2014. október 20., Vendel napja

Phalanx

Phalanxblog

Rakétavédelem: mitől fél Oroszország?

Minőség után jöhet a mennyiség
Zord Gábor László (Brüsszel)

2012. február 02., csütörtök 17:51
Chicagói csúcstalálkozóján a NATO arra készül, hogy bejelentse: rakétavédelmi rendszere elérte az úgynevezett átmeneti képesség szintjét. Bár májusra már túl leszünk az orosz elnökválasztáson, a deklaráció minden bizonnyal heves ellenreakciót vált majd ki Moszkvából, hiszen Oroszország félelmeit, hogy a törekvés ellene irányul, nem sikerült eloszlatni.

Lassan működőképessé válik a NATO rakétavédelmi rendszere. Ebben a stádiumban ez mindenekelőtt a szövetség parancsnoki struktúrájába illesztett vezetés-irányítási rendszert (BMC3I) jelenti, mely az Egyesült Államok Európai Fokozatos Adaptív Megközelítése (EPAA) részeként telepített elemekkel (Aegis-hadihajók, X-sávú radar Törökországban) tud dolgozni.

SM-3 rakéta startol a VLS függőleges indítórendszerből, az egyik Aegis-hajóról
SM-3 rakéta startol a VLS függőleges indítórendszerből, az egyik Aegis-hajóról

 

A NATO védelmi miniszteri találkozójára meghívott védelmi szerkesztők csoportjának szövetséges hivatalnokokkal folytatott háttérbeszélgetésein megkérdeztem az egyik nem megnevezhető forrást, hogy szerintük mi áll az orosz félelmek hátterében. Azt szerettem volna megtudni, hogy az oroszok, akik még szovjetekként az első ballisztikus rakéta elfogást végrehajtották, és tudnak egyet s mást a lég- és rakétavédelmi rendszerekről miként lehetnek annyira eltérő véleményen az amerikaiaktól és a NATO-tól arra nézve, hogy mire lesz alkalmas a kiépítésre kerülő rendszer.

A USS Vella Gulf cirkáló. Nemrég Szevasztopolban időzött
A USS Vella Gulf cirkáló. Nemrég Szevasztopolban időzött

 

Meglepetésemre nem ütötték el a kérdésemet azzal, hogy az oroszok még mindig a hidegháborúban élnek, meg a belpolitika miatt vezetésüknek állandóan demonstrálnia kell a lakosság felé a NATO-fenyegetést. Meglehetősen őszinte választ kaptam, miszerint az oroszoknak hosszú távon vannak aggodalmaik. Mi van akkor, ha a most kifejlesztésre, és korlátozottan telepítésre kerülő rendszert később nagy számban telepítik és olyan földrajzi elhelyezkedésben, mely nem csak az "iráni fenyegetés" ellen lesz elég, hanem tényleg aláássa az orosz stratégiai elrettentő képességet? Hát bizony, ezek nehezen oszlatható aggodalmak. Az 1972-es ABM-szerződés, melyet amerikai részről még a Clinton-kormányzat rúgott fel egyoldalúan, pontosan ennek a bizonytalanságnak vette elejét azzal, hogy tiltotta egyes rakétavédelmi technológiák kifejlesztését, és korlátozta telepítésüket. Egyszóval benn tartotta a szellemet a palackban. De ez már a múlt, a palackból végül kiengedték a szellemet, visszagyömöszölni pedig aligha lehet...