A nyílt víztől a nyílt vízig

Kis magyar olimpiatörténet az első athéni aranyérmestől, Hajós Alfrédtól egészen az utolsó londoni bajnokig, Risztov Éváig

Szilágyi László

2016. augusztus 4., csütörtök 19:30, frissítve: péntek 08:52

A magyar olimpiai mozgalom sikertörténetének első jelentős alakja Hajós Alfréd. Kevesen tudják, hogy a Guttmann Arnold néven anyakönyvezett úriember igazi polihisztor. Az 1896-os játékokon két aranyérmet nyert, 100 és 200 méteres gyorsúszásban, mindkettőt nyílt terepen, a pireuszi öböl 12 fokos vizében. Hajós Alfréd mellesleg Ybl Miklós-díjas építész, válogatott labdarúgó, játékvezető és magyar szövetségi kapitány is volt. Olimpiai bajnok utódai ha nem is ennyire sokoldalú egyéniségek, de figyelemre méltó figurák.

A második újkori olimpián Párizsban (1900) egy atléta, a diszkoszvető Bauer Rudolf szállította az aranyat, 1904-ben St. Louisban taroltak az úszók. Itt fordult elő először és azóta utoljára, hogy minden érmet egy sportág versenyzői érjenek el. Halmay Zoltán két aranyat, Kiss Géza egy-egy ezüst- és bronzérmet nyert. Az első londoni olimpia mérföldkő volt a magyar olimpiai mozgalom történetében, színre léptek a vívók, pontosabban a kardozók. Páratlan sorozatuk 1908-ban kezdődött, és az 1964-es tokiói játékokig tartott. Zsinórban tizenegy olimpián magyar vívó nyerte a kard egyénit.

Művészeti kategóriában – mert akkor még ez is volt az ötkarikás játékokon – Mező Ferenc 1928-ban Az olympiai játékok története című művével az amszterdami olimpián elnyerte az irodalmi verseny aranyérmét. A náci Németországban rendezett berlini olimpián szereztünk először legalább tíz aranyat, itt született meg az első női olimpiai elsőségünk Elek Ilona révén, és ekkor győzött először a vízilabdacsapatunk. És ekkor közbeszólt a második világháború…

A második londoni olimpián, 1948-ban ismét tíz arannyal zártunk, a tőrvívó, Elek Ilona megvédte a címét. Papp László először hallatott magáról, a bokszolózseni London után Helsinkiben és Melbourne-ben is diadalmaskodott. Következett minden idők legjobb magyar szereplése: Helsinkiben tizenhatszor szólt a magyar himnusz. A finn fővárosban győzött először olimpiai tornán a magyar labdarúgócsapat. Az olimpiák történetében először Helsinkiben szereztünk aranyat öttusában, szintén az 1952-es játékokon ünnepelhettünk először két birkózóaranyat.

Papp László sportága első háromszoros olimpiai bajnoka volt
Papp László sportága első háromszoros olimpiai bajnoka volt
Fotó: Petrovits László / MTI

Itthon tombolt a forradalom 1956-ban, a magyarok meg sem álltak kilenc aranyig Melbourne-ben. Emlékezetes a vízilabdatornán a szovjetek elleni véres verekedésbe torkolló elődöntő. Zádor Ervin felrepedt szemhéjjal, véres testtel kászálódott ki a medencéből, a nézők heves szovjetellenes rigmusokat kiabáltak. A játékvezető 4-0-s magyar előnynél lefújta a mérkőzést. Tokióban, majd Mexikóvárosban is nyert a futballcsapat, 1972-ben megkoronázták az öttusázók királyát, Balczó Andrást, itt nyerte Hegedűs Csaba a századik magyar olimpiai aranyérmet. Montrealban egy állatorvos parádézott egy lovon, azaz Magyar Zoltán győzött, és hosszú idő után újra nyert a pólócsapat.

S vajon ki feledné Növényi Norbert nagyszerű alakítását és bírócsókját a moszkvai birkózószőnyegen 1980-ban?

Szöul, Barcelona, Sydney, Peking, Athén, London

A rendszerváltás hajnalán rendezték a szöuli olimpiát 1988-ban. Érdekesség, hogy az akkori bajnokok jelentős része ma a magyar olimpiai mozgalom meghatározó alakjai. A lólengés győztese, Borkai Zsolt jelenleg a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke, az öttusacsapat tagja, Fábián László a riói csapatvezető. A szovjetek ellen 8-4-es hátrányból visszakapaszkodó kardcsapat tagja, Szabó Bence a MOB főtitkára. A dél-koreai olimpián tűnt fel az akkor 14 éves Egérke, azaz Egerszegi Krisztina, aki az NDK-s izomkolosszusok mellett az első helyig siklott hátúszásban. A szöuli medencében mindkét számában világcsúccsal győzött a vegyes úszás legendája, Darnyi Tamás.

Négy év múlva Barcelonában is az úszók voltak meghatározók: a Darnyi, Egerszegi kettős a tizenegyből öt aranyat nyert. Negyven évvel Papp László melbourne-i győzelme után 1996-ban, Atlantában szereztünk ismét aranyat ökölvívásban, Kovács Kokó Istvánt senkinek sem kell bemutatni. Sydneyben indult a magyar férfivízilabda-válogatott hármas sorozata: Kemény Dénes szövetségi kapitány vezetésével 2000-ben, 2004-ben és 2008-ban is győzött a pólócsapat. A 2000-es játékokon négy aranyéremmel minden idők legjobb magyar szereplésével rukkoltak ki a kajakosok. Sydneyből emlékszünk a Csenge nevű kislányától nehezen búcsúzó párbajtőröző Nagy Tímea aranyérmére, Titi megvédte a címét Athénben.

A görög fővárosban a magyar női öttusasport első olimpiai aranyát Vörös Zsuzsanna nyerte. Pekingben a vizes sportolók arattak: két kajak-kenu arany mellett a férfipólócsapat is első lett. Cseh László egymaga nyert három ezüstérmet, mindannyiszor az amerikai zseni, Michael Phelps előzte meg. Négy éve Londonban nyolc magyar aranyból ötöt szereztek a kajakosok és az úszók, élete harmadik olimpiáján Gyurta Dániel győzött 200 méteres mellúszásban, és a máig utolsó, a 168. – ahogy az első – magyar arany nyílt vízi úszásban született, Risztov Éva győzött tíz kilométeren. Vajon ki nyeri Rióban a következő magyar olimpiai aranyérmet?

Különlegességek a magyar olimpiai mozgalom történetéből
  • Az első magyar olimpiai bajnoki aranyat 1896-ban Hajós Alfréd úszó, a századikat 1972-ben Hegedűs Csaba birkózó, a százötvenediket Nagy Tímea párbajtőrvívó szerezte 2004-ben.
  • A legtöbb olimpiai aranyérmet, összesen hetet Gerevich Aladár nyerte. A zseniális kardvívó 1932-től 1960-ig valamennyi olimpián részt vett, s ha nem szól közbe a második világháború, bőven nyerhetett volna további aranyakat is.
  • A nők közül Keleti Ágnes tornász és Egerszegi Krisztina úszó öt-öt elsőséggel vezeti a rangsort.
  • A már említett Gerevich Aladár rekordját Rióban állíthatja be Mohamed Aida, aki idén nyáron a hatodik olimpiáján léphet pástra.
  • A XV. nyári játékokon, 1952-ben Helsinkiben szerepelt legeredményesebben a magyar csapat. Tizenhat arany-, tíz ezüst- és tizenhat bronzéremmel a nemzetek közti pontverseny harmadik helyén végzett.
  • Az eddigi olimpiákon tízszer győztek világcsúccsal a magyar sportolók. A listavezető Darnyi Tamás 1988-ban és 1992-ben is világrekorddal nyerte meg a 200 és a 400 méteres vegyes úszást.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016.08.04.