Gyurta már a civil életre is készül

A mellúszó olimpiai bajnok tudatosan kerüli a nyilvánosságot a magyar úszást érintő botrányos ügyekben

Szilágyi László

2016. május 17., kedd 06:00

Többek között egy gyorsúszó mellett úszik az edzéseken, így modellezi a versenyhelyzetet, a hátrány ledolgozását és a hajrát Gyurta Dániel. London olimpiai bajnoka legalább három aranyat vár Hosszú Katinkától Rióban, és egyáltalán nem érdekli, hogy csak a harmincharmadik helyen áll a világranglistán. Az olimpiai bajnok mellúszó nem akart megnyilvánulni a Kiss László-ügyben, de reagált Széchy Tamás híres mondására.

A kritikusai azt mondják, hogy azért nem akart indulni a londoni Európa-bajnokságon, mert félt egy újabb vereségtől.
– Ilyen hangok nem jutottak el hozzám, de egyébként sem szoktam a velem kapcsolatos esetleges negatívumokkal foglalkozni. Az úszásban egyébként sincs vereség! Mi nem bokszolunk vagy karatézunk, nálunk nem létezik a vereség. Mi felállunk a rajtkőre, beugrunk a vízbe, és a saját tudásunk szerint próbáljuk magunkból kihozni a maximumot. Nem foglalkozom a kritikus hangokkal, a családom és az edzőim véleményére adok.

– Széchy Tamás egykor azt vallotta, hogy huszonöt éves az igazán érett mellúszó. Ön most huszonhét. Hogy is van ez?
– Nehéz kérdés. Vannak velem egyidős versenyzők és 17–20 év közötti úszók. Nehéz megjósolni, ki mikor éri el a legjobb formáját. Érdekes, hogy én is éreztem magamban valamilyen pluszerőt, amikor betöltöttem a huszonhárom-huszonnégy éves kort. Ma nyilván megvan bennem a megfelelő tapasztalat, ami korábban még nem volt meg. Az imént felvetődött a vereség szó, de a használatát nem tartom helyesnek. Az biztos, hogy ebből tanul az ember, le tudja vonni a következtetéseket. A győzelemből sokkal nehezebb tanulni. A 2004-es olimpiai ezüstérmem után öt évet kellett várni a következő nagy eredményemre, rengeteg kritikus leírt, eltemetett, de felálltam, és olimpiai bajnok lettem. A mellúszás nagyon nehéz, összetett úszásnem, talán csak néhányan vagyunk, akik évről évre hozzák a szintet, de évről évre felbukkannak fiatalok. Szerintem minimum huszonöt évesnek kell lenni ahhoz, hogy meglegyen az a tapasztalat, amelyre lehet építkezni.

– Mi a különbség a 2012-es londoni és a 2016-os riói olimpiára készülő Gyurta Dániel között?
– Sokkal érettebb lettem azóta…

– …jelenleg a 33. helyen áll a világranglistán. Akkor hányadik volt?
– Megmondom őszintén, ez engem nem érdekel. A ranglista pillanatnyi állapotot mutat. A 2011-es sanghaji vb előtt sem voltam előkelő helyen, még az első tíz között sem, utána mégis sikerült nyernem. Pedig előtte megkérdezték páran, hogy egyáltalán miért indulok a versenyen. Semmit nem jelent, ha valaki a vb vagy az olimpia előtt 2:04 vagy 2:13 körüli időt úszik. Csak az számít, hogy ott és akkor, az adott versenyen ki hogyan teljesít.

– Milyen idő lehet elég az olimpiai bajnoki címhez? London előtt Széles Sándor, az egyik edzője azt mondta, hogy 2:08-on belüli kell, azaz világcsúccsal lehet nyerni. Igaza lett, 2:07.28-as rekordot úszott.
– Szerintem idén is világcsúcs kell az olimpiai aranyéremhez, 2:06-tal kezdődő időeredmény, én azt sem tartom kizártnak, hogy már a májusi Európa-bajnokságon megdől a jelenlegi rekord.

– Ez motiválja?
– Egyedül az motivál, hogy elvégezzem a megfelelő edzésmunkát, ha erre képes vagyok, és érzem, hogy a hasznomra válik, akkor sokkal nagyobb biztonságban érzem magamat, mintha nem mennének jól az edzések, de év közben úsznék egy 2:07 körüli időt. Ha visszanézzük az évközi időeredményeimet, mindig azt látjuk, hogy nem annyira kiemelkedők, de a nagy versenyeken nekem mindig jobban megy.

– Tavaly, a kazanyi világbajnokság előtt egy gyorsúszó, Csontos Kristóf segítette az edzésein. Ő még a felkészülés „tartozéka”?
– Az ő segítségével modelleztük, milyen az, amikor a harmadik vagy a negyedik hosszon hátrányból kell hajrázni. Vele megpróbálunk előidézni olyan versenyhelyzetet, amelyet szeretnénk megoldani az olimpián.

– A tavalyi kazanyi vb után azt mondta, a vereség, a bronzérem után le kell vonni a következtetéseket. Ez megtörtént?
– Egyik edzőmmel, Virth Balázzsal alaposan végigrágtuk magunkat a dolgokon, s arra jutottunk, annyira tökéletes felkészülés volt, hogy nincs okunk azon változtatni. Kivéve az utolsó két hetet.

– Mi történt? Ma már lehet erről nyíltan beszélni?
– Persze, ez eddig sem volt titok, a formába hozáson ment el a jó eredmény. A világbajnokság előtt azt nyilatkoztam, hogy soha nem voltam még ilyen jó formában. Azzal nem számoltunk, hogy egy sokkal keményebb, komolyabb, minőségi felkészülés végén ugyanolyan szigorúan kell vennünk a formába hozást.

– Az is változott, hogy 29,4-es idővel kezdi az első ötvenet? Kiszámolja magában, és pontosan akkor érinti meg először a falat.
– Igen, ebben is van változás. A tavalyi vb-döntőn 28 másodperc körül kezdtem az első ötvenet, nyilván a mezőny mozgása, minősége, irama befolyásolt engem is. El kell találni az arányt, hogy az a bizonyos kezdés ne menjen át egy őrült rohanásba. Konkrét eredményt most nem mondok, de ebben benne van az erősebb kezdés.

– Változott bármi a kazanyi vereség óta? Addig mindenki Gyurta Dánielt akarta legyőzni, azóta…
– Én abból indulok ki, hogy 2009 és 2016 között mindig ott voltam és vagyok a világ élvonalában, 2009-ben, 2011-ben és 2013-ban vb-t nyertem, 2012-ben olimpiát, ezek feltöltenek mentálisan, és ahogy említettem, nagyon fontos, hogy jó edzéseket végezzek.

– Széles Sándor jelenléte hiányzik a felkészülésben? Már nem vállal olyan aktív szerepet, mint korábban.
– Az utóbbi időben Sanyi bácsi egészségi állapota volt számunkra is a legfontosabb. Az együtt töltött hosszú évek során nem csak ő volt az edzőm. Ugyan ő tervezte meg a felkészülés menetét, de folyamatosan mellette volt Virth Balázs és Kovácshegyi Ferenc, nyugodtan mondhatom, hogy nekem mindig is három edzőm volt. Nyilván hiányzik, mert nagyon fontos az ő szerepe a felkészülésben, de mostanában egyre gyakrabban van ott a parton, és megosztja velünk a tapasztalatait. Számomra ez nagyon fontos.

– 2011-ben legyőzte Kitadzsima Koszukét, és úgy fogalmazott, hogy az volt a tökéletes úszás. Ezt azóta is tartja?
– Jó kérdés! Akkor az volt, mert Kitadzsima kivételes egyéniség, mindenki őt akarta legyőzni. Az, hogy nekem sikerült először, ad egyfajta büszkeséget. Akkor ő volt a leggyorsabb, ma vannak mások, még csak azt sem mondom, hogy jobbak, őket másfajta taktikával lehet legyőzni. Rióban teljesen más tökéletes úszásra lesz szükség.

 

NÉVJEGY
Gyurta Dániel 1989. május 4-én született Budapesten. Háromszoros világ-, kétszeres Európa-bajnok, a 2012-es londoni olimpia bajnoka 200 méteres mellúszásban. Tizenöt évesen az athéni olimpián szerzett ezüstéremmel robbant be a nemzetközi elitbe, majd hullámvölgybe került, évekig nem tudott felmutatni kiemelkedő eredményeket. A 2009-es világbajnokságtól egészen 2015-ig nem talált legyőzőre. Ez időszak alatt három világbajnoki címet, két Európa-bajnokságot, valamint egy olimpiai bajnoki címet szerzett. 2013-ban a Magyar Úszószövetség és az Európai Olimpiai Bizottság sportolói bizottsága tagjának választották. 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést kapta. 2013-ban UNESCO Fair Play-díjat vehetett át, miután az olimpiai bajnoki aranyérmének másolatát személyesen adta át elhunyt norvég riválisa szüleinek. Öccse, Gergely szintén úszó, világ- és Európa-bajnoki harmadik helyezett.

– Korábban Kitadzsima volt a legnagyobb ellenfele, Kazanyban Marco Koch előzte meg. A K betűs korszakot éljük?
– Ezt nem figyeltem. Marcóval egyébként jóban vagyok, kedves, szimpatikus srác, ettől függetlenül olyan szintű napi kapcsolatban nem állok vele, mint az angolokkal. Andrew Willis és Craig Benson kijutott az olimpiára, velük van egyfajta kapcsolatom.

– A K betűsöknél maradva: a Katinka-ügyről mi a véleménye?
– Nagyon bízom abban, hogy aranyérmeket szerezhet az olimpián. Még arra is esélyt látok, hogy akár három vagy négy aranyat is nyer Rióban. Ismerve az edzésmunkáját, ő kiváló példa arra, hogyan kell motiválnia magát az embernek nap mint nap.

– Nem tartja túlzásnak, hogy Katinka alig tartja a kapcsolatot a Magyar Úszószövetséggel?
– Ebben nem én vagyok kompetens, nem szeretnék erről beszélni.

– Hány magyar aranyérmet vár Rióban?
– A londoni összteljesítmény után nagyon magasan van a léc, én nem akarok pluszterhet tenni a magyar csapatra. Jóslásokba sem szeretnék bocsátkozni. Mindannyian tudjuk, hogy kicsit kisebb lesz a magyar delegáció létszáma, mint volt Londonban. Nyilván az úszókról tudnék leginkább beszélni, őket látom és ismerem. Bízom benne, hogy szerzünk jó pár érmet és több aranyérmet is.

– Cseh Lászlóval tartja a kapcsolatot?
– Persze.

– Volt egy nagyon érdekes mondata a Kiss László-ügyben…
– Itt álljunk meg, ezzel kapcsolatban nem szeretnék állást foglalni.

– Gondolom, az öccséről annál szívesebben beszél.
– Gege (Gergely – a szerk.) elképesztő. Egyik napról a másikra kiment Franciaországba, különösebb francianyelv-tudás nélkül, teljesen egyedül. Hatalmas erőpróba volt az egész családnak, hogy egyik pillanatról a másikra ő egyszer csak kirepült otthonról. Én jó pár éve elköltöztem, de nap mint nap visszajártam meglátogatni a családomat. Anyukámék nagy hiányt éreztek, de mégiscsak az öcsémnek volt a legnehezebb: kikerült egy vadidegen helyre, ahol be kellett illeszkednie. Nagyon nehéz volt számára az első három hónap, de kitartott a végsőkig. Én is próbáltam segíteni neki, hogy minél erősebb legyen mentálisan. Bízom benne, hogy az olimpián is meg fogja tudni mutatni a tehetségét.

– Az országos bajnokságon olimpiai A szintes időket úszott.
– Jót tett neki a váltás.

– Más: vállal közéleti szerepet? Politika, sport, sportirányítás?
– Az Európai Úszószövetség sportolói bizottságának vagyok a tagja, és be szeretnék kerülni a nemzetközi bizottságba is, erről majd a riói olimpián döntenek a sportolók, hogy a húsz jelentkező közül ki a négy szerencsés. Az eredményeim segíthetnek abban, hogy engem válasszanak, és több olyan sportoló is jelentkezik, aki talán kevésbé esélyes. Nagy szükségem lesz arra, hogy hatékonyan menedzseljem magamat a versenyzésem után.

– A 2017-es vb-ig kitart a versenyzői pályafutása?
– Akár tovább is. Majd meglátjuk.

– Gondol a civil életére, a pályafutása után mihez kezd?
– Vannak terveim, céljaim, és általában azokat megvalósítom. Nem babonából nem mondok erre semmit, de nincs még itt az ideje, hogy előálljak a konkrétumokkal. Vannak lehetőségeim, felkéréseim, de egyelőre az úszás a legfontosabb. Majd az élet úgyis elrendezi a dolgokat.

– Mit csinál, amikor éppen nem az úszás van a középpontban?
– Elmegyek a barátaimmal meccset nézni. Az amerikai kosárlabdában a Golden State-nek drukkolok, az angol fociban a Leicesternek. A sporttal való kikapcsolódás nagyon fontos. A sport önmagában nagyon fontos.

Hiába szólt a Népsport

 

Kiss László vízilabdázók társaságában is erőszakoskodott egy lánnyal a margitszigeti uszodában 1960–61 telén – írta a Blikk. A bulvárlap szerint Kisst még a Takáts-ügy előtt, 1961 elején a Magyar Úszószövetség egy másik erőszakos tett miatt felfüggesztette. Ebből nem lett rendőrségi ügy, ám a testület elnöksége három hónapra mindennemű sporttevékenységtől és az uszodák látogatásától eltiltotta a versenyzőt. Az újság által közzétett iratban ez áll: Kiss László és még két sporttársa (vízilabdázók) a sportuszoda párába burkolózó szabad részében körülvették F. Marianna 18 éves lányt, és fogdosni kezdték minden testrészén, így a lábát, a mellét és nemi szervét is megfogták. Kijelentették, hogy csak akkor engedik el, ha a lány megígéri, hogy Kiss Lászlóval és két társával közösülni fog. A lány az arra haladó úszómesternek odakiáltott, mire Kissék elúsztak. A Blikk idézett a Népsport Határozottabb intézkedéseket! címmel az eset nyomán írt írásából, amely a lap szerint arra utal, hogy ha megfelelő intézkedések születnek, nincs Takáts-ügy: „A Ferencvárosi Torna Club nyilatkozatában hangsúlyozza a nevelőmunka megjavítását. De vajon nem lett volna-e célszerű már a télen napirendre tűzni ezt, amikor szintén hasonló ügy fordult elő az uszodában? Akkoriban is hárman vétettek a sporterkölcs ellen: egy úszó és két vízilabdázó. S a fenyítés, a büntetés gyengének bizonyult. A cselekedetet nem követte elég hatékony felelősségre vonás, s most ugyanaz az FTC-úszó ismét ott szerepel a tettesek között.” Mint ismeretes, Kiss Lászlót, a botrány következtében lemondott úszókapitányt és két másik úszót börtönbüntetésre ítélt a bíróság 1962-ben, amiért csoportosan megerőszakolták az akkor 18 éves Takáts Zsuzsannát. A közvélemény sokáig azt hitte, hogy a nő halott, de másfél hete kiderült, hogy csak a halálhírét keltették. Ekkor beszélt a nemi erőszak részleteiről az RTL Klub kamerái előtt. Néhány nappal később Kiss elismerte a nemi erőszak tényét, és bocsánatot kért egykori áldozatától. (MN)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016.05.17.