Egymilliárd az olimpiai érmeseknek

Gyöngyösi Balázs

2016. február 17., szerda 08:14, frissítve: szerda 11:13

Egy 35 év feletti olimpiai bajnok tavaly bruttó 237 700 forintot kapott havonta, az ezüst- és bronzérmesek ennek a 60, illetve 40 százalékát. A Magyar Olimpiai Bizottság összesen 977,79 millió forintot fizetett ki az előző évben a sportolóknak életjáradékként. Ha a jogszabály addig nem változik, a londoni játékok után Rióban is 35 millió forintos állami jutalmat ér az első hely.

Tavaly 488 olimpiai érmes összesen 977,79 millió forintnyi járadékban részesült – közölte a Magyar Nemzettel a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) kommunikációs igazgatója. Siklós Erik kifejtette, egy olimpiai aranyérem esetén 2015-ben havi bruttó 237 700 forint járt egy sportolónak, kettő vagy három cím után ez az összeg 285 200, illetve 332 800 forint. Egy négyszeres olimpiai bajnok járadéka bruttó 380 300 forint havonta, egy öt- vagy többszörösé 475 400 forint. Ezen kívül míg egy olimpiai ezüstérem után havi bruttó 142 600 forint járt az előző évben, addig egy bronzért 95 100.

A rendszert könnyű átlátni, ha tudjuk, hogy a 2004-ben hatályba lépett sporttörvény értelmében a magyar nemzeti színekben, egyéni számban vagy csapattagként olimpiai érmes sportolók a 35. életévük betöltését követő hónaptól életük végéig jogosultak az olimpiai járadékra. Ez az elismerés nemcsak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett nyári vagy téli olimpián elért eredmények után jár, hanem ugyanúgy megilleti a Nemzetközi Sakkszövetség által szervezett sakkolimpián, továbbá a paralimpián, illetve a siketlimpián első három helyezett közé került versenyzőket is. A jogszabályok szerint a járadék mértéke a bérből és fizetésből élők előző évi bruttó átlagkeresetének megfelelő összeg. Ez a havi juttatás illeti a bajnokokat, a második és harmadik helyezettek ennek a 60, illetve 40 százalékát kapják. Aki kétszeres, háromszoros vagy négyszeres olimpiai bajnok, az aranyérmenként a Központi Statisztikai Hivatal által számított átlagkereset 120, 140, 160, illetve 180 százalékára jogosult, öt vagy több elsőség esetén pedig a duplájára.

– Életjáradékból egyetlen korábbi kiváló sportoló sem lett dúsgazdag, és valószínűleg ezután sem lesz az, de ez egy biztos pont, tisztességes megélhetést, biztonságot ad – fejtette ki lapunknak gondolatait a témában Borkai Zsolt. A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke hangsúlyozta, sok esetben nehéz átállni a civil életre, amikor már nem másodpercek, centiméterek vagy pontszámok, hanem telefonhívások, e-mailek, tárgyalások döntenek. Ebben az átmeneti időszakban pedig az olimpiai életjáradék programja a magyar sport szociális hálójaként funkcionál.

Lapunk afelől is érdeklődött a MOB-nál, hogy eldőlt-e már, mekkora összegű jutalmat kapnak a riói győztesek, dobogósok, helyezettek. Az olimpiai bizottság válaszából kiderül, hogy a premizálási rendszer a négy évvel ezelőtti, londoni játékokon alkalmazotthoz képest egyelőre nem változott. A brit fővárosban Szilágyi Áron virtuóz kardvívása, Gyurta Dániel világcsúcsa 200 méteres mellúszásban vagy éppen Pars Krisztián legmesszebbre szálló kalapácsa a dicsőségen túl 35 millió forintot hozott számukra a konyhára, akik augusztus 5. és 21. között Rio de Janeiróban a legjobbnak bizonyulnak, jelen állás szerint ugyanerre az összegre számíthatnak. Londonban az ezüstéremért 25, a bronzért 20 millió forint állami jutalom járt, ám a negyedik-nyolcadik helyezettek sem tértek haza üres kézzel, 15, 10, 8, 4, illetve 2 millió forintot kaptak. A hatályos jutalmazási rendszer négy kategóriát különböztet meg, ennek megfelelően differenciál; ezek az egyéni, a páros versenyszámok, az egyéni sportágak 3–8 fős csapatversenyszámai, illetve az egyéni sportágak csapatversenyszámai (9 főtől) és a csapatsportágak. Így a besorolásnak megfelelően az aranyérem, ha nem 35, akkor 31,5, 28 vagy 24,5 millió forintot jelenthet az érintettek bankszámláján.


Az első lépés a 2024-es budapesti olimpia felé

A mai napon zárul le a három részből álló pályázati eljárás első szakasza a 2024-es nyári olimpia rendezéséért folytatott versenyfutásban. Véget ért a visszaszámlálás: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) asztalán „vízió, a játékok koncepciója, stratégiája” munkacímmel készülő jelentkezési dokumentációnak már átfogóan előre kell vetítenie, pozitív elbírálás esetén az adott városban milyen képet festene a sportesemény.

A NOB értékelő bizottsága májusig elemzi a dokumentációt és jelentést készít, ezután a végrehajtó bizottság júniusban megerősíti a pályázó városokat. A második szakasz júniustól decemberig tart, a kandidálóknak ekkor már a törvényi szabályozásról, a jogi háttér megteremtéséről, valamint a létesítmények finanszírozásáról kell számot adniuk. A harmadik fázis idén decembertől a jövő év áprilisáig tart, a pályázati dokumentáció harmadik részében a lebonyolításról, a gyakorlati kérdésekről, illetve az utóhasznosításról is kell már értekezni.

A rendező várost 2017 szeptemberében Limában választja ki a NOB, ez jelen állás szerint Budapest, Los Angeles, Párizs vagy Róma lehet. Hamburg kiszállt a versenyből, mert a helyi lakosság november 29-én ügydöntő népszavazáson úgy határozott: nem támogatja a város pályázatát.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016.02.17.