2014. szeptember 22., Móric napja

Sport, autók, tévé és a szívinfarktus

Betegszoba.hu

2012. január 17., kedd 12:00
Egy világméretű kutatás kimutatta, hogy a munkaidőben és hobbiként végzett testmozgás jelentősen csökkenti a szívinfarktus kockázatát a fejlődő és fejlett világban egyaránt. Akinek van tévéje és autója is, annak nő az esélye a betegségre, különösen az alacsonyabb és közepes jövedelmű területeken.

A European Heart Journal című folyóirat tette közzé az INTERHEART című, esetkontrollos kutatás eredményeit, melyben 52 ország 262 központjában több mint 29 000 ember vett részt. ”Eddig csak kevesen foglalkoztak a munka és szabadidő során végzett fizikai aktivitás különféle aspektusaival a szívinfarktus vonatkozásában” - mondta el Claes Held professzor, a kutatás vezetője. ”Eddig is sok ismerettel rendelkeztünk a testmozgás és a keringési betegségek kockázatával kapcsolatban, de ezúttal egy globális képet kaphattunk a témáról.”

A könnyű és közepesen nehéz fizikai munka, illetve az edzéssel töltött szabadidő csökkenti a szívinfarktus kialakulásának esélyét - függetlenül a többi kockázati tényezőtől - a világ összes tájáról származó férfiak és nők minden korosztálya számára. Érdekes módon a nehéz fizikai munka nem véd a szívbetegségek ellen. ”Az adatok tovább hangsúlyozzák az aktív életmód fontosságát” - tette hozzá a professzor. ”A mozgásszegény életmódra sarkalló tévé és autó birtoklása azonban független módon kapcsolódik a szívinfarktus kockázatához.

Az Uppsala Klinikai Kutatóközpontban tevékenykedő Held professzor kanadai és amerikai munkatársaival együtt 10 043 szívinfarktuson átesett és 14 217 egészséges ember munkahelyi és szabadidős testmozgásos tevékenységét hasonlították össze. Kikérdezték őket arról, hogy mennyi és milyen jellegű mozgást végeznek naponta. Felmérték, hogy rendelkeznek-e autóval, motorkerékpárral, rádióval, tévével, számítógéppel, földbirtokkal és haszonállatokkal.

Az egyéb tényezők (életkor, nem, ország gazdasági helyzete, dohányzás, alkoholfogyasztás, képzettség, egészségi állapot, étrend, stb.) rögzítése után azt látták, hogy akiknek a munkája könnyű vagy közepes fizikai tevékenységből állt, azoknál 22 illetve 11 százalékkal csökkent az esélyük a szívinfarktusra az ülőmunkát végzőkhöz képest. A nehéz fizikai munka esetében azonban nem figyeltek meg ilyen hatást. A szabadidős sport könnyed mozgásformák esetén 13, közepes erősségű sporttevékenységnél 24 százalékkal vetette vissza a szívroham kialakulásának kockázatát. A mozgásszegény életmódra kárhoztató autó és tévé együttes birtoklása 27 százalékkal fokozta a megbetegedés esélyét.  A szegényebb országokban többen végeznek ülőmunkát, és a szabadidejükben is kevesebbet mozognak.

A szerzők megfigyelték, hogy az eltérés leginkább a munkaidőn kívüli elfoglaltságokban mutatkozott meg. ”Ezt részben magyarázhatják az oktatási és gazdasági rendszer különbségei, esetleg a kulturális és éghajlati eltérések. A trópusi övben valószínűleg kevesebben állnak neki sportolni munka után, mint a világ többi, hőmérsékletileg temperáltabb részén” - vélekedtek a kutatók.

Held professzor a következőket tette hozzá: ”Az adatok alapján megvan a javaslat a mindennapi élet területére. A szegényebb országokban jobban kellene szorgalmazni a testmozgást, mivel egyre jobban terjednek ott is a testi erőt felváltó gépek, így ellensúlyozni kell az ezzel járó mozgáskiesést. A világ többi táján is ráfér az emberekre a sportolás. Aki egész életében fitt marad, az a legolcsóbb, legkönnyebb és leghatékonyabb módszerrel tarthatja magát távol az intenzív osztálytól.”