<?xml version="1.0" encoding="utf-8"?>
<rss version="2.0">
    <channel>
        <title><![CDATA[MNO SZEMbeszéd rovat]]></title>
        <link><![CDATA[http://mno.hu/]]></link>
        <description><![CDATA[A MNO SZEMbeszéd rovatának legfrissebb hírei]]></description>
        <language><![CDATA[hu-hu]]></language>
        <copyright><![CDATA[]]></copyright>
        <lastBuildDate><![CDATA[Sun, 19 May 2013 19:00:09 +0200]]></lastBuildDate>
        <item>
            <title><![CDATA[Túlélte a Don-kanyart, nem rezelt be a szovjetektől]]></title>
            <link><![CDATA[http://mno.hu/szembeszed/don-kanyar-meg-sztalin-orgonaja-sem-riasztotta-vissza-1160309]]></link>
            <description><![CDATA[Az 1. felderítő zászlóalj gépkocsivezetője nem rezelt be a szovjetektől. Amikor kellett, ő lépett, és segített, még az élete árán is. Erről mesél videónkban is. Sorozatunk 2. része.]]></description>
            <pubDate><![CDATA[Sun, 12 May 2013 14:59:00 +0200]]></pubDate>
            <category><![CDATA[szembeszed]]></category>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Mi a különbség a jezsuiták és a kommunisták között?]]></title>
            <link><![CDATA[http://mno.hu/szembeszed/mi-a-kulonbseg-a-jezsuitak-es-a-kommunistak-kozott-1158688]]></link>
            <description><![CDATA[Jezsuiták és kommunisták, ideológiák közötti különbségek, személyes élmények és egy generációkon átívelő történet. Hajnal Géza mesélt drámája, az Ördögárok történelmi hátteréről.]]></description>
            <pubDate><![CDATA[Sun, 05 May 2013 12:07:00 +0200]]></pubDate>
            <category><![CDATA[szembeszed]]></category>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Felszabadítás helyett megerőszakolták a fél országot]]></title>
            <link><![CDATA[http://mno.hu/szembeszed/a-szovjetek-felszabaditas-helyett-megeroszakoltak-a-fel-orszagot-1157142]]></link>
            <description><![CDATA[A 99 éves Fejes László megjárta a Don-kanyart. Akkor még álmában sem gondolta volna, hogy egyszer majd a szovjetek Magyarország földjére lépnek. Pedig jöttek, és a Vörös Hadsereg nem kímélte a magyar népet. Több tízezer asszonyt és fiatal lányt nyomorítottak meg. Laci bácsi emlékeit több részletben közöljük majd a SZEMbeszédben.]]></description>
            <pubDate><![CDATA[Fri, 26 Apr 2013 09:00:00 +0200]]></pubDate>
            <category><![CDATA[szembeszed]]></category>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Újratemetés: hősként tisztelik az ejtőernyős őrnagyot]]></title>
            <link><![CDATA[http://mno.hu/szembeszed/ujratemetes-hoskent-tisztelik-az-ejtoernyos-ornagyot-1151636]]></link>
            <description><![CDATA[Bertalan Árpád már az I. világháborúban igazi ikonná vált, de életművének legfontosabb pillére a 30-as években megszervezett magyar katonai ejtőernyőzés. Ami az élete volt, az okozta a halálát is. 1941. április 12-én a bevetésre induló repülőgép rövid idővel felszállása után a földbe csapódott. Az őrnagyot pontosan 72 évvel a tragédia után, péntek délután helyezték méltó nyughelyére a Fiumei úti Sírkertben.]]></description>
            <pubDate><![CDATA[Sat, 13 Apr 2013 08:50:00 +0200]]></pubDate>
            <category><![CDATA[szembeszed]]></category>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Franciaországban maga a pokol várta a magyar hadifoglyokat]]></title>
            <link><![CDATA[http://mno.hu/szembeszed/franciaorszagban-maga-a-pokol-varta-a-magyar-hadifoglyokat-1139962]]></link>
            <description><![CDATA[Nagyapám 14 éves bátyja a második világháború utolsó napjaiban Németországban esett az amerikaiak fogságába. A fogolytáborból 1946-ban hazatérhetett, de az elbeszélések szerint ő többször is megpróbált nyugatra szökni azzal az indokkal, hogy mennyivel jobb volt az élete a táborban. Igaz vagy nem, az biztos, hogy neki szerencséje volt, sok ezer honfitársával szemben ő hazatérhetett. A gönyűi levente sorstársairól, azokról a katonákról szól a Béke poraikra... III. c. kötet, akik a nyugati hadműveleti területeken vagy hadifogságban hunytak el.]]></description>
            <pubDate><![CDATA[Sat, 23 Feb 2013 06:58:00 +0100]]></pubDate>
            <category><![CDATA[szembeszed]]></category>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[A sorsüldözött fohásza: verssel üzent haza a magyar hadifogoly]]></title>
            <link><![CDATA[http://mno.hu/szembeszed/a-sorsuldozott-fohasza-csaladok-ezreinek-uzent-haza-a-magyar-hadifogoly-1137051]]></link>
            <description><![CDATA[A Tisza-parti róna iránti honvágy ihlethette meg azt az ismeretlen magyar honvédet, aki 1944 karácsonyán egy fohászban foglalta össze a vesztes háború miértjeit és fájdalmát. A verset tartalmazó levelet valamikor 1945 első felében kaphatta meg az ároktői lány, Mihály Olga, az MNO egyik olvasójának nagyanyja. A hadifogoly által írt műnek a történelem tankönyvekben lenne a helye.]]></description>
            <pubDate><![CDATA[Sun, 10 Feb 2013 06:58:00 +0100]]></pubDate>
            <category><![CDATA[szembeszed]]></category>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Versben örökítette meg emlékeit a Don-kanyar egyik hőse]]></title>
            <link><![CDATA[http://mno.hu/szembeszed/versben-orokitette-meg-emlekeit-a-don-kanyar-egyik-hose-1130540]]></link>
            <description><![CDATA[A Szilfai család féltve őrzött kincse az a néhány korabeli, papírlapra vetett vers, amely a Don-kanyarról mesél. Szilfai József honvéd irodalmi szinten öntötte versbe emlékeit, fohászait. A doni tragédia 70. évfordulóján, most hétvégén családok ezrei gyújtanak majd gyertyát a hasonló családi relikviák előtt.]]></description>
            <pubDate><![CDATA[Sat, 12 Jan 2013 13:48:00 +0100]]></pubDate>
            <category><![CDATA[szembeszed]]></category>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Akik emlékeikben őrzik a magyarság sorsfordító pillanatait]]></title>
            <link><![CDATA[http://mno.hu/szembeszed/akik-emlekeikben-orzik-a-magyarsag-sorsfordito-pillanatait-1128169]]></link>
            <description><![CDATA[A történelem miértjeit nem érthetjük meg szemtanúk nélkül. Az ő sajátos, szubjektív gondolataik teszik életszerűvé, olykor éppen drámaivá egy-egy múltbeli esemény kérdőjeleit. A SZEMbeszédben egy évvel ezelőtt arra vállalkoztunk, hogy felkeressük ezeket a szemtanúkat.]]></description>
            <pubDate><![CDATA[Thu, 03 Jan 2013 07:38:00 +0100]]></pubDate>
            <category><![CDATA[szembeszed]]></category>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Néphagyományaink újjáélesztése emberibb világot varázsolhat]]></title>
            <link><![CDATA[http://mno.hu/szembeszed/nephagyomanyaink-ujjaelesztese-emberibb-vilagot-varazsolhat-1127384]]></link>
            <description><![CDATA[Ha nem 2012-t, hanem 1912-t írnánk, minden bizonnyal mostanában értem volna haza a regölésből. Ősi szokásainkat ma már csak kevesen ismerik, de szerencsére vannak olyan szakemberek, akik azon fáradoznak, hogy a fiatalok megtanulják és újra átéljék e közösségi események élményét.]]></description>
            <pubDate><![CDATA[Fri, 28 Dec 2012 19:00:00 +0100]]></pubDate>
            <category><![CDATA[szembeszed]]></category>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Így tűntek el a Habsburgok a történelem színpadáról]]></title>
            <link><![CDATA[http://mno.hu/szembeszed/igy-tuntek-el-a-habsburgok-a-tortenelem-szinpadarol-1124910]]></link>
            <description><![CDATA[Történelmi riport született a Habsburgok hatalmának drámai végnapjairól. Speidl Zoltán könyve az utolsó magyar király életét követi végig 1918-tól egészen 1922-es haláláig. Restaurációs kísérletek, a trón betöltésének kérdése és a 20-as évek bel- és külpolitikája kerül terítékre a Végállomás: Madeira – Királykérdés Magyarországon (1919–1921) című munkában.]]></description>
            <pubDate><![CDATA[Sat, 15 Dec 2012 07:58:00 +0100]]></pubDate>
            <category><![CDATA[szembeszed]]></category>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[A Szent Korona titkai és koronázási kincsek nyomában]]></title>
            <link><![CDATA[http://mno.hu/szembeszed/a-szent-korona-titkai-es-koronazasi-kincsek-nyomaban-1117765]]></link>
            <description><![CDATA[Az MTA Lendület Programja keretében a Pálffy Géza történész által irányított Szent Korona Kutatócsoport egy hiánypótló és rendkívül izgalmas munkának állt neki. Nemzeti ereklyénk és a magyar uralkodókoronázások eddig ismeretlen, 1526 és 1916 közötti történetét kívánják a nagyközönség elé tárni. Az ausztriai Fraknó várába azért utaztunk el, hogy a kutatás eddigi talán legkülönlegesebb kincsét bemutassuk.]]></description>
            <pubDate><![CDATA[Sun, 18 Nov 2012 10:00:00 +0100]]></pubDate>
            <category><![CDATA[szembeszed]]></category>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[A szovjetek sem nyúlhattak a páratlan fraknói kincsekhez]]></title>
            <link><![CDATA[http://mno.hu/szembeszed/a-szovjetek-sem-nyulhattak-a-paratlan-fraknoi-kincsekhez-1116810]]></link>
            <description><![CDATA[Eddig ismeretlen kincsre bukkantak a burgenlandi Fraknó várában. Az ódon épület még ma is az Esterházyaké, akiknek közel négyszáz év alatt volt mit összegyűjteniük. Nem kis szerencsével a második világháború idején is érintetlen maradt a kincstár, s így az ma már a világon egyedülállónak számít. A kincsek megtekintése még akkor sem riasztott vissza minket, mikor megtudtuk, a várba Drakula gróf mellett egy másik szellem is visszajár kísérteni. Kétrészes sorozatunk első részében feltárjuk a rémisztő legenda és a kincstár titkát.]]></description>
            <pubDate><![CDATA[Wed, 14 Nov 2012 07:58:00 +0100]]></pubDate>
            <category><![CDATA[szembeszed]]></category>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Felvétel, tessék! 1956 egy amatőr filmes szemével]]></title>
            <link><![CDATA[http://mno.hu/szembeszed/felvetel-tessek-1956-egy-amator-filmes-szemevel-1115014]]></link>
            <description><![CDATA[Még élnek néhányan azok közül az amatőr filmesek közül, akik kamerájukkal megörökítették a forradalom különleges pillanatait. Közülük felkerestük a legfiatalabbat, az akkor mindössze 20 éves Gánóczy Józsefet. Az egykori műegyetemistának ma már 8 unokája van, azt hiszem a családi esték bővelkednek az izgalmas történetekben.]]></description>
            <pubDate><![CDATA[Sun, 04 Nov 2012 07:00:00 +0100]]></pubDate>
            <category><![CDATA[szembeszed]]></category>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Erdély polihisztora megelőzte korát]]></title>
            <link><![CDATA[http://mno.hu/szembeszed/erdely-polihisztora-megelozte-korat-1106576]]></link>
            <description><![CDATA[A földrajzi felfedezések a XIX. századra nagyrészt befejeződtek. A földgömbön azonban ekkor még jócskán előfordultak fehér foltok. A korabeli legendás, magyar kötődésű expedíciók idejében, amelyeket a SZEMbeszédben is bemutatunk, egy székely polihisztor a nagyvilág helyett a "bérces kishazát" választotta. Orbán Balázs Angliából hazatérve úgy gondolta, szülőföldje, Erdély nem csak egy misét ér meg.]]></description>
            <pubDate><![CDATA[Fri, 21 Sep 2012 09:08:00 +0200]]></pubDate>
            <category><![CDATA[szembeszed]]></category>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[A törpe sem rémiszthette el a bányászokat]]></title>
            <link><![CDATA[http://mno.hu/szembeszed/a-torpe-sem-remiszthette-el-a-banyaszokat-1102254]]></link>
            <description><![CDATA[Magyarországon nem most kezdték a bányászatot. Szent István idejében például egy sóbánya is rendkívüli jelentőséggel bírt.  III. Béla jövedelmeiről a külföldi források irigykedve írtak s azt hiszem, Károly Róbert aranyforintjának ma is örülnének minden háztartásban.]]></description>
            <pubDate><![CDATA[Thu, 30 Aug 2012 12:04:00 +0200]]></pubDate>
            <category><![CDATA[szembeszed]]></category>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[A sör gyilkol és mámorít]]></title>
            <link><![CDATA[http://mno.hu/szembeszed/a-sor-gyilkol-es-mamorit-1095891]]></link>
            <description><![CDATA[Arról nem szólnak a források, hogy az ókori olimpiákon mekkora mértékben folyt a sör, az biztos, hogy a sikereinkkel párhozamosan nőhet a sörfogyasztás. Katona Csabával, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének munkatársával beszélgettünk a sör sok ezer éves útjáról. A történész a cseh sörök szakértőjeként a magyar–cseh kultúrtörténeti kapcsolódásokról is beszélt a SZEMbeszédnek.]]></description>
            <pubDate><![CDATA[Mon, 06 Aug 2012 16:00:00 +0200]]></pubDate>
            <category><![CDATA[szembeszed]]></category>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Sikersztori: 27 érem Londonban]]></title>
            <link><![CDATA[http://mno.hu/szembeszed/sikersztori-27-erem-londonban-1095039]]></link>
            <description><![CDATA[A II. világháború után három évvel, 1948-ban a vesztes és megszállt Magyarország bizonyította, hogy van kiút a mélyből. Sportolóink előtt le a kalappal: az éremtáblázaton a harmadik helyen végeztünk. A londoni olimpiáról Gál Vilmos, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa beszélt a SZEMbeszédnek.]]></description>
            <pubDate><![CDATA[Fri, 27 Jul 2012 17:28:00 +0200]]></pubDate>
            <category><![CDATA[szembeszed]]></category>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Hazatér a világháborús veterán + videó]]></title>
            <link><![CDATA[http://mno.hu/szembeszed/hazater-a-vilaghaborus-veteran-3-resz-1069155]]></link>
            <description><![CDATA[Gál János, aki az 1. székely határőr-zászlóalj katonájaként vett részt a második világháború harcaiban, Ausztria területén esett angol fogságba 1945 tavaszán. A fogság azonban csak rövid ideig tartott.]]></description>
            <pubDate><![CDATA[Thu, 03 May 2012 05:00:00 +0200]]></pubDate>
            <category><![CDATA[szembeszed]]></category>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Egy vagány pilóta kalandja a II. világháborúban]]></title>
            <link><![CDATA[http://mno.hu/szembeszed/tipa-tortenete-1063859]]></link>
            <description><![CDATA[„Egy jó férj nem szűnik meg feleségének a házasságkötés után sem udvarolni, így az estély emelkedettebb hangulatában azzal az ígérettel leptem meg Melindát, hogy másnap délután hazarepülök vele Tapolcára. Indulás előtt felhívtam a reptérügyeletes tisztet, megkértem, hogy tolassa ki és motorpróbáztassa le gépemet, fél óra múlva szeretnék indulni.” ]]></description>
            <pubDate><![CDATA[Wed, 28 Mar 2012 12:00:00 +0200]]></pubDate>
            <category><![CDATA[szembeszed]]></category>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[„Csak látnám meg a gyergyói hegyeket”]]></title>
            <link><![CDATA[http://mno.hu/szembeszed/csak-latnam-meg-a-gyergyoi-hegyeket-1061755]]></link>
            <description><![CDATA[Gál János őrvezető háborús történetének üzenete már kiforrott a visszaemlékező gondolataiban, s csatlakozik mindahhoz a több évszázados magyar népi emlékezetkultúrához, amely folyamatosan alakul, változik és meghatározza ma is a gondolkodásunkat.]]></description>
            <pubDate><![CDATA[Tue, 20 Mar 2012 19:45:00 +0100]]></pubDate>
            <category><![CDATA[szembeszed]]></category>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Szent István koronája szemben a vörös csillaggal]]></title>
            <link><![CDATA[http://mno.hu/szembeszed/szent-istvan-koronaja-szemben-a-voros-csillaggal-1059781]]></link>
            <description><![CDATA[A történet az 1980-as években egy székelyföldi községben játszódik, ahol a párt mindenhatósága megkérdőjelezhetetlen, ahol a legfőbb ellenség továbbra is a katolikus egyház.]]></description>
            <pubDate><![CDATA[Tue, 13 Mar 2012 17:49:00 +0100]]></pubDate>
            <category><![CDATA[szembeszed]]></category>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Osztályegyenlőség Ceausescu világában]]></title>
            <link><![CDATA[http://mno.hu/szembeszed/osztalyegyenloseg-ceausescu-vilagaban-1055877]]></link>
            <description><![CDATA[Az osztályegyenlőség elvét sokan a modern társadalom létrejöttének kerékkötőjeként határozzák meg és hogy a társadalom sem áll a régi rendszer által hirdetett osztályokból, mint valami általános iskola. A tudósok egész nap tudnak erről vitatkozni, komoly ideológiai vita zajlik a kérdésről. De hogyan látja mindezt a hétköznapi ember, aki mindebben a vitában nem vesz részt? Körkérdés Székelyföldről, a megkérdezettek 1950 és 1968 között születtek: ]]></description>
            <pubDate><![CDATA[Wed, 29 Feb 2012 16:30:00 +0100]]></pubDate>
            <category><![CDATA[szembeszed]]></category>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Akik farkasszemet néztek Sztálin katonáival]]></title>
            <link><![CDATA[http://mno.hu/szembeszed/akik-farkasszemet-neztek-sztalin-katonaival-1052768]]></link>
            <description><![CDATA[Ez a történet különös epizódját mutatja be a második világháborúnak, amikor testközelbe került az orosz katona a magyar katonával, és ilyen közel könnyen megvalósulhatott az, hogy ne az ellenséget, hanem az embert lássák egymásban.]]></description>
            <pubDate><![CDATA[Fri, 17 Feb 2012 17:00:00 +0100]]></pubDate>
            <category><![CDATA[szembeszed]]></category>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Élet-halál harc: Hadak útján jártak a magyar bakák is]]></title>
            <link><![CDATA[http://mno.hu/szembeszed/elet-halal-harc-hadak-utjan-jartak-a-magyar-bakak-is-1050333]]></link>
            <description><![CDATA[Mától a mozikban Spielberg legújabb alkotása. A Hadak útján című kalandfilm az I. világháború egy különleges angol legendáját dolgozza fel. Spielberget lehet giccsesnek tartani, szeretni, vagy nem szeretni, mi itt nem is a filmről, inkább a történelmi kor hátteréről beszélgettünk Pintér Tamás szakértővel. A Nagy Háború Blog szerkesztője számos történetre bukkant már, amelyek egy-egy magyar kalandfilm alapjául is szolgálhatnának. Magyar sztorik következnek az első világégés időszakából.]]></description>
            <pubDate><![CDATA[Thu, 09 Feb 2012 14:55:00 +0100]]></pubDate>
            <category><![CDATA[szembeszed]]></category>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Emlékezzünk, de miért is?]]></title>
            <link><![CDATA[http://mno.hu/szembeszed/emlekezzunk-de-miert-is-1047512]]></link>
            <description><![CDATA[68 éve történt a magyar királyi 2. honvéd hadsereg óriási véráldozattal járó visszavonulása a Don-kanyarból, helytállásuk, reménytelen harcaik emléke mindmáig él a magyarság kollektív emlékezetében.]]></description>
            <pubDate><![CDATA[Tue, 31 Jan 2012 11:52:00 +0100]]></pubDate>
            <category><![CDATA[szembeszed]]></category>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Veteránok a Don-kanyarból + Videó]]></title>
            <link><![CDATA[http://mno.hu/szembeszed/veteranok-a-don-tol-1043872]]></link>
            <description><![CDATA[2012. január 10-e, kedd, reggel 8 óra, a főváros már éli zajos életét, nem messze a Móricz Zsigmond körtértől a 92 esztendős Gyurka bácsi évfordulóra készül. ]]></description>
            <pubDate><![CDATA[Mon, 16 Jan 2012 17:10:00 +0100]]></pubDate>
            <category><![CDATA[szembeszed]]></category>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Népi emlékezet és a második világháború + Videó]]></title>
            <link><![CDATA[http://mno.hu/szembeszed/nepi-emlekezet-es-a-masodik-vilaghaboru-1042190]]></link>
            <description><![CDATA[A második világháború zömmel had- és diplomáciatörténeti munkái nem kellőképpen foglalkoznak az egyszerű katonák beszámolóival, melyek a megszokott történeti képtől eltérő tapasztalatokról beszélnek. ]]></description>
            <pubDate><![CDATA[Mon, 09 Jan 2012 10:28:00 +0100]]></pubDate>
            <category><![CDATA[szembeszed]]></category>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Rákosi: „Sztálin rabját” a Szent Koronáért!]]></title>
            <link><![CDATA[http://mno.hu/szembeszed/rakosi-sztalin-rabjat-a-szent-koronaert-1040091]]></link>
            <description><![CDATA[Pontosan 70 évvel ezelőtt, 1951 utolsó napjaiban az Egyesült Államokban az egyik legnépszerűbb téma meglepő módon nem más, mint Magyarország volt. Az NBC heteken át promózta azt a filmet, amely a „kis, kommunista országról” lerántotta a leplet. Az amerikai álomgyár sok legendát filmesített már meg, azonban itt valójában többről volt szó. ]]></description>
            <pubDate><![CDATA[Thu, 29 Dec 2011 08:00:00 +0100]]></pubDate>
            <category><![CDATA[szembeszed]]></category>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Heti városi legenda: 70 éve, 1941. december 12-én üzent hadat Magyarország az USA-nak]]></title>
            <link><![CDATA[http://mno.hu/szembeszed/heti-varosi-legenda-70-eve-1941-december-12-en-uzent-hadat-magyarorszag-az-usa-nak-1038167]]></link>
            <description><![CDATA[A legenda szerint a következő párbeszéd a hadüzenet után hangzott el a washingtoni külügyi illetékes és a magyar ügyvivő között. ]]></description>
            <pubDate><![CDATA[Fri, 16 Dec 2011 21:10:00 +0100]]></pubDate>
            <category><![CDATA[szembeszed]]></category>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Addig van értelme gyűjteni, amíg van idő és tér]]></title>
            <link><![CDATA[http://mno.hu/szembeszed/addig-van-ertelme-gyujteni-amig-van-ido-es-ter-1037311]]></link>
            <description><![CDATA[Az első interjúalanyom 12-13 éves koromban a nagyapám volt. Hetvenkedő fejjel jól bírta a gyermek záporozó kérdéseit, furfangos módon talán irányította is az érdeklődésemet. A történetei, úgy gondolom, befolyásoltak abban, hogy elkezdjek komolyabban a történelemmel foglalkozni. Számomra ő egy igazi mesemondó, sokban hasonló Berecz Andráshoz, aki régóta járja a Kárpát-medence zegzugait, hogy felkutassa az öregek ajkán élő legendákat és igaz történeteket! ]]></description>
            <pubDate><![CDATA[Fri, 16 Dec 2011 19:05:00 +0100]]></pubDate>
            <category><![CDATA[szembeszed]]></category>
        </item>
    </channel>
</rss>