Józanság

Terrorveszély bemondásra?

Győr Ágnes, Katona Mariann, 2016. január 16., szombat 06:00
Egyöntetűen kritizálták a Magyar Nemzet által megkérdezett szakértők azt a kormányzati tervet, hogy – bár számos alapjog korlátozására lehetőséget ad – csak a kabinet döntésén múlna egy esetleges terrorveszélyhelyzet elrendelése.

Magyar Gábor ügyvéd lapunknak kifejtette, a kormány a terrorveszélyhelyzet szabályozását a veszélyhelyzet szabályozása alapján valósítaná meg. Ezzel pedig az a gond, hogy míg a veszélyhelyzet esetén mindenki számára nyilvánvaló, hogy az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség történt, az állampolgárok által korántsem mindig tudható, hogy az ország jelentős terrorfenyegetettségben van. A titkosszolgálat, illetve a kormány nyilván birtokában van a megfelelő információknak, ám ezeket nem mindig oszthatják meg a nyilvánossággal. – Így adott esetben a végrehajtó hatalom „bemondására” mindenkinek tudomásul kellene venni az alapvető jogok bizonyos korlátozását, például kijárási tilalmat vagy éppen az internetszolgáltatás felfüggesztését – mondta. Véleménye szerint ez azt jelenti, hogy két hónapos időszakra a kormány „észak-koreai közállapotokat teremthet az országban akár egy blöff vagy egy téves hírszerzési információ alapján”.

Hack Péter jogász a Magyar Nemzet kérdésére arról beszélt, a nemzetközi gyakorlatban rendkívül ritka, hogy alapvető jogok korlátozására lehetőséget adó időszakról csak a kormány hozzon döntést, ez ugyanis széles körű visszaélésekre is lehetőséget ad. A szakember hangsúlyozta, ez ráadásul a mindenkori kormányra vonatkozik. Vagyis, a jelenlegi kormánypártoknak azt a kérdést kellene feltenniük önmaguknak, hogyha az ellenzék vezetné most az országot, akkor is jónak tartanának-e egy ilyen szabályozást, és rá mernék-e bízni más pártokra, hogy egy kormányülésen döntsenek egy ilyen helyzetben. Véleménye szerint a megoldás az lehetne, ha egy rövid időre, legfeljebb 72 órára szóló felhatalmazást kaphatna a kormány átmeneti intézkedések bevezetésére, ám erről sem kizárólag a kabinetnek lenne szerencsés döntenie. Ennyi idő bőven elegendő arra, hogy összehívhassák az Országgyűlést, amely kétharmaddal dönthet arról, hogy további intézkedésekre, például a szükségállapot bevezetésére szükség van-e.

Simicskó István honvédelmi miniszter ugyanakkor nem látja problémának, hogy a jogkorlátozásokra is lehetőséget adó időszak kihirdetéséről szóló döntés a kormány kezében legyen. A honvédelmi miniszter csütörtök este az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt mondta, egy terrorveszélyhelyzet esetén azonnal kell reagálni. – Hogyha a parlament összeül és mondjuk kétharmaddal megvitat valamit – feltéve, ha öszszehívhatók, tegyük föl egy nyárig tartó szünetben elérhetők a képviselők –, addigra már régen eltűntek a terroristák – mondta. Arra a felvetésre, hogy a mostani tervek szerint a kormány által elrendelt időszakban adott esetben egy sajtóorgánumot be is tilthatnának, a miniszter csak annyit reagált: „De miért tennénk mindezt?” Megfogalmazása szerint az ő érdekük is, hogy „józanul gondolkodjanak”.
Az alaptörvény módosítását, illetve az ahhoz kapcsolódó sarkalatos törvényt is kétharmados többséggel kell elfogadni, az ellenzéki pártok ugyanakkor határozottan ellenzik, de legalábbis élesen kritizálják az elképzeléseket. A jobbikos Mirkóczki Ádám lapunk kérdésére fontosnak nevezte, hogy a rendkívüli jogrenden belül megjelenjen a terrorveszély is, ám szerinte a mostani javaslat úgy tűnik, mintha a szükségállapot átnevezése lenne.

A különleges jogrend címén a kormány:
· Ellenőrizhetné, blokkolhatná az internet-, levél-, csomag- és postaforgalmat.
· Átvehetné rádiók, televíziók és egyéb tömegkommunikációs intézmények irányítását, felfüggeszthetné működésüket.
· Korlátozhatná, tilthatná a kapcsolattartást külföldiekkel.
· Korlátozhatná a mozgásszabadságot az ország területén.
· Kijárási tilalmat rendelhetne el.
· Gyülekezési tilalmat rendelhetne el a közterületeken.
· Zárolhatná, elkobozhatná a biztonságot veszélyeztetők vagyonát.
· Korlátozhatná a magyar légtérben és a repülőtereken a légi forgalmat.
· Elrendelhetné, hogy a honvédség segítse a rendőrséget.

Szükségállapotot kétharmados döntéssel lehet kihirdetni

A különbség az, hogy szükségállapotot pontosan körülhatárolt esetekben, kétharmados parlamenti döntéssel lehet kihirdetni, míg a jelenlegi tervezet szerint egyelőre homályos esetekben, ráadásul pusztán kormánydöntéssel léptetnének hatályba intézkedéseket. Ehhez hasonlóan érvelt az MSZP-s Molnár Zsolt is, aki megkeresésünkre szintén a szükségállapot burkolt formájának nevezte a terveket. Ráadásul – mint mondta – a veszélyhelyzet foka nincs arányban azzal a rengeteg jogfosztó intézkedéssel, amire a tervezet lehetőséget adna. A szocialista politikus is kifogásolta, hogy egy ilyen állapotot a kormány saját döntése alapján hatvan napig fenn is tudna tartani. Az LMP-s Schiffer András a Hír Televízióban jelentette ki: nem támogatják, hogy „Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke mindenféle kontroll, parlamenti felhatalmazás nélkül” hatvan napra olyan különleges jogrendet vezessen be, amely például lehetővé tehetné, hogy a Hír Televíziót lekapcsolják, vagy nem engedné, hogy az emberek külföldre, mondjuk Ausztriába elmenjenek dolgozni.

A kormány tervei lehetőséget adnának egyes sajtóorgánumok korlátozására is a terrorveszély-helyzet elrendelésekor. Lapunk összesítése szerint habár van olyan nyugat-európai ország, ahol szintén megvan erre a felhatalmazás, az elmúlt években elkövetett terrorcselekmények után nem merült fel ilyesmi.
A tavalyi, százharminc ember életét követelő merényletsorozat másnapján Franciaországban rendkívüli állapotot vezettek be egy 1955-ös törvény alapján, ez egyebek között lehetővé teszi, hogy a belügyminiszter, vagy a helyi hatóságok a nap bármelyik órájában házkutatást rendeljenek el, vagy letartóztassanak olyan személyeket, akik álláspontjuk szerint veszélyt jelentenek a közbiztonságra. Noha a törvény arra is lehetőséget ad, hogy a hatóságok szigorú ellenőrzés alá vonják a sajtótermékeket és mindenfajta nyomtatványt, ezt a paragrafust szándékosan kihagyták a rendkívüli állapot bevezetéséről szóló határozatból.

Spanyolországban a madridi, 2004. március 11-i úgynevezett véres pályaudvari merényletek után szintén nem látták szükségét annak, hogy korlátozzák a sajtószabadságot. Mint ismeretes, a 192 halottat és 1857 sérültet követelő tíz robbantást az ügyben elrendelt hivatalos nyomozás szerint egy az al-Kaida vonzáskörében álló terrorcsoport követte el. Noha a 2004-es londoni bombatámadások nyomán szigorították a szólásszabadságot az Egyesült Királyságban – így például büntethetővé tették a terrorista merényletre buzdító megnyilvánulásokat –, konkrétan a média szabadságát befolyásoló jogszabályok nem születtek. Ennek ellenére a különböző belbiztonsági szigorítások megnehezítették az újságírók munkáját. Tavaly például jelentős felháborodást keltett, amikor a rendőrség lefoglalta a BBC Newsnight egyik újságírójának laptopját a terrorizmusellenes törvények alapján. A riporter rendszeresen tudósított az Egyesült Királyságból elszármazott dzsihadista harcosokról, a rendőrség pedig a kapcsolati tőkéjét szerette volna feltérképezni.

Folytatódik a kvóta elleni aláírásgyűjtés
Eddig már 1,8 millióan írták alá a kötelező betelepítési kvóta elleni petíciót – jelentette be Kósa Lajos a Fidesz országos választmányának tegnapi ülésén. A kormánypárt frakcióvezetője szerint ez azt jelenti, hogy az emberek elsöprő többsége támogatja a kormányt a kvóta elleni küzdelemben, a Fidesz pedig folytatja az aláírásgyűjtést ezután is. Kitért arra is, hogy a szocialista és liberális ellenzék nem támogatja azt az alkotmánymódosítási javaslatot, amelynek alapján önálló tényállás lenne az alaptörvényben a terrorveszélyhelyzet, és a honvédség is segíthetné a rendőrség munkáját. Megismételte, hogy ezek a pártok bevándorláspárti politikát folytatnak. Szerinte „úgy beszélnek önkényuralmi rendszer kiépítéséről, hogy nem vették észre: Franciaország szocialista kormánya rendkívüli állapotot hirdetett terrorveszély miatt”. – Ha most ők lennének kormányon, akkor a budapesti szilveszter úgy sikerült volna valószínűleg, mint a kölni – mondta Kósa, hozzátéve, hogy a németországi eseményekről az európai média hosszú ideig hallgatott. A Fidesz frakcióvezetője szerint ráadásul már odáig jutottunk, hogy a kölni polgármester azt tanácsolja a helyieknek, ha lehet, este ne menjenek utcára, vagy ha mégis, csoportosan tegyék. A kormánypárti politikus szerint egyértelművé vált: nem arról kellene beszélni, hogy lassítsuk az illegális bevándorlást, hanem arról, hogyan védjük meg a határokat, Európát, az érdekeinket, a biztonságunkat, a nyugalmunkat, a gyermekeink, az asszonyaink nyugalmát. Az illegális bevándorlás ugyanis – mint mondta – jelentős biztonsági kockázatot jelent, sikeres integrációs modell pedig nem létezik. (K. M.)





Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 01. 16.

hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
hirdetés

Hozzászólások - 9 db

A hozzászólások mutatása