NVB

Kész Zoltán két népszavazási kérdését is hitelesítették

MTI, 2016. január 18., hétfő 19:51, frissítve: hétfő 21:01
Hitelesítette Kész Zoltán független országgyűlési képviselő két – az állami cégeknél bevezetendő kétmillió forintos bérplafonra vonatkozó és a kampányfinanszírozással összefüggő – népszavazási kérdésének aláírásgyűjtő íveit hétfőn a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A képviselő kilenc másik kérdését viszont elutasították.

Kész Zoltán december 21-én nyújtott be tizenhárom, a korrupció visszaszorításával, valamint a kétmillió forintos bérplafonnal kapcsolatos népszavazási kérdést a Nemzeti Választási Irodához (NVI). Kettőt a „párhuzamossági moratóriumra” hivatkozva Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke elutasított, így az NVB hétfőn tizenegy népszavazási kérdés ügyében döntött: kettőt hitelesített közülük.

Az egyik hitelesített kérdés úgy szól: „Egyetért Ön azzal, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. számú mellékletében meghatározott gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló természetes személy havonta legfeljebb bruttó 2 millió forint összegű javadalmazásban részesülhessen?”

A hitelesítésről szóló vitában Sárhegyi Zoltán, a Fidesz–KDNP által delegált NVB-tag felvetette: nem tartja elég egzaktnak a foglalkoztatási jogviszony és a javadalmazás kifejezéseket, de Patyi András, a testület elnöke kifejtette, törvény mondja meg, mi a foglalkoztatási jogviszony, és egyértelmű a „javadalmazás” is, így nem látja akadályát a hitelesítésnek. A hitelesítést 6 tag támogatta, 5 szavazott ellene.

A másik hitelesített kérdés úgy szól: „Egyetért Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselők választásán minden pártlistát állító párt köteles legyen a Magyar Államkincstárnak visszafizetni a számára közpénzből juttatott kampánytámogatást, ha a pártlista nem szerezte meg az országos listákra leadott érvényes szavazatok legalább 2 százalékát?”

A bizottság ezt a kérdést egyhangúlag hitelesítette. Patyi András megjegyezte: a kérdés olyan kötelezettséget kíván bevezetni, ami az egyéni jelöltekre már fennáll.

„Kérdésbe csomagolt állítás”

Az NVB többsége nem hitelesítette azt a kérdést, amely azt célozta, hogy ne vehessen részt bruttó 100 millió forintnál nagyobb értékű közbeszerzési eljáráson hivatalban lévő polgármester hozzátartozójának tulajdonában álló szervezet. A bizottság szerint ez a szabály csorbítaná a vállalkozáshoz való alkotmányos alapjogot, a nem hozzátartozó társtulajdonosokét is. Patyi András jelezte: akár egyetlen részvény birtoklása egy nyilvánosan működő részvénytársaságban is eredményezné a közbeszerzésről kizárást, ami elfogadhatatlan.

Egyhangú döntéssel nem hitelesítették azt a kérdést, amelyben a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvényt kívánta a kezdeményező módosítani úgy, hogy abba írják bele: „Magyarország állampolgárai Alaptörvényben biztosított jogukkal élve érvényes és eredményes népszavazáson nyilvánították ki azon véleményüket, hogy a 2014. május 10-én megalakult kormányt tartják az 1989. október 23-án kikiáltott Magyar Köztársaság (Magyarország) legkorruptabb kormányának?”

A bizottsági elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a szervező joggyakorlása öncélú, véleményének megerősítésére szolgál, ez pedig ellentétes a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvével. Ráadásul a „kérdésbe csomagolt állítás” nem függ össze a törvénnyel, amelyet módosítani szándékozik.

A vállalkozási szabadság korlátozása

Nem hitelesítették azt a kérdést sem, amely szerint nem vehetne részt közbeszerzési eljárásban a miniszterelnök hozzátartozója tulajdonában álló szervezet. Patyi András a határozati javaslat indoklásában jelezte: a kérdés a vállalkozáshoz való alapvető jogot indokolatlanul nagy mértékben korlátozná, és felveti a diszkriminációt is, mert a kérdés csak a miniszterelnök hozzátartozóira vonatkozik.

Ugyancsak a vállalkozási szabadság aránytalan korlátozása miatt nem hitelesítették azt a kérdést, amely szerint nem vehetne részt bruttó 100 millió forint feletti közbeszerzési eljáráson hivatalban lévő polgármester tulajdonában álló szervezet. Fábián Adrián a vitában jelezte: nem tart elképzelhetetlennek egy ilyen jellegű korlátozást, a hitelesítés mellett végül mindössze négyen szavaztak.

Nem hitelesítették azt sem, hogy költségvetési szervnél – a kérdés szerint ebbe beleértve a Magyar Nemzeti Bankot is – ne lehessen vezető tisztségviselő a legfőbb ügyész hozzátartozója. A kérdés a bizottság többsége szerint a közhivatal viseléséhez való jog aránytalan korlátozásához vezethet, ráadásul az MNB nem költségvetési szerv és a rá  vonatkozó törvénymódosítást előzetesen egyeztetni kell az Európai Központi Bankkal, így egy egyeztetés megakadályozhatná az Országgyűlést, hogy a népszavazáson hozott döntést végrehajtsa. Patyi András hozzátette: a kérdésben javasolt korlátozás egy személyt érintene hátrányosan, a személyre szabott jogalkotásra pedig nincs alkotmányos indok.

Nem egyértelmű kérdések

Ugyancsak nem hitelesítették azt a költségvetési szerveket – a kezdeményező ebbe beleértette az MNB-t is – érintő kérdését, amelyben bruttó kétmillió forintos javadalmazási plafont írtak volna elő. Az NVB lényegében arra hivatkozott, hogy az MNB nem költségvetési szerv.

Az NVB Kész Zoltán több kérdését azért nem hitelesítette, mert nem volt egyértelmű: így például azt, amelyben nyilvános vagyonnyilatkozat-tételre köteleznének egyes személyeket és hozzátartozóikat, vagy azt, amelyikben a szerzői jogi védelem alá eső művekkel kapcsolatban fogalmazott meg kérdést, valamint azt sem, amelyben a „vagyonnyilatkozat tételére köteles személyek vagyongyarapodásával arányban álló jövedelem megszerzésével összefüggő adókötelezettségek teljesítését” az állami adóhatóság évente ellenőrizte volna.

hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb

Hozzászólások - 1 db

A hozzászólások mutatása