|
|
|
|
|
|
|
|
Gazdaság
|
Vergődik a hazai cégek nagy része 2010. január 30. 00:00
A cégek között továbbra is sok a kereskedelmi, szolgáltató társaság, de gyakorlatilag valamennyi ágazat fellelhető a listán, így fuvarozó, építőipari, nyomdai, számítástechnikai, vagyonvédelmi, sütőipari vagy például ingatlanforgalmazó egyaránt akad – közölte a távirati iroda. A hátralékok összege 2008 végéhez képest 400 milliárd forinttal emelkedett. A válság miatt a részletfizetés helyett többen kérnek fizetéshalasztást (türelmi időt) egyéni helyzethez igazított ütemezéssel. Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke szerint a magyar kis- és közepes vállalkozásokra (kkv) a világméretű gazdasági válság nélkül is rossz idők járnának. A hazai cégek tavaly szinte minden tartalékukat felélték, ezért az idén elkerülhetetlennek látszik a csődhullám – közölte lapunkkal a szakember. Ez a helyzet már csak azért is szomorú, mert a hazai GDP 55 százalékát a kkv-k biztosítják, s a versenyszférában dolgozók 72 százalékának is ezek a cégek adnak munkát. Nemrégiben olyan vélemények is napvilágot láttak, amelyek szerint a kisvállalkozások jelentős része adócsalási célzattal jön létre, ráadásul sok közöttük a kényszervállalkozó. E kijelentésekre reagálva Vadász György elmondta: tagadhatatlan, hogy vannak olyan vállalkozások, amelyek tudatosan szegik meg a szabályokat, ám ezek alapján nem lehet általánosítani az egész kkv-szektorra. Ráadásul a csaló cégek létrehozásához és üzemeltetéséhez az átlagnál jóval felkészültebbnek kell lenni jogi és adóügyekben. A szakember szerint az 1,2 millió magyarországi vállalkozás közül körülbelül 900 ezer működik ténylegesen, s ezek közül mintegy 100-200 ezren lehetnek a kényszervállalkozók. Ugyanakkor Vadász György megjegyezte, hogy ha ezek a munkavállalók felfüggesztenék a vállalkozásaikat, s elveszítenék a megélhetésüket, az államra hatalmas teher hárulna. A szakember az egyszerűsített vállalkozói adóval (eva) élőket hozta fel példaként: a 196 ezer vállalkozás ugyanis 2009-ben több mint 170 milliárd forintot fizetett be az államkasszába. Vadász György szerint a kkv-k és a nagyobb cégek teljesítményét összehasonlítva arról sem szabad megfeledkezni, hogy az elmúlt húsz évben Magyarországon szinte csak a multinacionális nagyvállalatok kaptak állami támogatást, a kis- és közepes vállalkozások nagyon nehezen jutottak forráshoz. A rendszerváltás utáni kevés jó példa közül a szakember a Széchenyi-programot emelte ki. | |||||
| Küldés e-mailben| Szóljon hozzá a fórumban| Nyomtatható verzió | |||||
• Kiadja a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. • Tel: 476-2131
• E-mail:szerk@magyarnemzet.hu • HU ISSN 1418-155X
• Copyright Magyar Nemzet 2001-2007
Hibabejelentés: uzem@mno.hu
