Bárány Krisztián
Bárány Krisztián

Fényes Elek ügyvéd a XIX. század közepén bejárta a Magyar Királyság területét, így eljutott Tiszacsegére is. Könyvében lejegyezte, az Árpád-kori település földje olyannyira gazdag, hogy minden termés bőségesen megterem rajta. Minden bizonnyal az ügyvédet csegei útján megkínálták a híres halászlével is. A földekről hazatérő csegeiek és a földesurak egyik kedvelt étke lehetett az a halleves, aminek receptje a helyiek szerint generációról generációra öröklődött a városban. Ezt a helyi hagyományt sikerrel élesztette fel a Tiszacsegei Halászcsárda. A XIX. századi szerepek ma is élnek a településen. Működik a rév, a halászok minden hajnalban kimennek a Tiszára, a természet és a hagyományok szerint végzik a feladatukat a halászcsárdában sürgő-forgó szakácsokhoz hasonlóan.

Jó étvágyat! Íme az egyik legfinomabb magyar halászlé
Jó étvágyat! Íme az egyik legfinomabb magyar halászlé

A titok nyomában


Vendéglátónk, Szalai János szerint a magyarok kezdenek rájönni arra, hogy hazánknak is vannak szép tájai, amelyeket érdemes felfedezni. Szerinte a listáról nem szabad kihagyni Tiszacsegét sem. A Tisza, a gyógyfürdő és a halászcsárda is jó csalogató lehet a turisták számára. „Olyan különleges halételeket próbálunk készíteni, amelyek miatt egyre többen keresnek fel bennünket. Mi minden nap friss halászlét főzünk. A tiszai halászoktól vásárolt halakból készítjük az alaplevet, ebbe vegyes halak kerülnek bele a keszegtől a kárászon, a pontyon, az amuron át a harcsáig bezárólag – folytatta a csárda üzemeltetője. A helyi hagyományoknak megfelelően tehát vegyesen készítjük el az úgynevezett passzíranyagot, zsírban, hagymával. A pirospaprikát pedig 20 éve ugyanattól a termelőtől vásároljuk. Ezek a dolgok teszik finommá a tiszacsegei halászlét. Természetesen kihagyhatatlan az emberek szeretete a szakmájuk iránt, s ahogy a régi recept alapján ugyanazokkal az eljárásokkal, ugyanazzal a technológiával készítik a halászlét” – vélekedik Szalai János.

„Nagyrészt ragaszkodom a hagyományos dolgokhoz, mi egy halászcsárda vagyunk, az étlapunkon a tiszai halak dominálnak. Emellett azért megtalálható a pisztráng, de ugyanúgy a csirke-, a marha-, a sertéshúsnak egy-két változata. Nem várhatom el mindenkitől, hogy szeresse a halat, de megpróbálok mindenkit meggyőzni arról, hogy kóstolja meg és vigye a hírét, mert nem csak halászlét és rántott halat készítünk. A pontyból haltepertőt készítünk, és olajos halat is felszolgálunk, tehát vannak olyan különleges előételeink is, amit nagyon szeretnek a vendégek.”

Szalai János öt évvel ezelőtt a Balatonról került Tiszacsegére. Mint az MNO-nak elmondta, a Tisza partján valójában belecsöppent egy álomvilágba. Valahol ez lehet a titok nyitja is. „Az ország minden részének meg vannak az embertípusai – vélekedik a csárda ügyvezetője. Különlegesek a tiszacsegeiek. Itt még megvan a barátság, az összefogás és a segítőkészség az emberek között. Két éve volt egy nagy árvíz. Emlékezetes az, amit akkor tapasztaltam. Nem kérdezett senki semmit, hanem jött, segített, pakolt, amikor visszament a víz, jött  és segített takarítani. Nem tudok öt éve olyat mondani, hogy bármiben, amit kértem volna, ne segítettek volna az emberek, ne segítettek volna megszokni ezt az életet” – magyarázta a csárda ügyvezetője.

Halászlé fesztivál – titkos receptúra alapján


Július 7-én, szombaton ötödik alkalommal rendezi meg a halászcsárda a tiszacsegei halászlé ünnepét. „Nem egy halászléfőző-versenyt találtunk ki annak idején. Mi a titkos receptúra alapján készülő halászlevünket főzzük meg a Tisza partján, s azt próbáljuk népszerűsíteni – magyarázta. Szeretnénk, hogy minél több ember ismerje meg a csegei halászlét, mondja el másoknak, és minél többen keressenek fel bennünket” – mondta a fesztivál egyik szervezője.  „Ilyenkor féláron kínáljuk a halászlét, 5 évvel ezelőtt 1000 adag halászlét adtunk el. Minden évben emelkedett a létszám, 2011-ben már 3000 adag halászlé fogyott el” – folytatta Szalai János.

A gasztronómiai esemény központi eleme a szabadban főzött több ezer adag halászlé (hagyományos és korhely halászlé), melyet a halászcsárda szakácsai készítenek. Idén újdonságként a szabadban sült halat is megkóstolhatja a nagyérdemű. Helyi ínyencség a korhely halászlé, ami a hagyományoshoz képest tejföl, mustár, citrom és babérlevél hozzáadásával készül.

„6–7 nagy üstben főzzük a halászlét. Mi már reggel fél 4 körül alágyújtunk, fél 12-re, mire jönnek a vendégek, elkészül a tiszai harcsahalászlénk és a korhely halászlénk, ami szintén egy különlegesség itt Tiszacsegén, nagyon szeretik és kedvelik a vendégek” – mondta a csárda ügyvezetője. Szerinte ez a rendezvény egy egész napos programot nyújt a családoknak. A kicsiknek a tiszacsegei óvónők játszóházat szerveznek, de lesz lovasbemutató és népművészeti vásár is. Szalai János  megemlítette, hagyományőrző együttesek és előadók is fellépnek majd, este pedig egy nagy koncerttel zárják a fesztivált.

Révész a Tisza védelmében

„A Tiszához hozzátartozik, hogy szeszélyes, rendkívül változatos a vízállása, nagyon nagy a vízgyűjtő területe, és egy kisebb esőzés is már megemeli a vízszintet. Ez azt jelenti, hogy évente többször van jelentős áradás a Tiszán – magyarázta Lévai Zoltán, a rév üzemeltetője. Ilyenkor borzasztó szívfájdalmunk az, hogy rengeteg szemét, flakon, mindenféle idegen anyag kerül a vízbe, ami egyrészt a látképet rontja, másrészt a Tisza hírnevét mérhetetlen módon lealacsonyítja.  Meg szoktuk vizsgálni ezeket a flakonokat, hogy honnan kerülnek ide. 99 százalékuk cirill betűs feliratú. Nagy szívfájdalmunk az, hogy nincs megoldva az ukrán szemét rendezése – mondta a csegei révész. Amikor nincs árhullám, akkor szép tiszta a víz, tetszetős, látványos, éppen ezért a vízisport-élet is nagyon élénk Tiszacsegén. Áradáskor azonban csúnya, ez ellen jó lenne, ha tudnánk valamit tenni” – vélekedik Lévai Zoltán.

 

Nem véletlenül tartanák fontosnak a szemét ügyét a helyiek. A Tisza számukra ételt és életet ad. Turistáknak, helyieknek, átutazóknak a település és a halászcsárda is nyújthat olyat, amit az ország más szegletében nem ismerhetnének meg. „Mindig arra törekszünk, hogy próbáljunk megújulni úgy, hogy azt a szintet közben megtartsuk, ahova már eljutottunk, a minőség rovására ne menjenek ezek a dolgok – magyarázta Szalai. A város polgármesterével és a tiszacsegei emberekkel szebbé kívánjuk tenni itt a Tiszát.” A halászcsárda üzemeltetője a jövőbeli tervekről is mesélt.  „A tervek szerint itt egy vízi benzinkutat létesítenek, és a közeljövőben megépülhet egy kalandpark is. Egy olyan komplett kirándulócentrumot kívánunk itt létrehozni, ahol egy család minden tagja megtalálhatja azt, ami miatt érdemes eljönni Tiszacsegére” – mondta Szalai János.

A tiszacsegei délután gyorsan elrepült, mégis gazdagon indultunk vissza a fővárosba. Nemcsak a hasunk telt meg az ínyenc halétkekkel, kaptunk valamit abból az álomvilágból, amit Szalai János a halászcsárdában mesélt nekünk.