Elveszett bakonyi világ

Spielberggel a magyar dinoszauruszok nyomában

Bárány Krisztián

2012. augusztus 03., péntek 15:20
Mesebeli világ az iharkúti, de nem csak a gyerekeket hozza lázba a dinók utáni kutatás. Több mint húsz fős csapat kutatja három héten át a Bakonyban a dinoszauruszok nyomait. Ősi Attilát, a kutatócsoport vezetőjét már gyerekként magával ragadhatta Iharkút őskori miliője. Talán nem véletlen, hogy ma már tudományos lapokban publikálja az általa felfedezett új fajokat.

85 millió évvel ezelőtt az ősóceán egyik szigetén élte nem mindennapi életét a Hungarosaurus tormai és az Ajcaceratops kozmai. Fejük felett sokszor elsuhanhatott a Bakonydraco galaczi, a hegység őskori sárkánya is.

Fotó: Bárány Dániel / MNO
A Bakony és az egész Dunántúli-középhegység a Kréta időszak második felében, a földtörténeti középkor vége felé egy nagyobb méretű sziget részeként létezhetett az egykori Tétisz-óceánban. A  szakemberek szerint a szubtrópusi klíma alatt egy Rába méretű folyó szelte át itt a hegyeket. „A  viharok alkalmával a folyó sokszor megáradt, és olyan hatalmas üledéklebenyeket, kőzetrétegeket rakott le, amelyek rengeteg csontot tartalmaznak” – magyarázza Ősi Attila.

Kezdődik a dinóvadászat

A több millió évvel ezelőtti, mára már mesebelinek tűnő világ felkeltette egy kíváncsi, kalandvágyó ajkai középiskolás érdeklődését is. Ősi Attila barátjával, Torma Andrással a kilencvenes évek végén járt először Iharkúton. Néhány évvel később, 2000-ben, már egyetemistaként tért vissza a bakonyi őskráterbe azért, hogy történelmet írjon. Attilából paleontológus lett, az első magyarországi dinók felfedezője. A 85 millió éves iharkúti leletek egyedülállónak számítanak Európában.

Ősi Attila az MNO stábjának megmutatta a frissen előkerült leleteket, köztük az új dinoszauruszfaj csontjait is:
Exkluzív MNO videó: Íme a magyar dinók elveszett világa
Exkluzív MNO videó: Íme a magyar dinók elveszett világa
Tudományos sikerek közösségi munkában
„Az elmúlt 12 év kutatásainak köszönhetően több mint 10 ezer csontmaradvány került elő” – mondta az iharkúti csapat vezetője. „Ezek a leletek többnyire izolált csontok, ami azt jelenti, hogy egy-egy csonteleme a csontváznak akármilyen állatból is megőrződik, de mellette lehet egy teljesen más állatnak teljesen más csontja” – magyarázza Ősi Attila. A munkának köszönhetően a szakemberek a csontok alapján eddig legalább 30 különböző gerinces állatfajt tudtak beazonosítani. A kutató szerint ezek között legalább egy tucatnyi új faj van.

Összesen 6-féle dinoszauruszt ismerünk, 3 ragadozót és 3 növényevőt, ezek között van egy új forma, amelynek publikálása éppen folyamatban van. Ennek a neve egyelőre még nem közölhető. Ez egy kis termetű, hátsó két lábán járó, 1,8 méteres növényevő forma volt, ennek idén is előkerültek nagyon jó megtartású leletei: a jobb vállöv, a lapocka és a különböző csontok, illetve a fogak viszonylag gyakoriak, amik ezekhez a kis termetű növényevő formákhoz tartoztak.

A kalap elengedhetetlen szimbóluma egy ásatásnak. Már már Indiana Jones jutna eszünkbe, de fontos leszögezni, Iharkúton nem régészek, de főképp nem kalandorok nyomoznak a hatalmas őslények nyomai után. Paleontológusok, biológusok, geológusok és őket segítő lelkes egyetemisták alkotják az iharkúti nemzetközi csapat magját. Az egyik meredek falon ugyanis a magyar kutatók mellett ott dolgozik a belga Koen is, aki PhD-munkáját a Magyarosaurusról készíti. A külföldi kutató az MNO-nak elmondta, ő gyakorlatilag azt csinálja, amiről mindig is álmodott. Ásatásokon vesz részt és őslényekkel foglalkozhat, s számára így már régi álmai is valóra váltak. Így lehet ezzel a több huszonéves egyetemista is, akiknek munkája sokat jelent Ősi Attilának is.

Egy egész délutánt töltöttünk a csapattal, ennyi idő alatt kiderült az is, hogy itt valójában egy közösségről van szó. Sokkal többet jelent az iharkúti kutatás a csapat tagjainak napi munkánál. A 12 év alatt pedig nem csak a társaság kovácsolódott össze, hiszen már két házasságot is az iharkúti nyaraknak köszönhetnek az egykori táborlakók.

Jótevők közt az MTA és Spielberg

„Az MTA Lendület program keretében ez a kutatócsoport már a második évét kezdte meg Iharkúton. Tulajdonképpen a mi kutatócsoportunk arra hivatott, hogy ezt a 85 millió évvel ezelőtti világot feltárja minden részletében, és minél jobban megismerjük a dolgokat. Az egyik fő irányunk a csontszövettani vizsgálatok, amik azért fontosak, mert az egyes állatfajokról, egyedekről így meg tudjuk állapítani, hogy kifejlettek voltak-e vagy sem” – magyarázta Ősi. „A pénz, amit a kutatási program és a Lendület program ad – sok más egyéb támogatással együtt –, elengedhetetlen, hiszen egy ilyen ásatás elég sokba kerül. Itt 23-24 ember 3 héten keresztül végez munkát, gyakorlatilag az élelmezéstől kezdve az eszközökön át az autóig mindent biztosítani kell. Ezeket a szponzoroktól, alapítványoktól vagy hivatalos állami szervektől, intézményektől kapjuk meg” – emelte ki a tudós.

Ősi Attiláék a támogatóknak köszönhetően idén a Trabant helyett már egy Land Roverrel járhatnak a területen, ami nagyban megkönnyíti a munka egy részét. A további mecénások közt egy világhírűt is találunk, nem kisebb nevet, mint a Jurassic Park megálmodóját, Steven Spielberget.

„Az amerikai The Jurrasic Foundationt Steven Spielberg és kutatógárdája hozta létre azzal a céllal, hogy a későbbi dinoszaurusz-kutatókat pártfogolják. Ők is támogatták a mi kutatásunkat” – vallja be Ősi Attila. A kutató kiemelte a Magyar Természettudományi Múzeum szerepét is. „ A múzeumot sem lehet kihagyni, hiszen minden lelet, ami itt előkerül a földből, beleértve a növénymaradványokat, a csontleleteket, ezek mind-mind a Magyar Természettudományi Múzeumba kerülnek” – mondta Ősi Attila.

Ősi Attila és kutatócsoportja az iharkúti dinoszaurusz-lelőhely tudományos igényű, következetes feltárását, a gerinces fauna anatómiai, csontszövettani és ősállatföldrajzi vizsgálatát folytatja a Lendület program révén az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A fiatal kutató nevét annak a nyolcvanötmillió éves dinoszauruszfajnak a felfedezése tette széles körben ismertté, amelyre a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Természettudományi Múzeum Paleontológiai Kutatócsoportjának tagjaként bukkant bakonyi ásatásai közepette. A már több mint egy évtizede folyó munka nemzetközi érdeklődést váltott ki, Ősi Attila a Nature magazinban publikálta azt a tudományos cikket, amely Európa gerincesősállat-földrajzával kapcsolatos ismereteik újragondolására késztette az őslénytannal foglalkozó kutatókat. A rangos folyóirat hasábjain utoljára harminchat éve, 1975-ben jelent meg cikk magyar őslénykutató tollából. A fiatal paleontológus felfedezésének jelentősége az akkori rudabányai emberős leleteiéhez mérhető.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés