Bárány Krisztián
Bárány Krisztián

85 millió évvel ezelőtt az ősóceán egyik szigetén élte nem mindennapi életét a Hungarosaurus tormai és az Ajcaceratops kozmai. Fejük felett sokszor elsuhanhatott a Bakonydraco galaczi, a hegység őskori sárkánya is.

Fotó: Bárány Dániel / MNO
A Bakony és az egész Dunántúli-középhegység a Kréta időszak második felében, a földtörténeti középkor vége felé egy nagyobb méretű sziget részeként létezhetett az egykori Tétisz-óceánban. A  szakemberek szerint a szubtrópusi klíma alatt egy Rába méretű folyó szelte át itt a hegyeket. „A  viharok alkalmával a folyó sokszor megáradt, és olyan hatalmas üledéklebenyeket, kőzetrétegeket rakott le, amelyek rengeteg csontot tartalmaznak” – magyarázza Ősi Attila.

Kezdődik a dinóvadászat

A több millió évvel ezelőtti, mára már mesebelinek tűnő világ felkeltette egy kíváncsi, kalandvágyó ajkai középiskolás érdeklődését is. Ősi Attila barátjával, Torma Andrással a kilencvenes évek végén járt először Iharkúton. Néhány évvel később, 2000-ben, már egyetemistaként tért vissza a bakonyi őskráterbe azért, hogy történelmet írjon. Attilából paleontológus lett, az első magyarországi dinók felfedezője. A 85 millió éves iharkúti leletek egyedülállónak számítanak Európában.

Ősi Attila az MNO stábjának megmutatta a frissen előkerült leleteket, köztük az új dinoszauruszfaj csontjait is:
Exkluzív MNO videó: Íme a magyar dinók elveszett világa
Exkluzív MNO videó: Íme a magyar dinók elveszett világa
Tudományos sikerek közösségi munkában
„Az elmúlt 12 év kutatásainak köszönhetően több mint 10 ezer csontmaradvány került elő” – mondta az iharkúti csapat vezetője. „Ezek a leletek többnyire izolált csontok, ami azt jelenti, hogy egy-egy csonteleme a csontváznak akármilyen állatból is megőrződik, de mellette lehet egy teljesen más állatnak teljesen más csontja” – magyarázza Ősi Attila. A munkának köszönhetően a szakemberek a csontok alapján eddig legalább 30 különböző gerinces állatfajt tudtak beazonosítani. A kutató szerint ezek között legalább egy tucatnyi új faj van.

Összesen 6-féle dinoszauruszt ismerünk, 3 ragadozót és 3 növényevőt, ezek között van egy új forma, amelynek publikálása éppen folyamatban van. Ennek a neve egyelőre még nem közölhető. Ez egy kis termetű, hátsó két lábán járó, 1,8 méteres növényevő forma volt, ennek idén is előkerültek nagyon jó megtartású leletei: a jobb vállöv, a lapocka és a különböző csontok, illetve a fogak viszonylag gyakoriak, amik ezekhez a kis termetű növényevő formákhoz tartoztak.

A kalap elengedhetetlen szimbóluma egy ásatásnak. Már már Indiana Jones jutna eszünkbe, de fontos leszögezni, Iharkúton nem régészek, de főképp nem kalandorok nyomoznak a hatalmas őslények nyomai után. Paleontológusok, biológusok, geológusok és őket segítő lelkes egyetemisták alkotják az iharkúti nemzetközi csapat magját. Az egyik meredek falon ugyanis a magyar kutatók mellett ott dolgozik a belga Koen is, aki PhD-munkáját a Magyarosaurusról készíti. A külföldi kutató az MNO-nak elmondta, ő gyakorlatilag azt csinálja, amiről mindig is álmodott. Ásatásokon vesz részt és őslényekkel foglalkozhat, s számára így már régi álmai is valóra váltak. Így lehet ezzel a több huszonéves egyetemista is, akiknek munkája sokat jelent Ősi Attilának is.

Egy egész délutánt töltöttünk a csapattal, ennyi idő alatt kiderült az is, hogy itt valójában egy közösségről van szó. Sokkal többet jelent az iharkúti kutatás a csapat tagjainak napi munkánál. A 12 év alatt pedig nem csak a társaság kovácsolódott össze, hiszen már két házasságot is az iharkúti nyaraknak köszönhetnek az egykori táborlakók.

Jótevők közt az MTA és Spielberg

„Az MTA Lendület program keretében ez a kutatócsoport már a második évét kezdte meg Iharkúton. Tulajdonképpen a mi kutatócsoportunk arra hivatott, hogy ezt a 85 millió évvel ezelőtti világot feltárja minden részletében, és minél jobban megismerjük a dolgokat. Az egyik fő irányunk a csontszövettani vizsgálatok, amik azért fontosak, mert az egyes állatfajokról, egyedekről így meg tudjuk állapítani, hogy kifejlettek voltak-e vagy sem” – magyarázta Ősi. „A pénz, amit a kutatási program és a Lendület program ad – sok más egyéb támogatással együtt –, elengedhetetlen, hiszen egy ilyen ásatás elég sokba kerül. Itt 23-24 ember 3 héten keresztül végez munkát, gyakorlatilag az élelmezéstől kezdve az eszközökön át az autóig mindent biztosítani kell. Ezeket a szponzoroktól, alapítványoktól vagy hivatalos állami szervektől, intézményektől kapjuk meg” – emelte ki a tudós.

Ősi Attiláék a támogatóknak köszönhetően idén a Trabant helyett már egy Land Roverrel járhatnak a területen, ami nagyban megkönnyíti a munka egy részét. A további mecénások közt egy világhírűt is találunk, nem kisebb nevet, mint a Jurassic Park megálmodóját, Steven Spielberget.

„Az amerikai The Jurrasic Foundationt Steven Spielberg és kutatógárdája hozta létre azzal a céllal, hogy a későbbi dinoszaurusz-kutatókat pártfogolják. Ők is támogatták a mi kutatásunkat” – vallja be Ősi Attila. A kutató kiemelte a Magyar Természettudományi Múzeum szerepét is. „ A múzeumot sem lehet kihagyni, hiszen minden lelet, ami itt előkerül a földből, beleértve a növénymaradványokat, a csontleleteket, ezek mind-mind a Magyar Természettudományi Múzeumba kerülnek” – mondta Ősi Attila.

Ősi Attila és kutatócsoportja az iharkúti dinoszaurusz-lelőhely tudományos igényű, következetes feltárását, a gerinces fauna anatómiai, csontszövettani és ősállatföldrajzi vizsgálatát folytatja a Lendület program révén az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A fiatal kutató nevét annak a nyolcvanötmillió éves dinoszauruszfajnak a felfedezése tette széles körben ismertté, amelyre a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Természettudományi Múzeum Paleontológiai Kutatócsoportjának tagjaként bukkant bakonyi ásatásai közepette. A már több mint egy évtizede folyó munka nemzetközi érdeklődést váltott ki, Ősi Attila a Nature magazinban publikálta azt a tudományos cikket, amely Európa gerincesősállat-földrajzával kapcsolatos ismereteik újragondolására késztette az őslénytannal foglalkozó kutatókat. A rangos folyóirat hasábjain utoljára harminchat éve, 1975-ben jelent meg cikk magyar őslénykutató tollából. A fiatal paleontológus felfedezésének jelentősége az akkori rudabányai emberős leleteiéhez mérhető.