Jelenés

Névtáblacsere előtt az állami intézmények

Markotay Csaba, Győr Ágnes, 2016. január 26., kedd 07:07, frissítve: kedd 10:55
A központi hatóságoknál dolgozóknak akkor is el kell látniuk a feladatukat, ha a kormány bürokráciacsökkentést hirdet, a minisztérium alá sorolással legfeljebb a cégtáblát cserélik majd ki. Erről beszélt lapunknak az ELTE közigazgatási jogi tanszékének vezetője, aki szerint a múlt héten ismertetett módon épp a bürokráciát nem lehet csökkenteni. Lapunk úgy tudja, a Lázár-listán szereplő minisztériumi háttérintézmények vezetőit néhány hete berendelte a Miniszterelnökség.

Egyáltalán nem csökkenti a bürokráciát, legfeljebb némi költségvetési megtakarítást lehet elérni azzal, ha a kormány valóban megszüntet vagy a minisztériumokba olvaszt 73 állami szervet, illetve minisztériumi háttérintézményt, ahogyan arra a múlt héten Lázár János miniszter utalt. Erről beszélt lapunknak az ELTE közigazgatási jogi tanszékének vezetője.

Összemossák őket a különbségek ellenére

Fazekas Marianna arra hívta fel a figyelmet, hogy a bürokráciacsökkentés jegyében összemosnak különböző intézményeket, pedig fontos különbségek vannak. Az egyik csoportban olyan központi hatóságok szerepelnek, mint például az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vagy épp az Oktatási Hivatal, amelyek nélkülözhetetlen munkát végeznek, és a feladataikat mindenképpen el kell látni, akárhová sorolják is őket. Így a beolvasztás után legfeljebb a névtáblát tudják lecserélni az adott intézményeken. A másik csoportot pedig olyan szervezetek alkotják, amelyek nem közigazgatási hivatali feladatokat látnak el, hanem mondjuk kutatómunkát folytatnak, elemzéseket készítenek. Ezeknél ugyan rendet lehetne tenni, és sok olyan is van köztük, amelyet 2010 után hoztak létre teljesen feleslegesen, ám ezekben nem kormány- vagy köztisztviselők dolgoznak, hanem közalkalmazottak, tehát az állami bürokráciát nem tudják csökkenteni velük. – Mindkét csoportra igaz, hogy néhány száz, szélsőséges esetben legfeljebb néhány ezer ember munkáját lehetne „megspórolni” a tervezett lépésekkel – sorolta az aggályokat Fazekas Marianna.

Egy kormánynak sem sikerült eddig

A közszolgák, tehát a kormánytisztviselők és a köztisztviselők csoportja a rendszerváltás óta stabilan 98 és 105 ezer között mozog (kétharmaduk az államigazgatásban, a többiek az önkormányzatoknál dolgoznak). Hiába próbálták meg az egyes kormányok ezt a számot csökkenteni, például nyugdíjazással vagy elbocsátásokkal, valahogy mindig visszaépült, sosem ment 98 ezer alá. A másik csoportban pedig többnyire olyan szervezetek vannak, amelyeknél még a 100-at sem éri el az alkalmazottak száma. A jogutód nélküli megszűnésre ítélt 13 intézetnél például kevesebb mint 1800 fő lenne a „megtakarítás”.

Az ELTE tanszékvezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy vannak olyan jogutód nélkül megszüntetésre javasolt intézmények, amelyek nagyon fontos feladatot látnak el. Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ feladata például az egészségügyi továbbképzési rendszer működtetése. Ez a központ adja ki azokat az igazolásokat is, amelyek az itthon megszerzett egészségügyi szakképzettséget igazolják. – Ha megszűnnek, ki végzi el ezt? Vagy a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, amely a teljes filmvagyon „múzeuma”. Mit csinálnak a megszűnés után, kidobálják a filmeket? Mert a jogutód nélküli megszűnés ezt jelenti – mondta Fazekas Marianna.

– Sokat lehet tenni a bürokráciacsökkentés területén másként is, például azzal, ha nem 200 törvényt fogadnak el évente, amelyből 160 salátatörvény – fogalmazott a tanszékvezető, aki szerint azt sem lehet tudni, hogy az utóbbi időben emlegetett egymilliós közszférában ki miről, mely szervekről beszél pontosan, és ezekből hogyan is lehetne a ciklus végéig 100-150 ezer embert elküldeni.

Mi lesz az ingatlanokkal?

Mint arról beszámoltunk, a múlt hét vége óta teljes a tanácstalanság a megszüntetésre vagy beolvasztásra ítélt állami szerveknél, illetve minisztériumi háttérintézményeknél. Lapunk több mint tucatnyi ilyen szervezetet keresett meg, de nyilatkozni alig mertek, a jövőjükről nem tudtak semmit. A Hagyományok Háza főigazgatója tévedésről beszélt, az Oktatási Hivatalnál pedig a múlt héten a dolgozókat nyugtatgatták. Lapunk tegnap több nem hivatalos forrásból is úgy értesült, a háttérintézmények vezetőit néhány héttel ezelőtt berendelte a Miniszterelnökség, hogy számot adjanak a tevékenységükről. Azt azonban, hogy erre miért volt szükség, nem indokolták meg.

Nem tudni, hogy mi a célja a kormánynak a jogutód nélkül megszüntetésre ítélt intézmények ingatlanjaival, amelyek közül több értékes területen fekszik. A Külügyi és Külgazdasági Intézet épülete például a Gellérthegyen van, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet telephelye a Várban, a Szentháromság téren található, a Nemzeti Művelődési Intézet pedig ugyancsak a Várban, a Corvin téren. A BM Nemzetközi Oktatási Központja a XII. kerületben kapott helyet.

Arról a Népszabadság írt, hogy több miniszter, így Balog Zoltán, Pintér Sándor és Seszták Miklós is ellenezte a szerdai kormányülésen a Miniszterelnökség által összeállított 73-as intézményi listát. A lap szerint egyesek egyenesen puccsnak ítélték meg az átalakítási terveket. A tárcavezetők ugyanis abban a hitben voltak, hogy maguk dönthetnek a háttérintézményeik megszüntetéséről, átalakításáról vagy megtartásáról. A jövőben azonban várhatóan csak egyeztetési joguk marad azoknak a minisztereknek, akiknek a területét a bürokráciacsökkentési program érinti.

MSZP: Pártállam épül
Az MSZP szerint a Fidesz bürokráciacsökkentés helyett „pártállamot” épít a háttérintézmények átszervezésével. Beke Károly, a párt elnökségi tagja egy rossz kormány rossz politikájának nevezte a független, szakmai alapú államigazgatás megszüntetését, és arra figyelmeztetett, hogy a miniszterek vagy a kormányhivatalok vezetői alá sorolt intézményekben sokkal könynyebb lesz majd a Fidesz pártpolitikáját végrehajtani. Az Együtt pedig úgy vélte, nincs logika a háttérintézmények átszervezésében. A párt szerint teljes mértékben érthetetlen, hogy miért pont a Lázár-féle listán lévő intézmények szűnnek meg vagy olvadnak be. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ példáján látszik, hogy ez a fajta centralizáció nem működik – közölte az Együtt. (MTI)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 01. 26.

hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása