Kvóta

Több akadály is áll a kormány népszavazása előtt

Katona Mariann, Markotay Csaba, 2016. február 25., csütörtök 11:54, frissítve: csütörtök 12:02
Jogászok szerint a kötelező betelepítési kvótáról tervezett népszavazás alaptörvény-ellenes, mert nemzetközi szerződésről nem lehet referendumot tartani. A Jobbik már jó ideje szorgalmaz egy ilyen népszavazást, ám néhány hónapja még a Fidesz is úgy látta, hogy az alaptörvénybe ütközne. Politológusok szerint kérdéses az is, hogy a kormánynak sikerülne-e elegendő embert elvinni az urnákhoz.

A Magyar Nemzet által megkérdezett nemzetközi jogászok szerint a miniszterelnök által bejelentett kérdés az alaptörvénybe ütközik. Valki László kérdésünkre kifejtette, hogy a kvótáról szóló őszi uniós határozat „nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséget” állapít meg, így nem lehet róla népszavazást tartani. A határozat ellen a magyar kormány keresetet nyújtott be ugyan az Európai Bíróságon, ennek azonban nincs halasztó hatálya. A szakember szerint felvetődik az a szempont is, hogy ha a referendum a kormány sikerét hozná, és a kabinet ennek alapján megtagadná a menedékkérők befogadását, akkor uniós kötelezettséget sértenénk, és emiatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indíthat ellenünk.

Politológusok véleménye

Török Gábor politológus: Elsőre ügyes húzásnak látszik a népszavazási kezdeményezés. A miniszterelnök megint „ügybirtokolhat” sok sikert hozott témáiban (Brüsszel, bevándorlók), hosszú hetekig lesz muníció, lehet kampányolni, hirdetni, óriásplakátozni – valódi ellenfél nélkül. Másrészt nehéz helyzetbe hozza az ellenzéket: a baloldal már megégette magát ezekben az ügyekben, nagy kérdés, hogy beleállnak-e; a Jobbik pedig egy platformon van e kérdésekben a Fidesszel, nehéz lesz magukat megkülönböztetniük a kormánypárttól. Ám nem lesz könnyű a választók több mint felét (csaknem négymillió embert) meggyőzni, hogy voksoljon. Ez eddig csak két népszavazáson (1989, 2008) sikerült. A Fidesz igazi ellenfele így leginkább a passzivitás, a közöny és az ezekből következő otthonmaradás lehet. Márpedig egy érvénytelen népszavazás kétségtelenül kudarc lenne a kormánynak, még akkor is, ha a „nemek” a voksok 90 százalékát adnák. A Fidesz akkor nyerhet, ha sikerül az ellenzéki szavazókat is berántania, legalább egy „igen” szavazat erejéig. Ha azonban a többség otthon marad, ha az ellenzék nem veszi fel a kesztyűt, az érvénytelen népszavazás itthon és a világban is Orbán Viktor kudarca lehet. Nagy a tét.

Kiszelly Zoltán politológus: A népszavazás kiírásának célja a migránskérdés napirenden tartása, hiszen ezzel hosszú hónapokra tematizálni lehet a közvéleményt, felülírva mind a kockás inges akciót, mind a vasárnapi boltzár ügyét. Most a jogászok térfelén pattog a labda, hogy megtalálják azt a formát, amellyel a referendum kiírható. Amennyiben ez nem sikerül, könnyen lehet, hogy a kormány az alaptörvény módosítását fogja kezdeményezni. A referendum érvényességéhez szükséges négymillió embert azonban nem lesz könnyű szavazásra bírni, ehhez mindenképpen szükség van arra, hogy az ellenzék is mozgósítsa a szimpatizánsait. A Jobbik támogatói nagy eséllyel beállnak majd a kormány kezdeményezése mögé, de a 2-2,5 millió kormánypárti és körülbelül egymillió jobbikos szavazó mellett további félmillió emberre is szükség van. A migránskvóta mellett senki sem akar majd kampányolni, így a baloldaliak közül azok, akik félnek a bevándorlástól, szintén részt vehetnek a népszavazáson. Az nem valószínű, hogy a kormány a népszavazási törvény átírásával csökkentené az érvényességi küszöböt, hiszen ez szembemegy azzal az elvvel, hogy a fontos kérdésekben a parlament dönt. (K. M.)

Lattmann Tamás megkeresésünkre már eleve problémásnak nevezte, hogy nem egyértelmű a kérdés. Amennyiben ugyanis az a 120 ezer menedékkérő szétosztása kapcsán meghozott kvótarendszerről szól, akkor alaptörvénybe ütközik, hiszen nemzetközi szerződésről nem lehet referendum. Véleménye szerint azonban a kérdést lehet érteni arra a szétosztási mechanizmusra is, amelyről uniós tervek már vannak, döntés viszont még nincs. Egy ilyen népszavazás elvileg nem ütközne alaptörvénybe, a hatása ugyanakkor mindössze annyi lenne, hogy a miniszterelnöknek az eredmény alapján kellene szavaznia erről az Európai Tanácsban. Lattmann szerint ugyanakkor a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) és a Kúria joggyakorlata szerint ilyen esetben sem lehet kiírni népszavazást. Felidézte, hogy a „rendszerbontó népszavazás” keretében ők szerettek volna korábban az európai ügyészség felállítása kapcsán egy hasonló célú kérdésről referendumot, amely kötelezhette volna a kormányt, hogy támogassa ennek az új szervezetnek a felállítását az Európai Tanácsban, ezt azonban az NVB és Kúria is visszadobta.

Hack Péter a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy egy népszavazás a magyar Országgyűlés döntését hivatott befolyásolni, ám a most bejelentett referendumnak nem ez a célja, hanem az Európai Uniót érintené. Egy magyar referendum eredményét ugyanakkor az európai döntéshozatalnak nem kell figyelembe vennie.

Kizárólag a kormányhoz közeli Alapjogokért Központ volt más véleményen. Azt közölték, hogy az uniós jog az Alkotmánybíróság következetes joggyakorlata alapján nem minősül nemzetközi jognak, hanem egy önálló és speciális jogterület – így kiírható a népszavazás.

A Jobbik egyébként már hónapok óta szorgalmaz referendumot a kötelező betelepítési kvótáról, ám eddig éppen a Fidesz tartotta ezt megoldhatatlannak. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője októberben még azt mondta, hogy az ügy nemzetközi szerződésben foglalt jogokat érint, amelyekről az alaptörvény szerint nem lehet referendumot kezdeményezni. A Jobbik éppen ezért már novemberben beadott egy alaptörvény-módosítást: az alkotmányból törölték volna azt a részt, amely megtiltja, hogy nemzetközi szerződésről népszavazást lehessen kiírni. Akkor az illetékes bizottság, majd a plenáris ülés többsége is elutasította, hogy egyáltalán vitázzanak a témáról. Szerdán a Jobbik ismét beadta javaslatát. Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága fogja eldönteni, hogy általános vitára alkalmasnak találják-e a javaslatot.

További érdekesség, hogy a betelepítési kvótával kapcsolatban egy héttel ezelőtt egy magánszemély, Csabai József már beadott egy népszavazási kérdést. Ezt azonban a tegnapi miniszterelnöki sajtótájékoztató megkezdése előtt másfél órával visszavonta. Ez azért fontos körülmény, mert ugyanabban a témában egyszerre csak egy kérdés lehet a választási szervek előtt. Később a kormányközeli Magyar Idők megírta, hogy Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter kérte ezt a férfitól tegnap délelőtti találkozójukon. A miniszter arra hivatkozott, hogy a kormány is szeretne népszavazást a kötelező betelepítési kvótáról, és az ő kérdésük „tárgyszerűbb és megfelel az alkotmányosság követelményeinek”.

Hosszú folyamat

Egyébként több mint fél év is eltelhet addig, amíg a kérdésben megtarthatják az országos népszavazást, annak ellenére is, hogy – mivel a kormány a kezdeményező – nem kell összegyűjteni a 200 ezer állampolgári támogató aláírást. A Nemzeti Választási Bizottságnak 30 napja van arra, hogy elbírálja a kérdést. A döntés ellen 15 napon belül a Kúriához lehet fordulni, ahol 90 napon belül döntenek. Ezután a jogerőssé vált kérdést a közlönyben közzé kell tenni, majd 5 napon belül az NVB elnöke tájékoztatja az Országgyűlést. A parlamentnek ezek után 30 napja van, hogy döntsön arról, legyen-e népszavazás. Ha elrendelik, akkor ez ellen 15 napon belül az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni, a testületnek pedig legfeljebb 30 napja van a döntésre. Ezt a határozatot is meg kell jelentetni, amire 15 nap van, a folyamat utolsó állomásaként pedig a köztársasági elnök egy 79 napon belüli – vasárnapi – időpontra kitűzi a népszavazást. Mindez legalább három hónapot vesz igénybe, de mivel nyáron nehéz eredményes referendumot tartani, a népszavazás valószínű időpontja ősszel lesz.


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 02. 25.

hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 00:01
  2. 23:23
  3. 23:05
  4. 22:53
  5. 22:37
  6. 22:23
  7. 22:10
  8. 21:56
  9. 21:50
  10. 21:45
  11. 21:43
  12. 21:39
  13. 21:30
  14. 21:30
  15. 21:27
  16. 21:19
  17. 21:17
  18. 21:00
  19. 20:59
  20. 20:51
  21. 20:50
  22. 20:40
  23. 20:36
  24. 20:33
  25. 20:27
  26. 20:24
  27. 20:22
  28. 20:15
  29. 20:14
  30. 20:11
  31. 20:10
  32. 20:01
  33. 20:00
  34. 19:57
  35. 19:55
  36. 19:48
  37. 19:44
  38. 19:31
  39. 19:30
  40. 19:21
  41. 19:17
  42. 19:15
  43. 19:01
  44. 18:55
  45. 18:46
  46. 18:44
  47. 18:42
  48. 18:31
  49. 18:17
  50. 18:11
  51. 18:10
  52. 18:02
  53. 17:53
  54. 17:53
  55. 17:48
  56. 17:37
  57. 17:37
  58. 17:24
  59. 17:21
  60. 17:20
  61. 17:16
  62. 17:11
  63. 16:58
  64. 16:50
  65. 16:44
  66. 16:42
  67. 16:35
  68. 16:29
  69. 16:28
  70. 16:24
  71. 16:23
  72. 16:22
  73. 16:16
  74. 16:15
  75. 16:10
  76. 16:03
  77. 15:50
  78. 15:47
  79. 15:46
  80. 15:44
  81. 15:41
  82. 15:39
  83. 15:38
  84. 15:25
  85. 15:21
  86. 15:12
  87. 15:08
  88. 15:00
  89. 14:52
  90. 14:47
  91. 14:34
  92. 14:30
  93. 14:30
  94. 14:26
  95. 14:14
  96. 14:08
  97. 14:06
  98. 14:04
  99. 13:52
  100. 13:50

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása