Gabay Balázs
Gabay Balázs

Az ORFK Teve utcai „rendőrpalotájában” megtartott csütörtöki konferencia aktualitását az adta, hogy ma lépett életbe az Országgyűlés által elfogadott C-lista, mely a dizájnerdrogok szankcionálását hivatott szolgálni. Az előadók többsége meg is jegyezte, mérföldkő ez a kábítószerek fogyasztása ellen folytatott küzdelemben.  

A magyar 16 évesek harmada már kipróbált valamilyen drogot életében, szögezte le dr. Révai Róbert osztályvezető főorvos, a BRFK főtanácsosa. A megelőzés fontos területei közül az iskolai felvilágosítást és a fesztiválokon tartott „workshopokat” emelte ki. Mindenkinek észben kell tartania, hogy a rendőrség nem jogalkotó, csak jogalkalmazó, így már csak akkor kap szerepet a kábítószerek kapcsán, ha a megelőzés nem járt sikerrel.

Egészségügyi maffiahálózat

A főtanácsos elmondta, az egészségügyi és bűnügyi statisztika alapján meghatározott drogfogyasztók köre nem teljes, hiszen sokan nem is kerülnek be a „rendszerbe”. A kábítószer-terjesztéssel foglalkozó bűnszervezetekre kitérve elhangzott: azok immár nem csupán a politikára, a gazdasági életre, de az egészségügy egyes területeire is rá tudták tenni a kezüket. Az illegális orvosi ellátás, a nem regisztrált laborok például ebbe a körbe tartoznak. A fiatalok körében gyorsan terjedő dizájnerdrogok fogyasztása mellett komoly problémát jelent a sokszor bagatellizált cannabis-származékok egyre fenyegetőbb mértékű fogyasztása. „Amikor megtörtént a baj, már nincs mit tenni. Ezért is fontos, hogy a megelőzésre helyezzük elsősorban a hangsúlyt” – hangsúlyozta Révai Róbert.

– A régről ismert szocialista kábítószereket a rendszerváltást követően felváltotta a heroin, a metamfetamin, az LSD. Talán kimondhatjuk: ezek a szerek a maiakhoz képest »szerethetőbbek, kezelhetőbbek« voltak. Ezek voltak a boldog békeidők… – fogalmazott sallangmentesen dr. Zacher Gábor. A Péterfy Sándor utcai Kórház toxikológiai osztályának vezető főorvosa kijelentette: mára megszűnt a dílerek kora. Korábban megvoltak a lakások, az utcai terjesztők, mint például a Keletinél, a Dob utcában. Ma már futár hozza a szereket, akár a pizza mellé szolgálja fel. Újabb és újabb drogfajták jelennek meg, melyeket magasan kvalifikált orvosok, vegyészek fejlesztenek ki az illegális laborokban. Ezeket utóbb hatalmas haszonnal értékesítik – magyarázta a neves toxikológus.

Hogy mit rejt a csomag a postán, melyet a világ távoli részéről neten megrendeltünk? Illatosító szereket, bioanyagokat, bármit, amiből előállíthatóak a drogok. A 21. században már ilyen módon juthatunk hozzá a kábítószerhez – tette hozzá.

„A dizájnerdrog olyan, mint a nő péntek este”

Zacher Gábor egyéni történetekkel is sokkolta hallgatóságát. Megemlítette, hogy tavaly nyáron volt nap, amikor 8-10, dizájnerdroggal túladagolt fiatalt hoztak be a Péterfy Sándor utcai osztályukra. Hogy mi a dizájnerdrog? – tette fel a kérdést a szakember. – Olyan, mint egy magát a péntek esti buli előtt kicsípő nő: az alapváz ugyanaz, csak az oldalágak, a részletek változnak olykor-olykor.

A népszerűbb drogok sorából Zacher az MDPV-t emelte ki elsőként. Használatakor az ember elszakad a realitástól, hallucinogén állapotba kerül, agresszívvá, paranoiássá válik. A megoldást a fogyasztó számára kizárólag az jelentheti, ha újra használja a szert. Szövődményeként akár szívprobléma is felléphet. Mindezek azonban nem számítanak, egyetlen lényeges dolog van, melyet a gyerekeinknek el kell mesélni otthon. Mégpedig az, hogy ezek olyan szerek, melyek úgy változtatnak meg, hogy nincs többé beleszólásod a dolgok alakulásába. Ezért a legfontosabb, hogy nem szabad találkozni velük, messzire el kell őket kerülni – hangsúlyozta Zacher Gábor.

Csak az italukba csempészték be

A GHB-vel, ismertebb nevén Ginával kapcsolatban megjegyezte: izomtömeg-növelő hatása miatt, alkoholelvonási és rekreációs célból már régóta használták az orvoslásban és az élet többi területén. Mára azonban Magyarországon 200 túladagoltat regisztrálnak évente, persze mindegyiknek „csak az italába csempészték be”. Kirúgják őket a jól ismert szórakozóhelyekről, amelyek környékéről végül a mentők szedik össze őket „pénz, paripa, fegyver” nélkül. Egy rozsdalemosóból az internet segítségével bármelyikünk könnyedén előállítja a szert. Hatására gyors bealszik a fogyasztó, és 4-6 órás mély alvást követően gyorsan felébred. A kokainszármazékok, piperazinok olykor szintén megjelennek a piacon – fűzte hozzá a főorvos.

– Hogy mi a helyzet a sokszor szóba kerülő »krokodillal«? A dezomorfint leginkább az oroszok használják, a hazai fogyasztók nincsenek rászorulva »erre a szarra« – fogalmazott a betegek szavaival a toxikológus. Előállításához csupán sósavra, gázolajra, hígítóra, jódra és vörös foszforra van szükség, és már kész is van a lágyrészelhalásokat okozó drog. Hazánkban szerencsére nincs jelen a szer.

A nagy sikert arató előadást dr. Zacher Gábor fontos üzenettel zárta: tanítsuk meg nemet mondani gyermekeinket, és örüljünk, hogy nem most vagyunk tizenhat évesek…

A szorongás évszázada

A 21. század a szorongás évszázada, adott tömör jellemzést a Semmelweis Egyetem (SE) Népegészségtani Intézetének munkatársa. A 2000-es években az uniós tagállamokban a csúcsbetegségnek immár a pszichés problémákból fakadó megbetegedések számítanak. A WHO évi 100 millió új depressziós esetet regisztrál világszerte, ezek legfőbb okozói a drogok.

Elhangzott, a szenvedélybetegségek legtöbbször a belső hiányállapotból fakadnak, ennek feloldására pedig sokan fordulnak a kábítószer felé. A hosszú folyamat végén kialakuló szerfüggőség persze magatartászavarokhoz vezet, a többségi társadalom pedig kitaszítja a fogyasztót deviáns viselkedése miatt. Az alkoholistákat és a droghasználókat szinte lehetetlen meggyőzni a leszokásról, mert azok egyszerűen képtelenek belátni, hogy betegségben szenvednek, emelte ki dr. Sima Ágnes. Végezetül csatlakozott dr. Zacher Gáborhoz, és leszögezte: a legfontosabb feladatunk annak megakadályozása, hogy a potenciális fogyasztók eljussanak a kábítószerek kipróbálásáig.

Fürdősó vagy tápszer = dizájnerdrog

A kábítószeres ügyek száma másfélszeresére emelkedett 2007 és 2011 között, magyarázta dr. Nagy Gábor. A BRFK Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetének igazgatója elmondta, az ecstasy a 2000-es évek közepén hódított, azóta viszont súlytalanná vált, viszont elképesztő hódítást vittek véghez a piacon a cannabis-származékok. Hatóanyagok alapján a THC, a 4-mec és az amfetamin szerezte meg a dobogós helyezéseket a tavalyi évben.

Növényi tápszer, fürdősó, illatosító: ezek azok az álnevek, melyeken a hihetetlen népszerűségnek örvendő dizájnerdrogok terjednek napjainkban. A szakember „kódnyelven” írt internetes apróhirdetéseket is mutatott ennek bizonyítékául. A tavalyi év végén megfogalmazott levél például felhívja a figyelmet, hogy egyes termékeket kivontak a forgalomból, de 18 év felett immár vásárolhatók az új „növényi tápszerek”. A fogyasztók, akiknek egyébként legtöbbször fogalmuk sincs, milyen hatóanyaggal bíró szert használnak, azt gondolják, ha olyan drogot vesznek magukhoz, ami nem tiltólistás, akkor nem lehet problémájuk, fogalmazott az intézetigazgató. Pedig tévednek!

Hetente jelenik meg egy új drogfajta

2005 óta 217 új illegális kábítószer, dizájnerdrog jelent meg az európai piacon, ez heti 1 új anyagot jelent. Ezért is fontos az újfajta, generikus szabályozás. Az új pszichoaktív anyagok vegyületcsoportjait végre a csütörtöktől életbe lépő C-lista gyűjti össze, emelte ki dr. Nagy Gábor.