2014. október 31., Farkas napja

Belföld

Orbánék kész tények elé állítják az IMF-et

Kovács András
Kovács András

2012. május 17., csütörtök 22:00
A kormányzat által nyilvánosságra hozott 2013-as költségvetési fő számok nem irreálisak, de vannak lefelé mutató kockázatok – hangsúlyozta lapunknak Török Zoltán. Mint ismert: a kormány 1,6 százalékos bővülést vár jövőre, míg az infláció 4,2 százalékra csökkenhet.
A kormány június 15-ig tervezi benyújtani a jövő évi költségvetésre vonatkozó javaslatát – tájékoztatott György Bálint, az Országgyűlés sajtófőnöke a házbizottság csütörtöki ülését követően. Orbán Viktor miniszterelnök május 2-án úgy nyilatkozott: arra kérte a Fidesz–KDNP-frakciószövetséget, hogy még a parlament nyári szünete előtt fogadják el a jövő évi költségvetés sarokszámait és az adótörvényeket. „Elég példátlan módon már az év felénél legyen meg a következő év költségvetésének kerete, sarokszámai és a bevételi oldala” – fogalmazta meg javaslatát, amelyet a kormánypárti képviselőcsoport támogatott.

A nemzetgazdasági tárca csütörtökön tette közzé a 2013. évi költségvetési törvényjavaslat összeállításához szükséges makrogazdasági feltételeket, a prognózis 1,6 százalékos GDP-növekedéssel számol, amely megegyezik a Széll Kálmán-terv 2.0-ban szereplő előrejelzéssel. Jövőre a tárca a beruházások 0,3 százalékos bővülésére számít az idei 2,3 százalékos csökkenés után.

Az ilyen korai tervezés nehézsége, hogy messze van még a jövő év, valamint azt sem tudjuk, hogy az év második felében hogyan alakulnak majd a folyamatok – mondta el az MNO-nak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. A kormányzat által nyilvánosságra hozott számok nem irreálisak, de az elemzői várakozások pozitív végén helyezkednek el – tette hozzá. A szakértő szerint ha a nyugati recesszió nem mélyül el, akkor a 1,5 százalék körüli bővülés reális cél, de jelenleg lefelé mutató kockázatok vannak.

Nem lehet belekötni

A Széll Kálmán-terv 2.0-ban szereplő 1,4 százalékos mértéknél kevésbé, 1,2 százalékkal esik vissza idén a háztartások fogyasztása a dokumentum szerint, jövőre pedig 0,2 százalékkal bővül a korábban várt 0,7 százalék helyett. Az infláció az idén 5,2, jövőre 4,2 százalék lesz. A nettó átlagkereset a 2012-es 1,7 százalékos növekedés után jövőre 4,8 százalékkal bővül a minisztérium közlése alapján

Fellegi Tamás csütörtökön arról beszélt: Magyarországnak nem érdeke a tárgyalások elhúzása megállapodás nélkül, azaz „a török kártya nem volt és nem lesz napirenden”. Fellegi – aki után június elsejétől Varga Mihály, a Miniszterelnökséget eddig vezető államtitkár vezeti a tárgyalásokat – mérföldkőnek nevezte április 25-ét. Az Európai Bizottság ugyanis ekkor adott zöld jelzést a tárgyalások megkezdéséhez, azaz létrejött a politikai kompromisszum – mondta.

Arra a kérdésünkre, hogy miért ennyire sietős a jövő évi büdzsé elkészítése a kabinet számára, Török a nemzetközi kapcsolatokban látja a választ. Az Orbán-kormány ezzel a lépéssel is bizonyítja elkötelezettségét a hiány csökkentésére, ráadásul az Európai Bizottság által 2004-ben indított túlzottdeficit-eljárásból is úgy tűnik, sikerül kikerülnünk, ami szintén javítja az ország helyzetét – vélekedett az elemző. Úgy látja, a mostani tervezéssel az IMF-tárgyalásokra is pozicionálja magát a kabinet, mivel olyan pályát prognosztizál, amibe nem lehet belekötni.

Az uniós pénzügyminiszterek (ECOFIN) június 22-én üléseznek és döntenek arról, fenntartják-e a Magyarországot a Kohéziós Alapból megillető kötelezettségvállalások részleges felfüggesztésére vonatkozó korábbi döntésüket.

Ez nem lenne jó

„Ha a kormány kész tények elé állítja a valutaalapot, abban reménykedhet, hogy az egyes konkrét intézkedéseknél kedvezőbb tárgyalási pozíciót foglalhat el.” Török szólt arról is, hogy Görögország sorsa abból a szempontból jelent nagy kockázatot, hogy az eurózóna teljesítményére lehet negatív hatással a folyamatos bizonytalanság és az esetleges csőd. Természetesen egy elhúzódó recesszió nem tenne jót hazánknak, ami a forint gyengülésével és az állampapír-piaci hozamok emelkedésével járna, és így a háromszázalékos hiánycélt is nehezebb lenne tartani – tette hozzá.

Az euróövezet széteshet, ha a tagállamok és a valutauniós hatóságok nem tesznek megfelelő lépéseket ennek elkerülésére – mondta csütörtökön David Cameron brit miniszterelnök, aki szerint az euróövezeti országok számára elkerülhetetlen a költségvetési integráció valamilyen formája. A konzervatív párti brit kormányfő szerint a valutaunió fennmaradásához hatékony „tűzfalra”, megfelelő tőkeellátottságú bankokra, valamint rendszerszintű költségvetési tehermegosztásra és támogató monetáris politikára van szükség.


Mint ismert, Magyarország GDP-je 2012. első negyedévében 0,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. „Az általunk várt félszázalékos visszaeséshez képest picivel gyengébb lett a mostani adat, de túl nagy meglepetést nem okozott – mondta el lapunknak Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető makroelemzője elmondta, hogy a mínusz 0,7 százalékos GDP-adat „hibahatáron belül van”.

A magyar kormány az egyre nagyobb növekedési kockázatok ellenére elkötelezett az államháztartási konszolidációs tervek végrehajtásának folytatása mellett – erre a következtetésre jutottak budapesti látogatásuk során az egyik globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni felzárkózó térségi elemzői, akik szerint ugyanakkor egyelőre nehéz megjósolni az új IMF/EU-programról szóló megállapodás elérésének időpontját.