szlovéniai pártrendszer, a legutolsó felmérések szerint hét alakulat kerül majd az országgyűlésbe, akik közül hárman nem voltak eddig tagjai a törvényhozásnak. Érdekesség, hogy két párt, amely esélyes a bejutásra, csupán idén októberben alakult meg. A választáson nagy valószínűséggel a jobboldal fog kormányt alakítani, de egyelőre kérdéses, milyen formában. Természetesen roppant nehéz helyzetben kell átvenniük a kormányzást, és nehéz lesz megtalálni azt a gazdaságpolitikai mixet, amellyel egyszerre lehet munkanélküliséget és államadósságot csökkenteni.



Felmérések szerint az első helyet Janez Jansa korábbi miniszterelnök kormánypártja, az SDS fogja megszerezni a voksok 30-33 százalékával. Második helyen a ljubljanai főpolgármester által vezetett inkább balközép irányultságú Pozitív Szlovénia (LZJ) áll, amely a voksok közel 20 százalékát szerezheti meg. A dobogó legalsó fokára az SD állhat 10-13 százaléknyi szavazattal. Érdekesség, hogy az eddigi kormánypártot egy héttel ezelőtt még a parlamenti küszöb alatt mérték, így könnyen lehet, hogy a valóságban jóval kevesebb voksot kapnak majd.



A negyedik helyen egyelőre holtverseny alakult ki, mivel mind a nyugdíjasok pártja, mind a Szlovén Néppárt (SLS) 8-8 százalékon áll. A néppárt teljes mértékben konzervatív erőnek számít, így bizonyos helyzetben akár számíthatna rá az SDS. Sokak szerint Jansa Gregor Viranttal és annak Állampolgársági Listájával lép majd szövetségre. Virant miniszter volt Jansa kormányában 2004 és 2008 között, s pártja most a felmérés szerint 7 százalékra számíthat. Mandátumot szerezhet még az Új Szlovénia kereszténydemokrata irányultságú erő, amely 2008-ban esett ki a törvényhozásból.